A ​háromfejű sárkány 6 csillagozás

Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány

Kerecsényi karszékében ülve fogadta a követet, mint trónoló fejedelem. Kezével elutasító mozdulatot tett, amint Réz aga újra feléje nyújtotta a becses okmányt.
– Nincsenek feltételeink – mondta kemény hangon. – A várat megvédjük. Életünket, mely Isten és a király kezében vagyon, nem bízzuk pogány ebekre! Nincs több mondanivalónk.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Zrínyi, Budapest, 1993
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633271819 · Illusztrálta: Lacza Márta

Enciklopédia 2


Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány

Sajnos a nívó nem ugyanaz, mint az Egri csillagok esetén. Tiszteletreméltó a szándék, hogy a hősiesen küzdő gyulai várvédőknek, s a hivatalossá merevedett rosszindulatú híresztelések alapján megrágalmazott Kerecsényi László várkapitánynak méltó emléket állítson, ám ezt Gárdonyi kétségkívül sokkal jobban csinálta. Tulajdonképpen részleteiben jól fogalmazott, korrekt írás ez, de többnyire nincs meg a ritmus, az éltető lüktetés. Szép leíró részeit nem ártott volna jobban tördelni, párbeszédekkel pergőbbé tenni. Bár 1993-ban jelent meg, valószínűleg évekkel korábban íródott, mert erősen érződik rajta az a vulgármarxista osztályszemlélet, ami anakronisztikusan vetít vissza egy korábbi korba későbbi nézeteket. Kerecsényi alakja is ezen bicsaklik meg, mert az esküjéhez hű, az ellenséggel bátran szembeszálló kapitány képét egy gőgös, pénzsóvár arisztokratával kombinálta.
Mint gyulainak, sok név ismerősen csengett, néhány vitéz neve utcanévként köszönt vissza rám. Miközben megpróbáltam azonosítani a helyszíneket, ismét eltűnődhettem, hogy néhány évszázad hogyan rajzol át településeket, hiszen a középkori Gyulából is alig maradt valami nyom, csak a vár áll rendületlenül. Néhány helyet viszonylag pontosan (valahol itt, az Alföldön!) sikerült meghatározni, de például hiába ismerünk itt ma két vágóhidat is, teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek semmi közük sincs törökkori megfelelőjükhöz.
Kár, hogy csak az utószóban foglal egyértelműen állást Kerecsényi ügyében. Korabeli forrásokra hivatkozva kimutatja, hogy Dobó, Zrínyi és Kerecsényi egyaránt hősiesen harcolt a török ellen, de mindegyik helyzete eltérő volt. Dobó minden nehézség ellenére egy védhető várban parancsnokolt. Szigetváron Zrínyi egy védhetetlenné vált erősség kapitányaként már alkuképes sem volt a törökkel szemben, míg a szintén védhetetlenné vált gyulai várban Kerecsényinek még maradt tárgyalási pozíciója, s szabad elvonulás fejében feladta a királyi segítség elmaradása miatt megtarthatatlan várat. Az elvonuló katonák és civilek között hatalmas vérengzést hajtottak végre az ostromlók. Török források egyértelműen tagadják, hogy a szabad elvonulást kialkudó védőket parancsra támadták volna meg a szultán katonái. A támadók valószínűleg irreguláris török martalócok lehettek. Kár, hogy a regény nem ér fel legalább az utószó szintjéig.

4 hozzászólás
Anó P>!
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány

Egy vallomással tartozom. Nem igazán kedvelem a történelmi regényeket. Csak ha igazán jók! S a háborúsokat sem. Azért vannak kivételek. Az Egri csillagok örök kedvenc (nem a csatajelenetek! S allergiás vagyok pl. arra a részre, mikor Gergely és a pap a török sereget lesik, amely egyre árad, az író pedig alaposan részletezve írja le őket. Vagy amikor hosszasan holtakat temetnek).Mosr a NOK keretében Gyuláról szóló könyvet kellett olvasnom. Ez a regény pedig a gyulai vár legnehezebb időszakát mutatja be: amikor Gyulát törökök fenyegették és vették be. Vártam, hogy városom ismerős részei megjelenjenek előttem. Hiába, idegennek tűnt az egész. Kaptam egy történetet, mely néha magával ragadott, máskor nyúlósnak,vontatottnak bizonyult. Egy-egy ismerős nevet, melyet ma gyulai utca visel (pl. Jász Lukácsét, s persze Kerecsényiét). Összességében egy soványka Egri csillagok utánzatnak éreztem. Csalódást okozott. Pl. az árva fiú története, akiből Hegedűs János hős gyulai várvédő lett. (Az Egri csillagokban épp az árulót hívták Hegedűsnek, ez csak így eszembe jutott). Vica itt füvesasszony, majd harctéri orvos lesz. A török sereget egy török apa mutatja a fiának, szerencsére rövidebben leírva, mint Gárdonyi.
A várvédők esküje is erősen az egrire hajaz.
Kerecsényi László jellemzése érdekes volt. A Kernmüller család szerepeltetése szerintem felesleges. Amálkától és apjától herótom volt.
De volt egy kedves rész, ami a Thyl Eulenspiegelre emlékeztetett – amikor egy gazdag, babonás nemestől Jancsi és Zsuzska pénzt csal ki, amiből az egyik törököknél senyvedő magyar rabot kiválthatják.
Az írónő gyakran élt azzal a módszerrel, hogy valakit nevesít, bemutat, megkedvelteti az olvasóval, majd „kivégzi” és ezzel hőssé emeli. Ez időnként működött.
Összességében kevés volt ez a regény nekem ahhoz, hogy szeressem. Inkább azt vártam, hogy vége legyen.

9 hozzászólás
Uzsonna>!
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány

Egy jó történelmi regény Gyula várának ostromáról, körképet rajzolva a korról, a „háromfejű sárkány” által gyötört maradék Magyarországról. Emléket állít a méltatlanul hazaárulónak kikiáltott kányaföldi báró Kerecsényi László várkapitánynak, az utószóban történelmi forrásokra hivatkozva tisztázza annak nevét, tetteit.

Jesper_Olsen>!
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány

Hangulatos történelmi regény Gyula 1566-os török ostromáról és annak előzményeiről. Néhol vannak benne zökkenők (időugrások, de nem úgy) és valahogy az egészen végighúzódik a tragikus vég előérzete, a szerethető főszereplők miatt mégis jóra értékelem a művet. (Az ostrom-olvasásban most már – Szigetvár, Kőszeg és Gyula után – valószínűleg Eger következik…)


Népszerű idézetek

Uzsonna>!

A könyvtárban mintha ismerősökkel volna tele a sarok, ahol ír, a polc, ahol a könyvek fekszenek. Rég porladó írók szelleme jár ott: megannyi jó barát.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író · könyvtár
Uzsonna>!

Jancsi kivirult erre a szóra, mint eladólány a csókra.

110. oldal

Uzsonna>!

A mozgékony napbarnított arcot is Gergely borotválta ma reggel simára: „lássa meg az a nimöt, hogy mink is tudunk olyan sima ábrázatot vágni, mint ü!…” – Mondta minden borotválkozásnál, mert sehogy sem tudott belenyugodni, hogy nem elég abba a fránya messzi Gyula várba hétszázötven jó magyar lovas, még kétszázötven vasas németet is magukkal kell vinni, „hogy legyen kivel megetetni az utolsó kenyeret is…”

119. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz
Kőszegi Imre: Szerelmetes Orsikám
Hunyady József: A fekete lovag
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Karczag György: Zúgó nyilak
Jankó Olga: Hollófészek
Benkő László: Táltosidők
Laczkó Márta: Nádasdy Orsika