Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések 147 csillagozás

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.
A könyvben megtalálható… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2002
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630772825
>!
Európa, Budapest, 1999
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630765594 · Fordította: András T. László, Déry Tibor, Máthé Elek, Ottlik Géza
>!
Európa, Budapest, 1996
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630761262 · Fordította: András T. László, Déry Tibor, Máthé Elek, Ottlik Géza, Réz Ádám, Sükösd Mihály, Szász Imre

5 további kiadás


Enciklopédia 6


Kedvencelte 9

Most olvassa 10

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Noémi_Zsófi_Tóvári SP>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Kb. 7-8 éve olvastam először, és már akkor mély nyomot hagyott bennem „Az öreg halász és a tenger”. Ez a mostani olvasás után sem változott meg. Egyszerűen lenyűgöz, hogy mennyire egyszerű, mégis mennyire küzdelmes és megható. Tele lett cetlikkel a könyvem, nem egy gondolatot írtam ki belőle :).

„Nem volt kedve többé a halra nézni, amióta megcsonkították. Amikor a cápa belemart, szinte úgy érezte, mintha a tulajdon húsába martak volna.”

Talán az egészben a halásznak a halhoz, a természethez, és önmagához való viszonyának bemutatása tetszett a legjobban. Tisztelettel nézett az egész világra, a kifogott halat is tisztelte. Annak ellenére, hogy nem egy gyorsan kibontakozó történetről van szó, teljesen magával tudott ragadni.

Sajnos a többi elbeszélésről nem tudok ilyen szépet és jót írni, azok egyáltalán nem fogtak meg, nem találtam meg bennük azt a szépséget, amit „Az öreg halász és a tengerben” igen.
Azért adtam mégis 5 csillagot, mert alapvetően azt szerettem volna elolvasni, csak ilyen kiadásban sikerült beszerezni.

gab001 P>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Nagyon régóta halogattam Az öreg halász olvasását. Kár volt, mert kifejezetten élveztem minden sorát. Izgalmas volt maga a történet, a küzdelem a sorssal. Nagyon megszerettem a címszereplő Santiagot. Végig érezhető egyfajta baljós hangulat, mégis bizakodtam. Bármikor szívesen újraolvasnám. Mivel olyan kötethez jutottam hozzá a könyvtárban, ami tartalmaz néhány elbeszélést is, így nem volt kétséges, hogy ezeket is elolvasom. Bár mindegyiknek erőteljes a hangulata, mégsem tetszettek igazán. Legalábbis olvasás közben. Kellett egy kis idő, míg megértettem, hogy Hemingway alapvetően a hiábavaló küzdelemről szeret írni. Viszont nagyon változatos helyszínekkel és szereplőkkel. Olvasmányos, mégsem könnyű olvasni.

>!
Európa, Budapest, 1983
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630729458 · Fordította: András T. László, Déry Tibor, Máthé Elek, Ottlik Géza, Réz Ádám, Sükösd Mihály, Szász Imre
Zizu P>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Régóta szerettem volna már elolvasni ezt a könyvet. Most több ismerősöm is olvasta itt a Molyon, ezért gondoltam, hogy én is belevágok. Bámulatos volt, hogy Hemingway milyen varázslatosan tudta ábrázolni azt az egyébként számomra kegyetlen dolgot mint a halászat, a pecázás. Hihetetlen volt az a szenvedély amivel az „öreg” 2 napig képes volt húzatni magát a hallal azért, hogy sikerrel járjon. Az olvasás közben több film is eszembe jutott:
a Még zöldebb a szomszéd nője, ahol szintén egy legendás, nagy halat „kergetnek” folyamatosan, vagy a
Számkivetett (ami ráadásul azt hiszem igaz történeten alapszik) annak kapcsán, hogy főhősünk végig beszélt önmagához. Tetszett a mű régies nyelvezete is ahogy az „öreg” megszemélyesítő monológjai is. Olvasás közben gyakran eszembe jutott, hogy ez az egész „kaland” vajon megért e ennyit, még akkor is, ha neki ez a megélhetését jelenti/jelentette. Neki biztosan megérte. Nekem egy kicsit olyan volt az öreg mint Matula. Meglepően tetszett ez a történet, azonban a kötetben lévő többi novella sajnos egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet.

Irasalgor>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Hemingway történetei az életről szólnak. Semmi többről, semmi mélyebb tartalomról, hanem magáról az életről. Kalandokat mesél el, amikben vagy részt vett, vagy megélt, vagy mesélték számára. Egy olyan életről ír, amelyben ő élt, a kalandorok életéről, amelyre valamikor mi is vágyunk életünk során. Így el lehet neki nézni a hiányosságokat, ami miatt nem válik az irodalomtörténelem legnagyobb tudású írói közé, de legalább megismertet velünk egy világot, amely csak nagyon keveseknek adatik meg. A kötet csúcspontja számomra a Kilimandzsáró hava volt, amely ars poetica szerűen meséli el a két társadalmi rend különbségeit, míg a dobogó második helyén a bátorságról és gyávaságról szóló Francis Macomber rövid boldogsága esett. Mondanivalóját tekintve viszont a címadó Öreg halász és a tenger a legmélyebb és legelgondolkodtatóbb. Érdemes viszont elolvasni a többi novellát is, ugyanis megtanulhatjuk belőlük a legnagyobb igazságot a viszonylag bánatos atmoszféra ellenére is: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék”.

