Tear ​királynője (Tear királynője 1.) 269 csillagozás

Erika Johansen: Tear királynője

A tizenkilenc éves Kelsea Glynn pontosan olyan, mint a többi hasonló korú lány: engedetlen, meg van győződve a saját igazáról és mindig mindent jobban tud az idősebbeknél. De tőlük eltérően ő éppen egy királyságot készül megörökölni: egy királyságot, ami korrupt, romlott és veszélyes. Vagy a legrettegettebb uralkodójává válik, vagy már az első héten orgyilkosok áldozata lesz – minden rajta múlik, és azon, hogy milyen döntéseket képes meghozni.

Erika Johansen regénye klasszikus fantasy elemekből építkezik, de nem szégyell sokszor kegyetlen és erőszakos lenni: a Tear királynője egy fiatal lány történetét meséli el, aki sokáig volt kénytelen száműzetésben élni, hogy végül hűséges testőreivel visszatérjen, és elvegye, ami jogosan jár neki. Fekete mágiával, rejtélyekkel és akciódús jelenetekkel teli történet, amire már Hollywood is lecsapott: várhatóan Emma Watson lesz a készülő film főszereplője és egyben producere is.

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522765 · Fordította: Huszti Zsuzsanna
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
352 oldal · ISBN: 9786155522772 · Fordította: Huszti Zsuzsanna

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Kelsea Raleigh Glynn · Kísértet · Lazarus / Buzogány · Pen Alcott · Barty Glynn · Carlin Glynn · Carroll · Fell · Tyler atya


Kedvencelte 27

Most olvassa 10

Várólistára tette 325

Kívánságlistára tette 306

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

_Eriii>!
Erika Johansen: Tear királynője

Ez most nálam igazán betalált, mert egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Nagyon szerettem. Nem mondom, hogy nem volt egy pár dolog, amit jobban ki lehetett volna dolgozni, de remélem a következő kötetben ezek a hiányosságok is helyre kerülnek. Nagyon tetszett az egész világfelépítés. Hihetetlenül izgalmas volt számomra olvasni erről az új Világról, ami úgyebár egy mocskos fertőző és gennyes seb. Különösen élvezet volt olvasni, hogy amit Kelsea elődei leromboltak, azokat ő megpróbálta helyre hozni. Nagyon korrupt, nagyon aljas dolgok mennek végbe, és ami igazán figyelemre méltó néven nevezi az írónő az ilyen dolgokat. Szex rabszolgaság, pedofília, és még egy csomó elrettentő dolog amivel Kelseának meg kell küzdenie. A fülszöveggel ellentétben nem tudom ki írta, de hatalmasat téved Kelsea egy igazán bátor és talpraesett lány. Nagyon-nagyon bírtam, hogy nem ijedt meg a saját árnyékától. A testőrőket is nagyon bírtam, igaz, hogy nemegyszer tudtam volna péklapáttal agyon csapni őket. Nagyon izgatja a fantáziám a Kísértet. Az Átkelésről még több információt szerettem volna tudni, de bízom benne, hogy kitér erre még az írónő. Nagyon várom a következő rész. Ajánlom……

Ashriver>!
Erika Johansen: Tear királynője

A tartalomleírásnak köze sincs a könyvhöz. Kelsea egyáltalán nem olyan, mint ahogy leírták. Ő okos, bátor, imádja a könyveket és bármit megtesz az országáért. Az igaz, hogy kicsit nagy hangsúlyt fektettek be az alakjára. És akkor mi van, ha ő nem egy szőke barbie baba? Hála az égnek, hogy ő végre egy átlagos, nem abnormálisan tökéletes csaj, aki realizálja azt, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint a saját félelmei és aggályai. A külseje az utolsó, ami érdekli, hisz van egy széthúzó, tönkrement országa, amit fel kell emelnie a hamvakból, hogy a maga dicsfényében ragyoghasson. Sok teher nehezedik a vállára, főleg ilyen fiatalon, de minden helyzetben helytáll és képes a kompromisszumra. Igazán erős karakter.
Csak ajánlani tudom mindenkinek!

