Háború ​gyűlölet nélkül 13 csillagozás

Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül

1941 ​tavasza; tombol a második világháború. az észak-afrikai hadszíntéren drámai fordulatok sorozata kezdődik: néhány hét alatt kiűzik Líbiából a diadalmasan előretörő brit 8. hadsereget, ám az rövidesen újra támad, s ismét elfoglalja az olasz gyarmat jelentős részét. Ellenoffenzíva következik, s a német-olasz csapatok 1942 nyarán már a Nílus-deltát, s a Szuezi-csatorna földközi-tengeri kijáratát fenyegetik… aztán 1942 őszén El Alameinnél megvívták a második világháború egyik legvéresebb csatáját…

Mi történt ezekben a hónapokban Észak-Afrika földközi-tengeri partvidékén és kietlen, sivatagi tájain? Mi játszódott le a kulisszák mögött? Milyen stratégiai elképzelések vezették a szembenálló vezérkarokat? Mi lett a sorsa a küzdelemben elcsigázott hadosztályoknak?

Ezekre és más kérdésekre kap választ az olvasó a hadjárat egyik főszereplőjének, Erwin Rommel német vezértábornagynak az emlékirataiból, melyeket röviddel – állítólag Hitler parancsára elkövetett –… (tovább)

Eredeti cím: Krieg ohne Haß – Afrikanische Memorien

Eredeti megjelenés éve: 1950

Tartalomjegyzék

>!
B.H.N., Sopron, 2018
284 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786150007564 · Fordította: Kőrös László
>!
Luxor, 2000
318 oldal · ISBN: 9630049716 · Fordította: Rátkai Ferenc
>!
CO-NEXUS Print-teR, Budapest, 1992
326 oldal · ISBN: 9638065125 · Fordította: Rátkai Ferenc

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Ikarosz>!
Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül

Valószínüleg én vagyok nagyon elkényeztetve az utóbbi időben, és sok jó könyvet olvastam, mert ezt egyszerűen rém unalmasnak találtam. Mire a könyv vége felé értem, ahol már hasznosabb megállapítások voltak, konkrétan ráuntam az egészre.
Néhány térkép sokat segített volna, a fordító hadilábon állt -máig tisztázatlan okokból- a gondolatjelek használatával. Külön vicces, hogy a könyv egy részét nem Rommel írta, a lábjegyzetek zavarosak, valahol hasznosak és érdekesek, máshol teljesen feleslegesek, nem egyértelmű, hogy a fordító vagy a szerkesztő megjegyzései. Hivatkozás semmi, se előszó, van egy oldalas kis utószó, aminek az utolsó bekezdése tartalmaz némi hasznos információt, megerősítve gyanúmat: fogták az megmaradt naplóbejegyzéseket meg feljegyzéseket összedobálták időrendi sorba, ahol nagyon hézagos volt, ott kipótolták, és kész is a könyv. A nagy ember hagyatéka talán többet érdemelt volna…
És a borító is rondán izléstelen, én a 2000-es kiadást olvastam, a korábbi borítónak még megvan némi diszkrét bája, szóval az inkább csak simán röhelyes. Nem igazán értem, Rommelről készült nem egy igen jó fénykép, miért ilyen montírozott valamit kellett a borítóra rakni.

Hanging_Moss_9102 P>!
Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül

Erwin Rommel zseniális hadvezér volt. Könyve pedig, ami ugyan nem egységes egész, letehetetlen, különösen érdekes és roppant fontos: az afrikai háború német szempontjából. A Krieg ohne Hasse visszaemlékezés, és tankönyv. A páncélos harcászatot és a Blitzkrieg-et igen világosan ismerteti. Ez a könyv egy szinten van Heinz Guderian Achtung! Panzers! szakmunkájával. Remek könyv, bátran ajánlom minden hadtörténelem iránt érdeklőďőnek.
Ugyan sok könyvet olvastam a II. Vh.-ról, de bőségesen nyújtott új információkat. Külön kiemelném, hogy leírja a nevüket is a résztvevőknek. Ezeket további, hasznos jegyzetek egészítik ki. Elgondolkodtató és világos elemzésben pedig képet ad az afrikai háború nagy stratégiájáról is, továbbá sok szó esik ellenfelei teljesítményéről is. Ez az egyik legjobb,hanem a legjobb könyv a DAK afrikai hadjáratairól.
A kiadás színvonalas, méltó a tartalomhoz.
Rommel engem meggyőzött. Amit ott és akkor csinált, ilyen kevés „befektetéssel”, az kb. művészet volt. Vicces olvasni pl itt is, hogy egyesek „jó x y” nak tartják „de” stb stb. Mintha bárki kérdezte volna ezt az illetőt, hogy milyen vezető is volt Rommel. Irigylem az önbizalmat.
Egyszóval: alapmű!