Értékelés: 9/10
(Később blogban)

Pistacchio>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Nagyon nehezen ment, sokszor unalmas, sok a leírás. Az sem segített rajta, hogy nem szeretem, ha bántják az állatokat. Buszon olvastam, lehet, azért is volt nehéz koncentrálni a történetekre. Szerintem egy új fordítás is sokat javítana a stíluson. Az öreg halász és a tenger egy kicsit élvezhetőbb, mint a többi elbeszélés.

Helga_Dávid >!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Eddig kimaradt Hemingway nekem. Most egy kihíváshoz olvastam a könyvet, korábban csak a belőle készült filmet láttam. Így persze pontosan tudtam, hogy mire számítsak. Az öreg halász és a tenger egy nagyon szép történet a vágyakról, álmokról, reményről és a fiatalság elvesztéséről. Egészen magával ragadott a történet.
Ami viszont a többi elbeszélésről nem volt elmondható. A többségét nem is értettem, hogy hogyan kerülhetett kiadásra, annyira gyenge volt (pl.:Wyomingi bor), kivétel ez alól csak a A Kilimandzsáró hava és Francis Macomber rövid boldogsága volt számomra.

Izolda P>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Nekem néhol túlságosan is minimalista. Persze nagyot üt így is, meg gyorsan is olvasható, de nem tudom… nem tudom szeretni. Ja, és brutális, ami szintén nem jön be az esetek nagy százalékában.

3 hozzászólás
pdaniel>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Hemingway prózája pont olyan, mint hősei: szikár, egyszerű, és nagyon is emberi a zord külső alatt.

… eddig a hangzatos frázisok. A valóság azonban nem mindig ilyen rózsás. A fő probléma Hemingway írásaival, az stílusának minimalizmusa: a történetet lecsupaszítja egészen a csontvázáig, teljes egészében ránk hagyva a hús visszaragasztását.
Vannak határai, meddig kell vezetgetnie a szerzőnek az olvasó fantáziáját, sok írás pedig azon bukik el, hogy semmiféle teret nem hagy a kreativitásnak, amivel a befogadó képzeletében megeleveníti a leírtakat. Ezek a novellák azonban pont az ellenkezőjét teszik: légüres térbe löknek, ahol támpontok híján nem sokat tud kezdeni a fantázia.

Kivételnek mondható ez alól a címadó írás, a Bérgyilkosok, és a Francis Macomber rövid boldogsága – mind remekül megszerkesztett, élvezetes olvasmány. A többinek talán egyszer még adok egy esélyt, ha a várólistám végre kezelhető hosszúságúra csökken, de erre nem sok kilátás van.

8 hozzászólás
R_Kingaa>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Hatalmas lemaradásomat pótoltam ennek a műnek az elolvasásával. Nekem nem volt annak idején kötelező olvasmány, de ennek ellenére sokat hallottam róla. És végül klasszikus volta vett rá a beszerzésére, hogy további értékes művel gazdagodjon a magánkönyvtáram, és az olvasását sem halasztgattam ezután sokáig. Meg is bántam volna, ha így teszek.
Ebben a novellagyűjteményben nem kevesebb, mint 8 elbeszélés található, melyek közül toronymagasan Az öreg halász és a tenger címadó, rövidke történet volt rám a legnagyobb hatással. Nem hittem volna, hogy majd ennyire el fog gondolkodtatni, az életről ennyi töprengeni valóval szolgál számomra, ennyire megérinti a lelkemet és összeszorítja a szívemet. De ez történt. És egyáltalán nem sajnálom, inkább határtalanul örülök neki. Csodálatos pillanatokat köszönhetek neki. És nagyon is lényeges, valóságon való töprengés hol emelkedettebb, hol letaglózó részek váltakozását éltem át. Ez a novella kétségkívül a rideg, és könyörtelen életről szól. Arról, hogy az ember hogyan kapcsolódik bele a természet örökös körforgásába, miként illeszkedik bele az állandóan változó, örökösen megújuló világba. Továbbá olyan morális kérdéseket is feszeget, hogy mi lehet az ember célja az életben, mi lehet fontos számára, annyira, hogy még az életét is feláldozná érte. Az élet olykor kegyetlen, nem mindig bánik kesztyűs kézzel az emberrel. Feszegeti az ember határait, próbák elé állítja, teszteli, hogy megállja-e a helyét, váratlan akadályokat gördít az útjába. De minden az emberen múlik. Azon, hogy mit képes kihozni a lehetőségeiből, hogy miként reagál a hirtelen fellépő nehézségekre, hogy hagyja-e magát legyőzni, vagy ellenáll mindennek és kitart az elhatározásai mellett, és ami talán a legfontosabb küzd a végsőkig. A gyávaság, a meghátrálás, a feladás, a legyőzhetőség, mind-mind elítélendő cselekedetek. Melyeket nem tűr a természet. Valamilyen módon be fogja hát hajtani értük a számlát. És ez így is van rendjén. Az életnek megvannak a maga kemény, senkit sem kímélő, senkivel sem kivételező szabályai, melyeket kénytelenek vagyunk elfogadni, még ha sokszor nem is értjük a miértjüket.
A kötetben szereplő többi novellát együtt véleményezném. Volt, amelyiket már olvastam, de legtöbbjüket most ismertem meg. Úgy érzem mindegyiknek megvolt a saját mondanivalója, melyek szorosan visszatükrözik az életet. Ilyen szituációk előfordulnak a valóságban, gondolom az alapötletek is onnan származtak. Egyik több tanulsággal rendelkezett, mint a másik. De mind más mozzanatért volt jelentős. Örökké megmaradó, és felejthetetlen nyomot azonban mégsem hagytak maguk után, ez alól csak a címadó novella volt a kivétel, ami mélyen beleivódott a lelkembe, és egy ideig biztosan ott is fogom őrizni. Kincsként.
Összességében tehát egy percig sem bántam, hogy ezzel a kötettel töltöttem szabad óráimat. Nekem megérte. Azt ajánlom, aki még nem tette mélyedjen el benne, és tegyen egy próbát Hemingway méltán híres műveivel. Mert általuk több lehet.
Nincs hát több hozzáfűznivalóm. Olvassátok el! :)