6 hozzászólás
Lisie87 P>!
Erika Johansen: Tear királynője

Az eleje kicsit nehézkesen indult és kicsit furcsa volt, aztán jól összekapta magát, és kellemes meglepetést okozott ez a könyv! :)
Lehetett volna jobb? Igen… Lehetett volna kidolgozottabb? Igen… Ennek ellenére nekem mégis pozitív élményt nyújtott, és kellemes kikapcsolódást. Nem éreztem YA-nak, volt egy két apró, még elviselhető rész, ami tényleg hajazott rá, de kellő vér és erőszak volt benne, ahhoz, hogy azt érezzem, hogy igen, ez nekem íródott, és nem az a tucat-tini sz@r.
Sajnáltam tényleg, hogy nem volt eléggé kidolgozva, mert nagyon sok kérdést hagyott nyitva a világról és a mágiáról, talán ha megérjük a további kiadásokat a folytatásban fény derül ezekre. Kelsea karaktere tetszett, mert erős, ugyanakkor emberi, női és jól ábrázolja, hogyan próbál egy kegyetlen és ellenséges világban talpon maradni egy tapasztalatlan fiatal királynő. A testőröket is kedveltem, bár kevés karakter kapott nagyobb szerepet.
Ajánlom ezt a könyvet, mert minden hibája ellenére jó olvasmány, és tehetséges az írónő! :) Remélem a második részben is tartja és emeli a színvonalat! ^^

6 hozzászólás
Lanore P>!
Erika Johansen: Tear királynője

Ebben a könyvben minden lehetőség adva volt ahhoz, hogy egy tökéletes fantasy legyen belőle, de az írónő sajnos ezt nem ugrotta meg. Hiába volt benne egy jól elképzelt világ, mágia, hatalomvágy, árulás, titokzatos szereplők, szerethető főhős, mégis hiányzott belőle a „massza”, amivel ezt az egészet összegyúrhatta volna, hiányoztak az apró részletek, az alapos kidolgozás. Ennek ellenére tetszett az alapsztori, kíváncsian vártam, mi lesz a végeredmény. A fő erősség számomra egyértelműen a karakterekben volt, Kelsea-t és Lazarust nagyon megkedveltem, de a többieket nem mutatta be elég jól az írónő, még a szupergonosz Vörös Királynőről se tudtam meg szinte semmit, és a Kísértetről sem, pedig igencsak érdekelt volna. Várom a folytatást, hátha ott majd kiderül pár fontos részlet.

5 hozzászólás
Dominik_Blasir>!
Erika Johansen: Tear királynője

Disclaimer: a könyvnek egyértelműen nem én vagyok a célközönsége. Érzésem szerint ez egy elsősorban lányoknak szóló YA-regény, aminek részletekbe menő értékelésére már csak biológiai okoknál fogva sem vállalkoznék. Inkább más irányból közelítenék.

Meggyőződésem, hogy a Tear királynője lényegében a divathullámos regények állatorvosi lova. Ha ugyanis kivennék belőle olyan 15-20 oldalnyi szöveget, konkrétan az erősen YA-vonásokat (netalán simán átírnánk fiatal lány helyett fiatal fiúra, ennek minden hozadékával), akkor minden további nélkül lehetne belőle egy teljesen korrekt high fantasy. Nem kiemelkedő, az első rész alapján sokat nem mutató, de határozottan ígéretes, felnőtteknek szóló fantasy. Csak így valószínűleg sokkal jobban elveszne a kinti kínálatban. Komolyan el tudok képzelni olyan párbeszédet az írónő és a szerkesztő/kiadó között, amiben utóbbiak meggyőzik Johansent, hogy jobb lenne, ha átírná az aktuális tinilányos hullámba a regényét, mert akkor lesz eladható (értsd: akkor kiadják).
Szerintem ugyanis Johansen egyáltalán nem tehetségtelen író, sőt, kifejezetten profi olykor. Remekül képes feszültséget és izgalmat teremteni, jelenetei sokszor igen hatásosak (még a hatásvadászatot is elnézem), teljesen jól működik a dráma, érdekes karakterek közti konfliktusokkal dolgozik, nem kíméli főszereplőnőjét, még a szereplők sem annyira sablonosak, mint lehetnének. Meglehetősen érdekes a háttérvilág (ti. egy olyan világon vagyunk, ahova a modern Földről mentek át az emberek, hogy ott saját, középkori szintű királyságokat alapítsanak – feltehetően nem önszántukból); még ha kicsit el is nagyolja, de legalább foglalkozik gazdaságpolitikai kérdésekkel (mikor láttunk utoljára olyan fantasy-t, amikor egy királyságban mondjuk nem volt meg minden nyersanyag, ami a háborúhoz – vagy akár a mindennapi élethez – nélkülözhetetlen? És akkor még nem meséltem, hogy Tear királyságának alapja egy szocialista vízió…); a mágia ugyan egyelőre elég unalmas, de még ott is feltűnhetnek a későbbiekben érdekességek (ld. sötét erők, érzelmi kitörések…).
Nem tökéletes (teljesen érthetetlen például a Halál-szerződés körüli titokzatoskodás – az első ötven oldalt uralja a rejtély, hogy aztán simán kiderüljön minden), de egyáltalán nem rossz – erre simán fel lehetne húzni egy korrekt felnőtt fantasy-t. De mégsem ez történt.

Helyette eltolták YA-irányba, aminek hatására:
– főhősnőnk feleslegesen sok időt tölt el azzal, hogy a) ő mennyire szép (csak átlagos); b) a körülötte lévő férfiak mennyire jóképűek (általában: nagyon). És még a súlya is szóba kerül. (Pedig amúgy ügyesen kezelték az egész hiúság-kérdést minden oldalról.)
– kerültek bele olyan jelenetek, amitől én történetesen az arcomat kapartam. Mondjuk ez: https://moly.hu/idezetek/699543 (ez amúgy extrán durva, teljesen érthetetlen, miért ilyen rövid leírás az egész, mintha tényleg utólag került volna bele).
– a regénynek van egy olyan mesterségesen generált szövegbeli hangulata, ami a tinédzser-kor felé löki el az egészet, hiába nem indokolja ezt amúgy semmi. Ez részben az első két megjegyzésem hatása, részben annak köszönhető, hogy folyton előkerül főszereplőnk kora (19 év egyébként) és a tekintélye (ami nincs).
– foglalkozik Fontos Problémákkal (mármint a problémák tényleg fontosak, csak a kezelésük erőltetett). Amikor a királynőnk rámutat a családon belüli erőszak és a nők kezelésének bajaira, még nem is morogtam, de amikor a Vörös Királynő (aka gonosz boszorkány) megjegyzést tesz az udvarában lévő nők zaklatására (annak hatására, hogy a testőre buján ránézett a szobalány fenekére), majd ezután feláldoz a sötétség erőinek egy kisgyereket… akkor azért felhúzom a szemöldököm.
– még rövidebb is lett a kelletnél (legalábbis szerintem ez YA-ukáz volt). Annyira prológus jellege van, hogy az hihetetlen, kivételesen azért üvölt a regény, hogy féltéglább legyen valamivel (mondjuk a második kötet címében szereplő invázióval) – úgy talán rendesebb íve is lett volna.

Ezek persze nem feltétlenül problémák (mármint még nálam sem), de együttes szerepeltetésük miatt nem tudok örülni és lelkesedni – hiába nem rossz regény, ha néha muszáj a hajamat tépni. Persze tudom, hogy ezzel az olvasói közül egyedül vagyok, hiszen valószínűleg bejött neki a célcsoport-váltás (úgyhogy tényleg ne vegyétek mérvadónak a véleményem), de én kíváncsi lennék arra az eredeti kéziratra is.

Ps. amúgy megérne egy összehasonlítást a Rengeteggel.

7 hozzászólás
Wee IP>!
Erika Johansen: Tear királynője

Ez most akkor egy sorozat, vagy mi?
Csak mert nekem azért komoly hiányérzetem van ám…

Tetszett a könyv, már majdnem klasszikus fantasy. Majdnem. Sosem voltam diszkriminatív a női írókkal szemben (hehe), de valószínűleg ezt egy Rothfuss, vagy egy Lawrence sokkal komplexebben meg tudta volna írni. Helyenként tényleg vannak benne brutális részek, de például Jorg és a Széthullott Birodalom után kicsit magasabb az ingerküszöböm a brutalitással szemben.
Tetszett a világ, tetszett a felépítés, csak nekem kevés volt. Kevés volt a Vörös Királynő, kevés volt Kelsea, és kevés a múlt is. Sok mindent feldobtak, amit aztán hagytak az éterben lebegni, és amikre nem kaptam választ, pedig szerettem volna. Kiszámíthatóan jöttek a fordulatok… a végét kivéve, ugyanis ott jóval többet vártam volna.
Ez egy olyan történet, amit minimum 800 oldalban lett volna jó kifejteni.
Az első 40 oldal után egyébként is kezdtem megijedni, hogy szerelmes lányregénybe fordul az egész, de hála istennek az írónő is érezte, hogy nagyon nem kéne elvinni a dolgokat ebbe az irányba, és szépen visszatért a rendes kerékvágásba.
Tetszett továbbá, hogy Kelsea nem az a típikus önbizalomhiányos kis fruska volt, aki hangoztatja, hogy „jaj, milyen csúnya vagyok”, közben meg minden körülötte lévő hím el van tőle ájulva. Még az a pasas is „túl semmilyennek” nevezi, aki iránt érezgetni kezdene valamit. Az egyik őr megjegyzi, hogy kevesebbet kellene ennie, mert így nem lesz állóképessége a karddal való víváshoz, és a többi. Végre egy női főhős, aki nem gyönyörűséges, és nem hever mindenki a lábai előtt. Az eszével, a kitartásával és a hűségével kell kivívnia magának az emberek tiszteletét. Mennyivel több realitása van már!
Az is kellemes felüdülést jelentett, hogy a testőrségébe tartozó férfiak, akik szinte állandóan körülötte forgolódtak, alig voltak fiatalabbak 30-35 évesnél. Talán csak egy, vagy két ilyen férfi volt az egész bandában, de Kelsea 19 évét alapul véve még egy 30 éves pasas is túl idős lett volna hozzá.
Nem ifjúsági regény – nagyjából olyan eufemizmus ezt ifjúságinak titulálni, mint a Tövisek hercegét, arra hivatkozván, hogy „hát ott Jorg is csak 14 éves”.

