A ​salsa hercege 9 csillagozás

Ernesto Quinonez: A salsa hercege

Salsa ​és sör, rumbatök és autóroncs, fegyverek és dominó. A new york-i Spanyol Harlemben lüktet az élet, és minden, de minden Willie Bodegáról szól. Ő az Isten, a Király, a Keresztapa. A piti dealerek, a napfürdőző nyugdíjasok, a graffiti festők, a latin szépségek, az utcakölykök álma, bálványa, vezére. Mindenkinek segít, mindent lerendez. Cserébe csak lojalitást kér, és hallgatást. Csukott ajtókat, behúzott ablakokat, ha eljön az éjszaka. Megszállottan kergeti az álmait. Hiszi, szinte vallásosan hinni akarja, hogy egy napon a drogbevételekből fölemeli a latin negyed nyomorgó népét. Akik körülveszik, csupa különleges arc: Nazario, a minden hájjal megkent ügyvéd, Chino, a regény tehetséges ifjú narrátora, Sapo, a drogárus, Nene, a hatvanas évek dalainak szerelmese, és a sok-sok la-tin-amerikai menekült.

A salsa hercege a new york-i Spanyol Harlem ellentmondásokkal teli világába repít, hogy néhány órára kiszakítson bennünket kelet-európai mindennapjainkból. Hogy beleélhessük… (tovább)

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2004
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639602426 · Fordította: Csigás Gábor

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

entropic P>!
Ernesto Quinonez: A salsa hercege

Van nekem ez a mágikus ágyneműtartóm, ahol sose találom meg rögtön azt a könyvet, amit keresek, ellenben találok olyasféle rejtélyes könyveket, mint ez, amelyek olyan kérdéseket vetnek fel, mint pl. hogy „mégis hogy került ez hozzám?”, és hogy „miért tűnhetett egyszer bizonyára jó ötletnek, hogy ezt megszerezzem?”.

De tényleg – mi okból tettem vajon szert erre a konkrét könyvre? Iszonyat taszító a borítója, gagyi a címe (angolul amúgy Bodega Dreams, szóval nincs olyan sok köze a salsához és hercegekhez), a leírása alapján meg semmi olyan, ami engem különösebben érdekelne.

Hah, de most meg jól elolvastam, és kiderült, hogy ez nem is rossz.

A történet Harlem latin-amerikaiak által lakott részében játszódik, és az örök álmodozó bűnöző/üzletember/nagylelkű emberbarát, Willie Bodega bűnözéséről, álmodozásáról és városrész-jobbító törekvéseiről szól, egy hűvös, félig-meddig kívülálló, intelligens narrátor elbeszélésében.

Mielőtt olvasni kezdtem, utánanéztem egy kicsit a könyvnek és szerzőnek, és megakadt a szemem egy cikken, amiben a Nagy Gatsbyhez hasonlították ezt a regényt.

Nem tudom, magamtól is észrevettem volna-e a párhuzamot (remélem, igen, mert a Nagy Gatsby eléggé a szívem csücske, és szégyen volna, ha nem tűnne fel, hogy valami más mennyire olyan, mint az), de így, hogy a gondolat már az agyamban volt, nem lehetett nem észrevenni a rengeteg hasonlóságot: a narrátor és a főhős viszonya épp olyan, mint a Gatsbyben; Willie Bodega álmai, nagyzolása, ízléstelensége, boldogtalan szerelme, extravagáns jótéteményei mind-mind Gatsbyt idézik; és természetesen mint Gatsby, a latin negyed kiismerhetetlen, titkos utakon járó jótevője is egy nő kedvéért tesz mindent – egy nő kedvéért, aki annak idején kénytelen volt egy gazdag férfihez menni, hiába szerette igazából az akkor még nincstelen Willie-t. És sok híres Gatsby-jelenet kb. egy az egyben megismétlődik ebben a könyvben, kicsit más kontextusban, néha kicsit más végeredménnyel. És ez rém érdekes!

Már csak azért is, mert a Gatsbyben többször szó esik a fehér-felsőbbrendűségről, és pár szereplő időnként igen nagyra van a saját fehér-gazdagságával és rongyrázó életvitelével, és ellenérzéseit fejezi ki a hasonló életvitelt folytató nem-fehérekkel szemben. Na, itt meg megtudjuk, hogy milyen az, amikor hispanók játszanak Gatsbyt és próbálják megvalósítani az amerikai álmot, ami – első- vagy másodgenerációs latin-amerikai bevándorlókról lévén szó – igazából még nekik is új.

És a Gatsby-párhuzamokat leszámítva is jó ez a regény – a szerző főleg a hangulatteremtésben jeleskedik, és az általa ideálmodott spanyol Harlem csodásan eleven, hangos, színes, veszélyes, izgató – olyasmi hangulata van, mint az Úgy szeretem így c. filmnek, amit úgy 20 éve láttam a tévében, és semmire sem emlékszem belőle, csak arra, hogy pont olyan volt, mint ez a regény. Film és regény is olyan, hogy jó nézni, jó benne lenni, jó a zajos élet közepébe kerülni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Helene Wecker: A gólem és a dzsinn
Adriana Trigiani: A cipész felesége
Jennifer Donnelly: A tearózsa
Iva Pekárková: Ide a pénzt
Elizabeth Strout: A Burgess fiúk
Colm Tóibín: Brooklyn
Szaszkó Gabriella: Engedj el
Lorenzo Carcaterra: Pokoli lecke
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Erica Anthony: Válassz engem