Csillagtalan ​Tenger 461 csillagozás

Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

A ​rajongók millióit világszerte meghódító Éjszakai cirkusz szerzője egy titkos föld alatti világban játszódó, kortalan szerelmi történettel tér vissza, melynek a szereplői kalózok, festők, szeretők és hazugok, valamint egy gyönyörű, csillagtalan tenger.

Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.

Ezen a helyen elveszett városok… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634197423 · Fordította: Bosnyák Edit
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
544 oldal · ISBN: 9789634197430 · Fordította: Bosnyák Edit
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
624 oldal · ISBN: 9789634197119 · Fordította: Bosnyák Edit · Illusztrálta: Début Art

1 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Erin Morgenstern világai

38 tag · 9 karc · Utolsó karc: 2021. december 25., 20:13 · Bővebben


Enciklopédia 41

Szereplők népszerűség szerint

Mirabel · Zachary Ezra Rawlins · Gertrude Stein · Katrina Hawkins


Kedvencelte 83

Most olvassa 23

Várólistára tette 580

Kívánságlistára tette 511

Kölcsönkérné 19


Kiemelt értékelések

mate55>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Elfáradtam. Mert nem egy egyszerű séta volt ez. Rettenetesen csalódott is vagyok, noha a regény terjedelme és ambíciója vitathatatlan. A lényege egyszerű sztori: egy fiatalemberről szól, aki spoiler meg akarja ismerni a sorsát, de a szálak olyan összetett mozaikképeket alkottak, hogy ezek a „látványtáblák” számomra teljesen elmosódtak majd idővel elvesztek. Noha az elején még tetszett a „mintha játékot játszanánk” – rejtvényekkel, történelemmel és rejtélyekkel – de folyamatosan belefáradtam a karakterfejlesztés nélküli végtelen leírásokba, az elveszett és megtalált történetekbe, a naplók kivonatainak félbeszakított kivonataiba, a földalatti téves irányításokba, az időeltolódásokba. De ez valószínű az én hibám. Meséből mesébe repülünk, mint a méhek (virágról-virágra), de fogalmam sem volt, hogy mi is történik itt tulajdonképpen. Eseménysorozatok, utazások, de miért? Töredezett mesék egy abszurd hamis sorozatban? Egymásba fonódó narratívák sorozata, amelyek szinte „etetik” egymást, majd együtt létrehoznak időnként frusztráló történetet? Mi volt a cél? Tele szimbólumokkal, de ezek a szimbólumok soha nem váltak egyértelművé. Hagyományosan, a fantasy fikció a régi legendák és történetek alapjául szolgálna, ehelyett a regény inkább egy mesterséges mítosznak tűnt. Úgy nézett ki, mint a mitikus szemléltetések panelje: várakozással tekint a valószínűtlen képek bizonyos elfogadására. Nem vitás Morgenstern jól ismeri a meseszövést, a regék kialakulásának körülményeit, ám (szerintem) most eltévedt a „Csillagtalan Tengerben”. Ti Kedves Molyos -„barátaim” ezt a szándékos homályosságot, az álfilozófiai meglátásokat, a végtelen metaforákat, az elfojtott a képzelet romantikáját, akár felemelőnek is találhatjátok, ezért kérem, olvassátok és „nézzétek meg”, mennyi varázslat maradt még a világon. Valószínű „belül sokkal nagyobb”, mint ahogy azt én gondolom.

18 hozzászólás
ProKontra>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Erin Morgensternre már egy ideje felfigyeltem az Éjszakai cirkusz könyve kapcsán, így kapva kaptam az alkalmon, hogy legújabb könyvébe az Csillagtalan tengerbe elmélyüljek. Nehéz szavakba önteni, amit ez a könyv adott, mert nem egyszerű olvasmány, helyenként lassan folyó és bonyolult, mégis olyannyira magával ragadó és varázslatos, hogy az olvasó úgy érzi belépett egy különös álomba, ahol nem létezik más, csak a könyv és ő saját maga.
Miután belépünk ebbe a fantáziába, onnantól fogva folyamatosan tanuljuk ezt a mágikus világot, amelyben egyre több felfedezni való van, egyre több rejtély és misztikum. Nem akartam kijönni ebből az álomból, főleg, hogy egyfajta nosztalgikus érzés lett úrrá rajtam, amitől képtelen voltam szabadulni – igazából nem is nagyon szerettem volna. Még akkor sem, amikor úgy érzetem, hogy a történet kicsit megfáradt és vontatottá vált, akkor is áhítoztam ezért a világért, mert egyszerűen jó érzés volt.
Rengeteg érdekes élménnyel gazdagodtam a Csillagtalan tenger olvasása közben és az már biztos, ha valaha látok egy falra festett ajtót, én bizony megpróbálom kinyitni és átjutni rajta.