Tehát összességében egy jó könyv volt, szerettem olvasni, de komoly hiányérzetem maradt, mert rengeteg izgalmas lehetőséget nem aknázott ki az írónő. Ha sorozat, akkor mindenképp kíváncsi leszek a második részére is, ha pedig nem… Nos… Kár érte.

17 hozzászólás
ViveEe P>!
Erika Johansen: Tear királynője

Nem hiszem, hogy olyat tudnék mondani a könyvről, amit más nem tett már meg. Az elején utáltam a könyvet a végére viszont elérte az egész jó szintet. De kell még egy kis plusz, hogy igazán jó legyen.
Van egy világtól elzártan nevelt fiatal királynőnk, aki megpróbálja megjavítani az országát, és kijavítani a régi hibákat. Sokszor meggondolatlannak tartottam, de kedvelem a jellemét. Szerethető karakter.
A környezete, főleg Buzogány úgy bánik vele, mint egy tudatlan, védtelen gyerekkel. Ez bosszantó, de sajnos van alapja. Nagyon zavart, hogy a lánnyal ennyire nem osztottak meg semmit, és úgy látom sok hasznosat sem tanítottak neki. Mi az, hogy nem igazán tud lovagolni? Meg lehet jobban is taníthatták volna harcolni. Hiába lány, ha az élete folyton veszélyben van, ez elengedhetetlen. Vagy csak nagyon hozzászoktam a tökös harcos csajokhoz.
Kiábrándító számomra a Vörös királynő is, azt hittem sokkal félelmetesebb, erősebb… De csak valami rosszabbnak az elöljárója.
A fantasy szál nagyon homályban van még, de izgalmas számomra.
Mindenesetre a következő részt is elolvasom. :)

abstractelf>!
Erika Johansen: Tear királynője

Azt mondja meg valaki, hogy miért, ó miért, vártam én ezzel a könyvvel idáig?
Végre sikerült megint egy érdekes és több tekintetben is különleges YA fantasyt találnom. (Vagy poszt-apokaliptikus könyvet?)
Kezdjük ott, hogy imádom, amiért ez a könyv a mi világunk pusztulása után játszódik a Földön(?) Habár sok-sok apróságot megismertem a könyv világáról (annak történetéről, a mágiájáról), még rengeteg kérdésem maradt. Az viszont tény, hogy imádtam a mi korunkra való visszautalásokat.
A történeten érződik azért, hogy kezdőkötet, ennek ellenére végig fent tudta tartani az érdeklődésemet. Ha korábban olvasom, tuti kedvencem lesz, de azóta megismertem Cinda Williams Chimat. Politikai intrikákban – YA-n belül – ő nálam az etalon. Az írónő elég sok szálat felvezetett a mostani kötetben, amelyek nagyon izgalmas folytatásokat vetítenek előre.
A karakterek számomra a regény legnagyobb erősségei. Kelsea például minden tekintetben kitűnik a klasszikus YA női főszereplők közül. A személyisége hiteles, szerethető és ami a legfontosabb, alaposan kidolgozott és remekül fejlesztett. Ez a többi szereplőre is igaz, nem véletlen, hogy minden fő- és mellékszereplő „egész” emberként él a fejemben.
Úgyhogy örülök, sikerült egy igazán minőségi, jól kigondolt és felépített sorozatot találnom, amiért rajonghatok.

