A ​vakszerencse esete (Perry Mason 72.) 13 csillagozás

Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Perry Masont, a híres ügyvédet egy üzletember bonyolult feladattal bízza meg: a magával hozott ujjlenyomatról kell kiderítenie, hogy kié, és a feleségét mindenképpen meg kell védenie az ujjlenyomat tulajdonosától, bárki legyen is az. A megbízatást a legnagyobb titokban kell tartania, egyébként Mason teljesen szabad kezet kap. Az ügyvéd valami régi bűntény nyomán hamarosan egy zsarolóval találja magát szemben, s ő maga is vád alá kerül.

Eredeti cím: The Case of the Phantom Fortune

Eredeti megjelenés éve: 1964

>!
LAP-ICS, Debrecen, 1994
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634340075 · Fordította: Palkó Ágnes

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

cseri>!
Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

Hullaszámlálásra olvastam. Még sose számláltam hullát, hát ennek is eljött az ideje.
A könyvtől annyira nem voltam oda, lehet, hogy nem is tartozik a leghíresebb és legjobb Perry Masonok közé. Agytornának mondjuk jó, annyira meg van tekerve, hogy alig bírtam követni, hogy akkor most mi és hogyan van.

mohapapa I>!
Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

Erle Stanley Gardner-rel kamaszkoromban kezdődött a szimpátiám. Nagyjából mit sem tudva arról, hogy ki méltán híres és ajánlottan olvasandó krimiszerző, egyedül Agatha Christie neve mondott valamit, egyszerre csak belevettem magamat az Albatrosz és a Fekete Könyvek sorozatba. Szinte válogatás nélkül olvastam, ami a kezem ügyébe került. Azért volt pár név, ami kiemelkedett számomra a sok közül. Az egyik és legfontosabb Gardner-é volt. Utána sorakozott még Ellery Queen és Chandler, de jó pár lépéssel lemaradva Gardner-től. A Duna partján olvasgattam ezeket a krimiket, jobbára egy a nádasban megbúvó kis csónakban ringatózva, az anyai Gőz nagyszülők szomszédainak, a Földi családnak gebinbe kiadva a nyári szünet néhány hetére.
Hogy a viharba tudtam ott órákig kényelmesen olvasni, fel nem foghatom, visszaidézni meg nem tudom. Csak az van meg, hogy hihetetlenül jól éreztem magamat.

Mielőtt rám tört a krimi-láz, jó sznob módjára finnyásan, a kisujjam eltartva pöcköltem odébb magamtól a műfajt. Mert azt olvastam róla, hogy nem is igazi irodalom. Hogy csak léha szórakozás. Aztán valami kattant bennem, és hánytam a fittyet az előbbi véleményekre, és uccu neki, fejest a krimiáradatba. Perry Mason sztorijai mindent vittek.

Gardner 1933-ban alkotta meg a figurát, hogy aztán vagy nyolcvan regény főszereplőjévé tegye, és eladjon a Mason-figurával háromszázmillió könyvet. Ezzel a háromszázmilcsivel a harmadik legnagyobb példányszámú sorozat az övé (a második R. Stine Libabőre, amről most hallottam először, de nem is csigázott fel a kamasz-horror, az első természetesen Rowling Potter-sráca). Azért ez teljesítmény, lássuk be! A Mason-karakterrel készítettek hét mozifilmet, volt belőle négy eltérő széria, amiből kettő egy-egy évtizedig tartott, a harmadik két évig, a negyedik 2016-től máig, Ez utóbbi az HBO sorozata, és tavalyig Robert Downey Jr. volt a főszereplője. Készült még Mason-ből hangjáték, képregény és színházi produkció is. Bárhogyan nézem, parádés karrier.

S gondolj bele, az a tizenaligéves kissrác ott a Duna partján valamit megérzett a sztorik feeling-jéből, jelentőségéből, és úgy rákattant Mason-re, hogy az máig is tart, pedig elsuttyant közben vagy negyven év. Egek!

De a rákattanás komolyan tart: ezt a kötetet a Rákos úti rendelőben antifunkcionáló, mert a működési elvére (1-et viszel, 1-et hozol) totálisan kakkantó, így simán tolvaj betegcsapat által méltatlanul kifosztott, lecsupaszított könyvcserélő polcon találtam, majdhogy nem árválkodó könyvpéldányként. Úgy öleltem át, mint egy lecsúszott zoknis kisfiú az utcán lelt Superman-figurát.

S van még jó néhány olyan kötet, ami hiányzik. S akkor a harmincas években megjelent füzeteket nem is veszem számításba. Egyébként akkor még Kosáryné Réz Lola is fordított Gardnert. Most mondd!

Ha nem tudnád: Gardner eseteinek legalább öt állandó szereplője van: Perry Mason, a hihetetlenül pragmatikus, okos, logikus, bátor, stb. ügyvéd, a gyönyörű és gyakorlatias titkárnője, Della Street, a mindenre kapható, mindent megoldó, de némileg aggodalmas Paul Drake magánnyomozó, Mason nagy ellenfele, a rendre pofára eső ügyész, Hamilton Burger, és az alapvetőn mindig Mason oldalán álló zsaru, Tragg őrmester.

A történet majdnem kivétel nélkül úgy kezdődik, hogy valaki benyit Mason irodájába, és mindig úgy végződik, hogy Mason a tárgyalóteremben kétvállra fektet mindenkit, és kirázza a megoldást a kisujjából. Leesett álkapcák, megkönnyebbült vádlottak, dühöngő gyilkosok, rajongó tekintetek, finálé. Aki olvasott egy Perry Mason történetet, az olvasta az összeset. Csak éppen nem fogja beérni eggyel, az összes kelleni fog! Ide nekem az oroszlánt is! Találkoztunk már hasonlóval, más esetben is: vö. például a Tarzan-történetekkel.

A továbbiak a szokásos helyen olvashatók, fáradj oda, kérlek!
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2020/03/01/erle_stanley…

altagi P>!
Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

Nagyon izgalmasra sikeredett ez a kötet, teli volt nem várt fordulattal. Paul Drake ismét csillogtathatta remek detektív-képességeit, Gertie egy kicsit több szerepet kapott, és Perry Mason Della Streettel, na igen, ez már legenda. :D
A mellékszereplők nekem szintén nagyon tetszettek, mindannyian ismét nagyon jól hozták a rájuk osztott sztereotípiákat, főleg Mrs Warren, átkozottul kedves kis naiva lett belőle.
Nekem volt egy kis furcsa érzésem a vége felé, kissé el lett kencézve egy fontosabb szál, ezért a fél csillag levonás.

ChEebor >!
Erle Stanley Gardner: A vakszerencse esete

A magyar címet nem tudom, hogy sikerült összehozni (az eredeti ugyebár The Case of the Phantom Fortune), mert úgy nagyjából tükörfordításnak tűnik, de ilyet azért csak egy elég tág körben mozgó szinonimaszótárral lehetne, és azért olyan sok köze nincs ennek a történethez. Ezt leszámítva pont az, amire Gardnertől számíthatunk. Izgalmas rejtély, érdekes karakterek, egy pofátlan zsaroló, 230 oldal szórakozás. No meg persze Perry Mason, aki most is mesteri módon oldja meg az esetet. Tulajdonképp nagyon jó húzás volt benne Gideon karaktere, aki egy zseniálisan megírt rosszfiú, minden felbukkanása remekül csavarja a történetet, és alapvetően méltó ellenfele Mason karakterének, még akkor is, ha kettejük küzdelme nem teljesen a vártnak megfelelően ér véget, és nem is róluk szól az izgalmas végkifejlet. Összességében gyorsan el lehet olvasni, de addig garantált a jó szórakozás.


Népszerű idézetek

Zakkant_Tudós>!

Többek között azt is megtanultam ez alatt az idő alatt, hogy a világot a civilizáció felszíne alatt még mindig az az ősi elv irányítja, hogy az erősebb marad fenn. És a fennmaradásért való küzdelemben a teljesen könyörtelen embernek óriási előnye van azokkal szemben, akik az úgynevezett aranyszabályhoz tartják magukat.

Zakkant_Tudós>!

A kormány nyomozói időnként rendkívül önkényesek, sértőek és arrogánsak tudnak lenni.


A sorozat következő kötete

Perry Mason sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: A Romanov-jóslat
Jim Butcher: Változások
Karen Rose: Érints meg
Linda Castillo: A halál szava
Michael Connelly: Az igazság ára
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
Anne Frasier: A testszámoló
Harlan Coben: Senkinek egy szót se
Melinda Leigh: Egy végső búcsú
Raymond Chandler: Hosszú búcsú