Személy szerint borzasztóan szerettem, mégis azt gondolom, hogy vegyes fogadtatást kap majd, egyrészt azért, mert nem mindenki kultiválja a szimbólumokkal megtűzdelt történeteket, amelyeket sokszor az író az olvasó képzeletére bíz, hogy eldöntse jelentésüket. Másrészt a sok kisebb fejezetek, amelyek eltérnek a fő száltól – mégis ezek mind kapcsolódnak hozzá –, hogy megzavarja az olvasó haladását, kicsit megakasztja azt, hogy egyből megértse, mi, miért is történik valójában.
A Csillagtalan tenger nem azoknak az olvasóknak íródott, akik a pörgős írásokat részesítik előnyben, itt el kell mélyülni, folyamatosan figyelni kell, mert csak így kerül minden darab a helyére. A szakaszos olvasás magába rejti azt a veszélyt, hogy az olvasó úgy fogja magát érezni, mintha egy labirintusban járna, amelyben végképp elveszik és nem találja a kiutat.

Teljes értékelés:
https://prokontra.net/2020/11/12/erin-morgenstern-csill…

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
544 oldal · ISBN: 9789634197430 · Fordította: Bosnyák Edit
22 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Ha valaki megkérdezné, hogy miről szól a könyv, rendesen feladná a leckét. Sok-sok történet fut párhuzamosan benne, a szerző hol innen, hol onnan adagol egy kicsit. Az egyik fejezetben a főhősünk, Z kalandjairól olvashatunk, a következő fejezetben pedig egy mese következik. Azt pedig csak a vége felé tudjuk meg, hogy minden történet fontos, és kapcsolódik egymáshoz. Ha addigra az egész össze nem gubancolódott a fejünkben.
A mesélő ( szerző) stílusa viszont beszippantott, mégha legtöbbször úgy éreztem se füle se farka az egésznek. Azért gyerekként én szívesen kinyitottam volna egy mesebeli világra nyíló ajtót, és ez a történet végülis nekünk, álmodozóknak szól.
A címkékhez még a macskát feltétlenül odatenném, mert fontos szereplői voltak a történetnek.
Ami az LMBTQ jelzőt illeti, igazából nem volt sok jelentősége a cselekmény szempontjából.

Niitaa P>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2020/05/erin-morgenster…

„Ahogy Erin Morgenstern sem egy szokványos, tucat író, úgy a Csillagtalan tenger sem veszik el a tömegkönyvek végtelen folyamában. Egy kívül-belül csodálatos regényt tartottam a kezemben, amely ténylegesen megérdemli az éltető szavakat. A szerző egy nagyon különös, szürreális világot alkotott meg, melyben az irodalom kulcsszerepet játszik – a könyvszerető emberek legnagyobb örömére. Nem hiszem, hogy sok író képes lett volna egy ilyen sok réteget tartalmazó regényt megalkotni, pláne egyben tartani. Néhol még olvasóként is nehéz volt a kapott információkat a megfelelő módon bedolgozni, a történetbe beépíteni. Úgy éreztem magam, mintha egy hatalmas, könyvekből alkotott rejtvénybe kerültem volna. Egy labirintusba, amelyből több kivezető út is van, viszont ezek közül mindössze egy minősül helyes megoldásnak és pont emiatt bolyong benne oly sokáig az ember, mivel nem tudja eldönteni, vajon megtalálta-e már ezt, így újra és újra visszafordul, elölről kezdi.
Nagyon élveztem elveszni ebben a furcsa világban. Szerettem a megjelenített aktív és passzív szereplőket egyaránt, a meglepő történetet, a különleges ábrázolási módot. Egyedül a lezárás az, amivel nem vagyok maximálisan megelégedve. A felvezetéshez képest túlságosan elnagyolt és túlidealizált lett. A tetőpont sem volt olyan magas, mint amire számítottam. A váratlan fordulatból adódó érzelmi túltengés teljességgel elmaradt. Hiába vettek a dolgok hirtelen új irányt, ez már nem olyan hévvel történt, mint ami elvárható lett volna. Ugyanakkor ennek ellenére is úgy érzem, hogy egy megismételhetetlen olvasási élménnyel gazdagodhattam e regény által.
Bár a Csillagtalan tenger nem lépett elő a kedvenceim közé, mégis mély, maradandó nyomot hagyott bennem.”