elle>!
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések

Kétségtelenül tehetséges író ez a Hemingway bácsi. Legjobban az tetszett az írásaiban, hogy olyan pontosan tudta leírni a környezetet, azt amit lát, hogy sokszor én magam is úgy érezhettem, hogy ott vagyok Afrikában, Ázsiában, vagy épp ahol játszódik a történet. Fantasztikus, ahogy át tudja adni az ember és a természet kapcsolatát!
Tény, hogy vannak a kötetben erősebb és gyengébb írások, de alapjában véve az egész különleges és értékes.
A kötetből két elbeszélés szinte egyáltalán nem tetszett, ezért is adtam csak 4 csillagot (ez volt az „Ötven rongy” és az „Aki nem adja meg magát” c. ).
A címadó elbeszélés egy kicsit unalmas volt, de az értéke és a tanulsága ezt teljesen eltörli. Szóval nálam sokkal többet számít az, ha egy írásnak van mondanivalója, ha van valami rejtett tartalma, amiből tanulhat az ember, mint az, hogy izgalmas, de mondanivaló semmi nincs…csak úgy lóg a levegőben… És ebben az elbeszélésben az első ugye jobban érvényesült, de ez mit sem veszít az értékén, én úgy gondolom. Ellenkezőleg, gazdagítja az embert.
…És akárhogy is veszem, szívszorító volt Santiago sorsa…és ez gondolat, amit Hemingway Santiago által fejez ki, ami mindennek az alapja: „…az ember nem arra született, hogy legyőzzék… Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”, valljuk be, gyönyörű.


Népszerű idézetek

Nílkantha>!

– (…) az ember nem arra született, hogy legyőzzék – mondta. – Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

77-78. oldal, Az öreg halász és a tenger (Európa, 1996)

4 hozzászólás
Jagika P>!

Észnél légy, és viseld el a bajokat, ahogy az emberhez illik.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: baj
elle>!

Miért van az, hogy az öregek olyan korán felébrednek? Azért talán, hogy hosszabb legyen még az az egy napjuk is?

15. oldal, Az öreg halász és a tenger

Nílkantha>!

– Nem volna szabad egyedül maradnia az embernek öregségére (…).

36. oldal (Európa, 1996)

Jagika P>!

Szeretett azonban elgondolkozni mindenfélén, amihez neki is köze volt, s minthogy nem volt olvasnivalója, és nem volt rádiója sem, tovább tűnődött, tovább törte a fejét a bűnön.

74. oldal (Európa, 1983)

Noémi_Zsófi_Tóvári SP>!

Kora reggel a tavon, a csónak farában, míg apja evezett, biztosan érezte, hogy ő sose fog meghalni.

94. oldal (Indián tábor)

8 hozzászólás
Nílkantha>!

A munkásember felesége szenvedi meg, ha rövidebb a munkanap.

239. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996

elle>!

– Dögunalmas – mondta hangosan.
– Micsoda, drágám?
– Minden, amit az ember átkozottul sokáig csinál.

216. oldal, A Kilimandzsáró hava

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Bjørnstjerne Bjørnson: A halászleány
William Faulkner: Eredj, Mózes
Jack London: Kisregények és elbeszélések I-II.
Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold
John Steinbeck: Egerek és emberek
Henrik Sienkiewicz: Őt kövessük és egyéb elbeszélések
Albert Camus: A száműzetés és az ország
Isaac Bashevis Singer: A hét kicsi suszter