Mrs_Curran_Lennart P>!
Erika Johansen: Tear királynője

Tetszett, de lehetett volna jobb. A misztikus szál kicsit fura volt. spoiler Honnan, hogyan, mi van? Jöttek a kérdések. Amúgy jó az ötlet, súrolja a disztópiát, mert utal a régi Átkelés előtti korokra, de fantasyként is megállja a helyét. Sok jó szereplőt kaptunk mindkét oldalról. És persze ott van a titokzatos Kísértet, aki idáig rosszfiú volt, de most majd megjavul? Vagy nem. A történet központi szereplője Kelsea mellett Lazarus, a Buzogány. Igazi testőrparancsnok, aki megteszi, amit kell. Azon sem lepődnék meg, ha ő lenne a lány apja. Persze ennél nyilván titokzatosabb lesz az apa személye. Kelsea pedig nem egy Kate Daniels, de legalább nem nyafog (vagy alig), nem egy elkényeztetett szépség, és jók a céljai. A romantikus szál harmatgyenge, nem is adok neki nagy esélyt, de fantasynak pont jó. Sajnos egy újabb trilógia.

brygusz>!
Erika Johansen: Tear királynője

Őszintén szólva rosszabbra számítottam. Eleinte azt hittem, hogy egy tipikus YA könyvet fogok kapni, de meg kell mondjam, hogy egy kicsit több volt annál :)
Kelsea egy kedvenc karakter lett. Nem egy hisztis, nyafka lányka, hanem egy királynőként és felnőttként viselkedik. Kemény, amikor keménynek kell lennie, és korához méltó, amikor éppen olyan szituációban van.
Az első kötet csak egy betekintés volt a nagyobb képhez. Úgy tudnám elképzelni, mint amikor elképzelsz egy képet és azokat hézagosan/darabosan rakod egymás mellé. Tudod nagyon jól, hogy mire számíts a következő résznél, nincsenek meglepetések illúziók.
Nekem őszintén tetszett a történet. Buzogányt nagyon megkedveltem meg Kísértetet is, de majd még kiforrja magát :)


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

(…) a világ nem létezhet könyvek nélkül.

131. oldal, 6. fejezet - A forradásos királynő

Kapcsolódó szócikkek: könyv · világ
1 hozzászólás
Csoszi>!

Az igazi hős arról ismerszik meg, hogy leghősiesebb tetteit titokban hajtja végre. Soha nem hallunk róla, de mondom néktek, felebarátaim, mégis ismerjük őt.
Tyler atya összegyűjtött prédikációi
ARVATH-ARCHÍVUM

57. oldal, 3. fejezet - Kísértet

adrii01>!

Kevés jobb dolog van annál, mint a könyvtárban üldögélni egy könyvvel és egy csésze teával. Főleg mikor az ablakon egészen kora délutánig besüt a nap.

131. oldal

Babó_Buca P>!

A könyvespolcokat nem azért készítik, hogy üresen álljanak.

130. oldal

katelucy>!

– Nekem nem adatott másfajta élet. Különben is, a kegyelemmel még nem fizetnéd meg a tartozásodat, kislány. Nagyobb ajándékot kaptál tőlem, mint gondolnád.
– Miféle ajándékot?
– Rá fogsz jönni. Viszonzásképpen elvárom, hogy titokban tartsd!
Kelsea visszafordult a tükörhöz.
– Istenem, mondja, hogy nem ejtett teherbe, amíg aludtam!
Kísértet hátravetette a fejét, úgy nevetett, de aztán barátságosan a hátára tette a kezét, amitől a lány megborzongott.
– Tear királynője, vagy egy héten belül halott leszel, vagy te leszel a legfélelmetesebb királynő, akit ez a birodalom valaha látott.

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kelsea Raleigh Glynn
Babó_Buca P>!

Nem várhatom el senkitől, hogy meghaljon értem, ha csak ülök és várok.

187. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kelsea Raleigh Glynn
adrii01>!

A lojalitás a tisztelettel kezdődik.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lojalitás · tisztelet
Babó_Buca P>!

A papírkönyvek ritka és értékes dolognak számítottak már jóval az Átkelés előtt is, mert addigra már visszaszorították az elektronikus könyvek. Az a feltételezés azonban, hogy az elektronika örök, egyike a valaha volt legnagyobb tévedésnek.

131. oldal

Babó_Buca P>!

– Először el kell olvasnod az elsőt mert különben nem fogod érteni a folytatást. Vigyázz rá, ez az egyik kedvenc könyvem.
Aisa elindult A hobbittal a hóna alatt.

225. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kelsea Raleigh Glynn

A sorozat következő kötete

Tear királynője sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Sara Raasch: Jég mint tűz
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Alwyn Hamilton: A szultán foglya
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Christopher Paolini: Örökség
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Stephanie Garber: Caraval
Brent Weeks: Az árnyékvilág peremén