Morpheus>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Már az előző könyvét is szerettem, és ez is nagyon tetszett, ámbátor másképpen. Mintha ez kiforrottabb, művészibb lenne, és legalább annyira mély, mint ahová a csillagtalan tenger visszahúzódott. Azt hiszem, ideje lenne nekem is kinyitnom azt az ajtót, amelyik a partjára vezet. Csak találjam meg. :) Még akkor is, ha ott se minden fenékig méz. Vagy csak az. :)
Bár a vége felé sejtettem, hogy mi fog történni, sajnos túl jó vagyok abban, hogy kitaláljam. Viszont az a rengeteg ajtó, út, elágazás és történet, ami odáig elvezetett, a kuszaságával, a látszólagos összefüggéstelenségével mégis kialakította azt az ösvényt, amelyen a főszereplőnk bejárja az útjátspoiler. Nemhiába, ő a jósnő fia. :)
Méhre fel! spoiler

1 hozzászólás
DarknessAngel>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Ez a könyv maga a különlegesség. Az írónő stílusa annyira egyedi, hogy ezt szerintem vagy átérzi az ember, vagy nem.
A történet igazán kacifántos, kapjuk is jócskán a sok információt mindenfelől, mégsem érződik túl soknak. Engem már az első mondattól kezdve magával ragadott a cselekmény, amit szépen lassan olvasva ki is élveztem az utolsó pontig. A különálló történetek a történetben szerintem nagyon jók voltak. Fogalmam sem volt, hogy az egészbe hogyan fognak kapcsolódni, de végül szerencsére minden kiderült.
A szereplő kedvelhetőek, természetesen mindegyik különleges, így mindre érdemes figyelmet szentelni. A romantikus szálak szépségesek, hát még a sok macska, amelyek mindig felbukannak :D
Imádtam ezt mágikus fantasy világot, ahol rejtélyekkel vannak átitatva még a falak is. Tényleg nem semmi képzelőerő kell ehhez az egész olvasmányhoz. Én csakis ajánlani tudom. Azoknak, akik szerették az Éjszakai cirkuszt, pedig egyenesen kötelező!♡

Dsheavenofbooks>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

A Csillagtalan tenger már az első oldalak során elvarázsolt, köszönhetően az egyedi és különleges történetmesélésnek, na meg a rejtélyességnek. Ahogy olvasod ezt a regényt, egyre többet és többet szeretnél tudni. Érdekel, hogy kik is a karakterek, mi közül van egymáshoz, és hogyan fonódnak össze a jelen, a múlt és a jövő, a képzelet és a valóság szálai.
Egy olyan eseményláncolat közepébe csöppensz, amely teljesen magával ragad, és egyszerre csak azon kapod magad, hogy nem tudod lerakni a könyvet.
A történet főszereplője Zachary Ezra Rawlins egy rendkívül szerethető figura, akivel nagyon könnyű azonosulni, csakúgy, mint Mirabellel és Doriannal. A karakterek, a világ, a történet… az egész annyira különleges és egyedi, hogy lehetetlenség nem szeretni.
Izgalmas kalandokban lehet részed az olvasás során, s közben folyamatosan keresed az összefüggéseket, értelmezed, hogy hogyan kapcsolódnak össze a különböző idősíkok, hogy a karakterek múltjában mik is történtek…
Egy könyvmolyoknak írt szerelmes regény, amelyet abszolút meg tudok én is erősíteni. Olvasni vagy olvasni? Ne gondolkozz! Garantálom neked, hogy különleges élményt fog nyújtani, amely hosszú ideig veled is marad

Noro P>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Képzeljük el, hogy Barnabás megcsodálja a Végtelen Történet borítóját, majd visszateszi a könyvet oda, ahol találta. Felnőve aztán újra kézbe veszi, és látja, hogy egy, de csak egyetlenegy oldal róla szól. És rájön, hogy valami fontos dologról lemaradt, bár fogalma sincs róla, hogy mi lehet az.