Wiggin77 P>!
Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül

Egy dokumentum jellegű könyvet nem egyszerű értékelni. Nem író írta, hanem egy tárgyilagos katona. Igen, időnként zsongott a fejem a számoktól és attól, ahogy próbáltam elképzelni a manővereket. Néhol száraz volt. De mégis,egyértelmű kedvenc lett. Talán nem is csak maga a könyv, hanem az írója is. Zseniális hadvezért volt, az egyik legnagyobb a történelemben. Ha megkapta volna a megfelelő utánpótlást,akkor kisöpörte volna a szövetségeseket Afrikából. Nem sokon múlott – persze szerencse,hogy nem sikerült neki. A „rossz” oldalon harcolt,de amennyit tudok róla, az alapján nem volt rossz ember. Tisztelte az ellenfeleit, a hadifoglyokkal tisztességesen bánt. Amikor Hitlertől olyan parancsot kapott, hogy a vonalaik mögött elfogott szövetségeseket azonnal végezze ki, akkor az emberei szeme láttára égette el a parancsot.
Már 1942-43-ban látta,hogy a háború a németek számára elveszett…Többször is kritizálta Hitlert és Göringet is. A Hitler elleni összesküvésben betöltött szerepe kissé homályos, mindenesetre a merénylet következményeként kellett neki is meghalnia – öngyilkosságra szólították fel.
Érdemes elolvasnia annak, akit érdekel a stratégiai és taktikai gondolkodása egy remek hadvezérnek és annak is,aki többet szeretne megtudni Rommelről,az emberről.

12 hozzászólás
pupsegal >!
Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül

Nehéz erről a könyvről írni, pedig összevetve nem mondanám azt, hogy rossz volt. Rommel igazi katona volt és ebből az írásából nem is lehet másra gondolni: mintha csak egy jelentést olvastam volna. Néhol rendkívül száraz, rengeteg adat, taktika, amelyektől néha már zsongott a fejem, így szerintem ez nem az a fajta regény, amit leülsz és végigolvasol. Legalábbis, ha érted szeretnéd, mi is történt a németek szemszögéből Észak-Afrikában. Viszont rettenetesen hiányoltam belőle a térképeket. Jó, a könyv belső borítóján van egy, de az nem túl részletes és egy ilyen fajta leíráshoz, szerintem az elengedhetetlen lenne. Ennek ellenére inkább a „fanatikus” történelem rajongóknak ajánlanám, mert talán bennük lesz kitartás és érdeklődés a végigolvasáshoz.


Népszerű idézetek

pupsegal >!

Kerüljék a túlságosan éles és nyers hangot, melyet legtöbb ember olyankor üt meg, ha tudásbeli hiányosságot kell takargatnia.

137. oldal

pupsegal >!

Efféle vádakkal többnyire olyan emberek hozakodtak elő, akinek katonai karrierjét az arcvonaltól való állandó távollét jellemezte. Elvégre lőtávolságon kívül is születnek hősök!

221.-222. oldal

pupsegal >!

Az elméleti emberek többnyire csupán elméleti problémának tekintik a háborút, és energiát azoktól követelnek, akiket – bizonyos megvető tónussal – „katonák”-nak szoktak emlegetni. Magukkal szemben azonban nem támasztanak ilyen igényt. Tökéletesen beérik a hasonló gondolkodásúak szakmai minősítésével, önmagukat tekintik minden jó kútfejének, a katonákat pedig minden rossz előidézőjének.

242. oldal

Anton_Gorogyeckij>!

Megnéztük Leptis Magna, a régi római város maradványait is. Egy németül jól beszélő olasz professzor vezetett bennünket, és magyarázta a látnivalókat. Gondolataink azonban inkább Montgomery, s nem a régi rómaiak körül forogtak. De kiütközött rajtunk az előző napok erőfeszítéseinek és az alvás nélkül töltött éjszakáknak a hatása, és igencsak ásítoztunk. Bayerlein segédtisztjéé lett a pálma: szépen elbóbiskolt két római kori nőszobor között.

262. oldal (Luxor Stúdió, 2000)

pupsegal >!

A kirenaikai előrenyomulás során szereztem azokat a legfontosabb tapasztalatokat, melyekre további intézkedéseimet is építettem. Azonnal követelményeket támasztottam, sokkal nagyobbakat a szokásosnál, és ezáltal megteremtettem saját normáimat. Újra és újra megállapítható, hogy a tapasztalati normák alig fejezik ki az átlagteljesítményeket. Ezért semmiképpen sem szabad beérni velük.

27. oldal

pupsegal >!

Nézeteit csak akkor tudja folyamatosan korszerűsíteni és a mindenkori helyzetben alkalmazni, ha nem ragaszkodik csökönyösen az elmélethez és saját nézeteihez, s a küzdelmet úgy irányítja, mintha sakkozna. Mert a legjobb eredményeket az a csapatparancsnok éri el, kinek eszményeit szabadon formálja a külvilág és nem holmi sematizmus vezeti a már kitaposott utakon.

120.-121. oldal

pupsegal >!

Jelentős mértékben hozzájárult nehézségeinkhez a német-olasz politikai viszony is, melynek keretében általában tilos volt teljes nyíltsággal feltárni az olasz vezetés hiányosságait, illetve azok kiküszöbölését követelni. Előnyösebb volt annak bizonyítása, hogy a vesztett csaták ellenére is minden rendben van, mint a nyílt beszéd, ami az igazi szövetségben különben is hasznosabb az állandó őszintétlenségnél.

162.-163. oldal

pupsegal >!

Nos, ami a hangulatokat illeti: mi ott az arcvonalon nem voltunk éppen boldogok, mert a helyzet katasztrofális volt. A birodalmi marsall viszont szalonkocsijában üldögélt. Más volt tehát a nézőpontunk.

256. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bruce I. Gudmundsson: DAK – Deutsches Afrika Korps
David Fraser: Rommel
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
Kurt Meyer: Gránátosok
Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon
Otto Carius: Tigrisek a sárban
Adolf Galland: 104 légigyőzelmem
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Robin Cross: A sas bukása
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon