Homokórák ​könyve 2 csillagozás

Ernst Jünger: Homokórák könyve

A homokóra az „idő” hieroglifája. Így van tömör jelentése, behatárolható helye. Kívüle egyetlen időmérő – legyen az nap-, elemi-, vagy mechanikus óra – sem bír ekkora szemléletességgel.

Az „idő”-hieroglifa, a jelképekhez hasonlóan két irányból közelíti meg bensőnket. Szelíden, kellemesen, otthoniasan: ő a mi birtokunk, mi műveljük, élvezeteink forrása, munkánk gyümölcseinek hordozója, örömszerző, de ezt az örömet azonnal szét is rombolja, mert miközben telik és múlik, elpusztít minden földi erőfeszítést és szépséget is.

„A Homokórák könyve zseniális filozófiai meditáció az idő múlásáról.” (Bruce Chatwin)

>!
Bookart, Csíkszereda, 2012
228 oldal · ISBN: 9786068351230

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 7


Népszerű idézetek

>!
déli_báb IP

(…)kiköltözött lakásából, mert a közeli toronyóra negyedóránként ütött, s ez, mint mondta, „túl rövid részekre tépte szét az életét”.

211. oldal

>!
Kollográd P

Párizsban akkoriban tűntek fel az első telefonok. Degas egyik pártfogójához volt hivatalos, aki dicsekedni akarván új szerzeményével úgy intézte, hogy étkezés alatt felhívja valaki. Visszatérve az asztalhoz várakozásteljesen vendégére szegezte a tekintetét. „Szóval ilyen ez a telefon” – állapította meg Degas –, „csenget, s magának ugrania kell.”

12-13. oldal

>!
déli_báb IP

(…)a családi hagyomány szerint a tojást legjobb két miatyánknyit és három üdvözlégynyit főzni.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tojás
>!
déli_báb IP

„Alapos kikapcsolódásunk” előfeltétele: mindenekelőtt otthon kell hagynunk az óránkat, hogy az elemek járásához igazíthassuk életünket.

200. oldal

>!
déli_báb IP

Egy gótikus dóm minden alkalommal felkavar. Ez az élmény magasztos érzés és döbbenet keveréke. Mintha itt megzabolázták volna a gravitációs erőt. De nem a merész terv vakmerősége riaszt meg – pillanatig sem érezzük, hogy fejünk felett összedőlhetne a már-már szelleminek, anyagtalannak tűnő pillérek és bolthajtások tartotta építmény – , hanem az az érzés, hogy a mennyezet virághoz, tüzes koronához hasonlóan akármelyik pillanatban kinyílhat az ég felé. A gótikus dóm nem zárja el tőlunk a végtelen tereket – ellenkezőleg, feléjük irányít.

109. oldal

>!
déli_báb IP

A fogaskerekes óra nem tellurikus és nem kozmikus óra. Harmadik változat, olyan szellemi képződmény, amely nem az égitestek és nem a Föld idejét jelzi. Hozománya az absztrakt, a szellemi idő.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · óra
>!
Kollográd P

A vadonban nincs helye órának. De a szerelem, a játék és a zene világában sincs mit keresnie. Mert nem azt az időt méri, amelyet a műélvező vagy alkotó szellem múlat.

12. oldal

>!
Kollográd P

(…) sokkal inkább időbeliségünk, mint térbeliségünk foglyai vagyunk, még akkor is, ha az előbbi bilincsei kevésbé érzékelhetőek.

15. oldal

>!
déli_báb IP

A remény emberi-evilági, a tökéletlenség jele, noha ezt a tökéletlenséget emelkedett lelkiállapotként érzékeljük. Amit ma fejlődésnek nevezünk, tulajdonképpen szekularizált remény; a cél evilági, az idő világosan körülhatárolja. Az utópiákat a valóságfelettiség látomásos élessége jellemzi. Beteljesülnek, sőt gyakran idejemúltakká válnak.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés · idő · remény · utópia
>!
déli_báb IP

A csillagok járása, a fény és az árnyék, a tél és a nyár, az apály és a dagály ismétlődő mozgása nemcsak alapja az emberi időszámításnak, de át is öleli, magába is ágyazza azt. Minden élőlény, sőt még az élettelen anyag is a kozmikus órához igazodik. De nem szabad elfelednünk, hogy ez azért mutatja az időt, mert maga a számlap forog. Földünk időmértékké változtat valamit, ami – ha eltávolodunk tőle – csupán űr és változatlan sugárzás, gyilkos fény. Világmalomként megőrli számunkra a kozmosz átláthatatlan gazdagságát.

47. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kerstin Gier: Smaragdzöld
Erich Kästner: Három ember a hóban
Kerstin Gier: Az álmok első könyve
Thomas Mann: József és testvérei
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
Michael Ende: Momo
Ursula Poznanski: Erebos
Erich Kästner: Az Emberke
Michael Ende: A Végtelen Történet
Hermann Hesse: Sziddhárta