A Csillagtalan Tenger nem egészen erről szól, de valami hasonlóról.

Itt is vannak történetek, amelyek önmagukat írják, és amelyekben elmosódik a határ a főhős és az olvasó között, de a Tengerben inkább a különféle mesék egymáshoz fűződő viszonya a lényeges. A központi(?) karakter jelenléte majdhogynem véletlen, és nem igazán meghatározó. Még csak nem is a vele történtek adják a regény igazi keretét, sőt: szerintem ez a könyv arról szól, hogy egy mellékszereplő próbálja összeilleszteni, milyen mese is zajlik éppen körülötte, és mi benne az ő szerepe. Ez pedig ötletnek nagyon érdekes, de ekkora terjedelemben nem működik igazán jól. Bármennyire is izgalmas a mesék töredékeiből felcsipegetni azt, amit én a valódi cselekmény részleteinek gondolok, Zakariás mester bolyongása a kvázi-metaforikus labirintusban egy idő után egész egyszerűen álmosítóvá válik. Ha kiragadnánk egy részletet – gyakorlatilag bárhonnan – az egy remek hangulatú, csodaszép mesetöredék lenne. De amikor már huszadjára csodálkozunk rá a föld alatti folyosók macska nem járta zugaira, akkor minden egyes csillagba rejtett mesetöredék, amire rábukkanunk, valóságos felüdülést jelent. Kvázi menekülnék az ilyen eszképizmusból. Ami egyébként zseniális, posztmodern bölcsész-poén a maga módján, de huszadszorra már kevésbé élvezetes.

Kiváló ötlet veszett el ebben a regényben, de a végtelen szövegtengerben sajnos nagyon nehéz rátalálni.

Süntüske I>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

A tavalyi évem során az Éjszakai cirkusz volt az a könyv, ami a legnagyobb hatással volt rám, így nem is volt kérdés, hogy Erin Morgenstern következő alkotását is meg szeretném ismerni, főleg miután bevallotta, egy történetekhez címzett ódával készült. A kisebb-nagyobb hiányosságok és bosszantó tényezők ellenére az írónő ismét kiemelkedően eredeti színfolttal gazdagította a kortárs fantasy-regények palettáját.
Jellegzetes burjánzó nyelvhasználatát és lassan csordogáló cselekményvezetését megőrizte, viszont ismét egy teljesen egyedi fantáziavilágot alkotott. Ha feltétlenül hasonlítanom kéne valamihez, talán A Végtelen Történettel tudnám párhuzamba állítani, mivel itt is egy fiúnak egy könyv általi másik világba csöppenését, és ezzel együtt a lelkében is megtett utazását követhetjük végig, csupán felnőtt kiadásban. Ez az áthallás egyáltalán nem zavaró, hiszen egyrészt mások a keretkörülmények, másrészt az írónő tudatosan úgy építette fel a művét, hogy emléket állítson, tiszteletet adjon vele azoknak a klasszikusoknak, amik őt inspirálták saját képzelete papírra vetésére.

https://suntuske.wordpress.com/2021/02/16/tortenet-a-to…

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634197423 · Fordította: Bosnyák Edit
rosemary_goth P>!
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Különleges kapcsolatban állunk mi. Erin Morgenstern és én. Ez már akkor egyértelművé vált számomra, amikor az Éjszakai cirkuszt elolvastam tőle. off
Abban a pillanatban elvarázsol, ahogyan elkezdem egy könyvét, és csak lebegek abban a világban, amit megalkot.
Aztán jönnek azok a pontok, ahol kicsit elszalad vele a ló, túlír vagy túlbonyolít valamit, és aztán a könyv végére – amit a feléig kedvenc-esélyesnek tartok – marad a 4*.
Ennek ellenére úgy érzem, lassan felkerülhet a kedvenc íróim listájára, mert úgy tűnik, bármit megír, én biztosan szeretni fogom.

