Kicsit bajban vagyok, mert annyira vártam ezt a könyvet, annyira szerettem volna szeretni, de csalódtam benne. A humora sok helyütt inkább bántó, gúnyos, semmint jóízű, főleg, ha Istenről volt szó. Soha nem adtam még öt csillagnál kevesebbet egy könyvre sem, de ezen gondolkodom, hogy értékelni sem kellene… Ilyen könyvet csak egy ateista tud írni. Teljesen véletlenül, közvetlenül a rendelés után olvastam egy interjút a szerzővel, mert annyira kíváncsi voltam… aki azt nyilatkozta, hogy ateista. … Csak azért nem hajítottam félre, mert reménykedtem, hogy hátha kihoz belőle valamit, de csak annyit ért el, hogy az arkangyalok poénkodásain vagy Lucifer szövegein néha mosolyogtam, semmi többet. Soha nem éreztem úgy, hogy egy könyvet el kéne égetni csupán a tartalma miatt, de ennél megszólalt bennem ez a hang… Eleve azzal az undorító képpel indít a regény, hogy az egész teremtett világ egy önkielégítés eredménye --> ez nagyon kivágta nálam a biztosítékot, rögtön, a legeslegelső oldalon. Valamiért a szerző nagyon szereti gúnyolni Istent, következő számomra irritáló jelenet az volt, hogy a mennyben egy egész gyűjteményt rendeztek be a metélések után megmaradt előbőrökből, és a szerző szerint a Teremtőnek nincs jobb dolga, mint ezeket elégedetten szemlélni a szabadidejében.
Nem is az, hogy undorító (mondjuk de, az), hanem felháborító, lealacsonyító, hogy ilyen testiségmániásnak láttatja nemcsak Istent, hanem az egész mennyei világot.
Mintha mindenáron az ember szintjére szerette volna lealacsonyítani Istent, valamilyen beteges fétissel, ez végighúzódik az egész könyvön, és az én szememben nagyon, nagyon rosszindulatú dolog.
A másik a könyvcím. Eleinte nekem remény volt, hogy aki ilyen címet mer adni egy könyvnek, az csak nem írhat rosszat Róla. Hát de. A tartalom alapján egyenesen sértés, egyfajta fricska, hogy ilyen címet adtak ennek az irománynak. Nem lett volna szabad ilyen címmel megjelentetni, még akkor sem, ha ateista létére meggyőződése, hogy nem létezik Isten. Hogy most vajon ezzel akarta megmutatni, hogy ő milyen belevaló menőcsávó? elképzelni nem tudom, mi lehetett a célja ezzel. De ebben a formában, ilyen tartalom mellett nem lett volna szabad, hogy engedjék megjelenni ezzel a címmel. Degradáló, bántó, nem humoros. Kellene lennie egy határnak. Szólásszabadság van, igen, de van egy határ, amit nem lenne szabad átlépni.
A Biff evangéliuma humoros és szeretnivaló volt. Az Elveszett próféciák is. De ez… Nehezen tudok róla jót mondani. Talán az egyetlen, ami tetszett, az az arkangyalok párbeszédei voltak, amelyek végigkísérték a könyvet, mialatt tanúi voltak az emberiség fejlődésének.
Nem szoktam ilyeneket írni, de ez a könyv csak papírpocsékolás volt. Újra fogom olvasni a szerzővel készült interjút, de nem hiszem, hogy sokat javítana az értékelésemen.
Számomra botrányos volt, főleg az eleje… ilyen fokú tiszteletlenségtől a hányinger kerülget… Mert oké, ne higgyen. De bántani Valakit, ok nélkül, aki őt nem is bántotta és ízléstelen helyzetben ábrázolni, papírra is vetni, meg is jelentetni.. erre nem igazán találok szavakat. Van humorom, de az olyan poénokra, amelyeknek a célja Isten lealacsonyítása, egyáltalán nem vagyok vevő. Ez olyasfajta arrogancia, amire csak az ember képes. Legalább közvetített volna valami erkölcsi tanítást, de nem, semmi ilyesmi még csak nyomokban sem fellelhető. Érezhetően neheztel az inkvizícióért, a boszorkányüldözésekért, a papok bűneiért… miközben ő maga is leírja, hogy a papok vannak legjobban kitéve a kísértésnek… a botlásaikat ennek a számlájára lehetne írni… mivel elméletileg ők állnak legközelebb Istenhez, őket támadják legjobban a bukott angyalok. Ez mindig így van, ha valaki egy kicsit utánajár, szinte minden angyalokkal, hittel foglalkozó könyvben benne van. De a szerző most vagy elsiklott az információ felett, vagy nem érdekli…
Nem mondom, hogy időpazarlás volt elolvasni ezt a könyvet, mert legalább látom, hogy az ateisták hogyan vélekednek. De ha nem hajlandóak elismerni/tudomást venni valamiről, vagy valakiről, akkor könyörgöm, inkább hallgassanak, különben ilyen alpári könyvek fognak születni, mint ez itt.
Az arkangyalok esetében tűrhető, mondhatni aranyos a humor, de mit ér ez, ha Istent meg mindennél jobban be akarja feketíteni?
Szomorú vagyok, hogy ilyen irományra képesek voltak pazarolni a papírt. A borító sem valami szép, de ezt, nyomtatott formában, vétek volt megjelentetni. Ennyi röviden a véleményem. Mélységesen csalódott és szomorú vagyok.