Szóval varázslatos, különleges, káprázatos a Csillagtalan tenger. Azonnal magába szippant, és csak habzsolod, mint egy csodálatos, krémes-habos tortát.
Tudod, hogy a szálak ellőbb-utóbb össze fognak érni, hiszen egyébként miért lennének a könyvben, csak ki kell várnod a megfelelő pillanatot, amikor EM elérkezettnek látja az Időt. Mindeközben pedig csak élvezed a történeteket, hiszen ezért születtek. Hogy a Te történeteiddé váljanak.

Aztán eljutsz a könyv feléig, és onnantól kezdve olyan irányokat vesz a történet, ami már nem annyira tud lekötni, fölöslegesnek, túlbonyolítottnak tűnik, és kicsit rá is unsz. Persze a végén minden a helyére kerül – legalábbis nagyjából –, de addigra egy kissé kesernyés szájízzel teszed le a könyvet.

Úgy gondolom, nagyon szép, jól kitalált történet, ami tényleg egy nagyon különleges világba repít el, de egyet kell értenem azokkal, akik a negatívumait kiemelték már előttem.
Túl sok szereplővel, túl sok szimbólummal dolgozik, amik egy részét nem teszi egyértelművé. Egyértelműen nem kell a szánkba rágnia, hogy mire gondolt, de sajnos az utalásai több esetben tényleg nem elegendőek a megfelelő értelmezéshez.
A szerkezet ugyan csodálatos, de sokban nehezíti a megértést, és a rengeteg térben és időben történő ugrálás sem tesz jót a mesének. Arról már nem is beszélve, hogy az ugrálás tényéről sokszor csak utólag szerezhetünk bizonyosságot.

A hibái ellenére is azt mondom, hogy csodálatos történet, amit biztosan fogok majd még olvasni, mert jó érzés ringatózni a Csillagtalan tenger vizén.


Népszerű idézetek

zsebibaba007>!

Olvasásból akar egyetemi diplomát szerezni. Nem akar dolgozatokat leadni, nem akar vizsgázni, csak olvasni.

21. oldal

3 hozzászólás
mate55>!

Talán ha az ember egyszer átmegy csodaországba, ott is kellene maradnia, mert a valódi világ többé sohasem lesz ugyanaz számára, mint régen.

204. oldal

Kitabu_hu P>!

Furcsa érzés szeretni egy könyvet, nem igaz? Amikor olyan becsessé válnak a szavak, hogy az ember úgy érzi, a saját története részévé válnak, mert így is van.

322. oldal

zsebibaba007>!

– Mindenki részese egy történetnek. Inkább olyan történetnek akarunk a részesévé válni, amelyet érdemes lejegyezni, és ez azért van, mert félünk a haláltól. Nem akarunk nyomtalanul eltűnni.

41. oldal

Kitabu_hu P>!

Rengeteg mindenből áll egy ember. Rengeteg apró történetből, amelyeket ritkán nyílik alkalmunk elolvasni.

311. oldal

Niitaa P>!

Ne vesztegesd az idődet azokra, akik nem hisznek neked, amikor feltárod előttük az érzéseidet!

430. oldal

Niitaa P>!

– Legyél bátor! – mondja. – Legyél merész! Legyél hangos! Csak a magad kedvéért változz meg!

429. oldal

zsebibaba007>!

Hány dráma bontakozik ki körülöttünk ebben a pillanatban?

292. oldal

mate55>!

– Mindenki másként értékel egy játékot vagy egy könyvet.

41. oldal

Kitabu_hu P>!

– Mindenki másként értékel egy játékot vagy egy könyvet. Számomra van mondanivalója, mások számára viszont unalmas. A történetek személyes jellegűek. Van, aki képes azonosulni velük, van, aki nem.

41. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ilona Andrews: Mágikus találkozás
Neil Gaiman: Csillagpor
Gaura Ágnes: Kard által
T. C. Lang: A Lámpás nyomában
Andy T. Miller: Areán
V. E. Schwab: Gyülekező árnyak
Jeaniene Frost: A lángok mélyén
Kresley Cole – Gena Showalter: A tél halálos csókja
Aurora Lewis Turner: A megtörhetetlen átok
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok