Fenevadak ​kertje 15 csillagozás

Erik Larson: Fenevadak kertje

A Fenevadak kertjét nemcsak a korszak feszültséggel teli légköre járja át, de feledhetetlen képet kapunk a bizarr Göringről és a látszólag lehengerlő, de valódi lényét tekintve vészjósló Goebbelsről. Larson olyan hitelesen és életszerűen ábrázolja az eseményeket, hogy szinte szemtanúi lehetünk ennek a meglepően sokszínű és bonyolult időszaknak. Az eredmény lenyűgöző, nem lehet letenni a művet, amely kitüntetett figyelmet szentel annak a kérdésnek, vajon miért nem ismerte fel a világ a komor fenyegetést, amit Hitler jelentett mindaddig, amíg Berlint és Európát el nem borította a vér és a borzalom.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sötét örvény

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
542 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633990629 · Fordította: Lengyel Tamás

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Franz von Papen alkancellár · George S. Messersmith berlini amerikai főkonzul · Heinrich Himmler · William E. Dodd Németország amerikai nagykövete

Helyszínek népszerűség szerint

Németország · Dachau KZ


Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

tmezo P>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Azzal kezdeném, hogy nem én vagyok a célközönség. Annak ajánlom ezt a könyvet, akit érdekel az amerikai külpolitika. Németország hitleri időszakának bemutatása a politikai személyeken, többek között az akkori amerikai nagykövet szemén keresztül.
Az első ~ 70 oldal száraz amerikai politika, tanácskozások arról, be kell-e avatkozni a németországi eseményekbe; válságkezelés, a németországi nagykövet személyének kiválasztása. Itt sok-sok véleményt olvashatunk egyik-másik jelöltről. Majd jön Dodd nagykövet bemutatása, ami szerteágazó, és rengeteg háttér-információt tartalmaz.
Aztán megérkezünk végre Berlinbe, ahol azt láthatjuk, hogy Dodd kilóg a nagykövetek sorából a szerény, nem jómódú életmódjával. (Sokan bírálják is emiatt.) Tudomást szerzünk a nagykövetségek „túlzó pénzszórásáról”, az egymást érő fogadásokról. Amiken egyébként rengeteg bíráló mondat hangzik el egymásról, a rendszerről, a rezsimről.
Mindebbe beleszőve pedig szerepel még Dodd lányának berlini társasági, szerelmi, élete is. Martha egyébként nem egy szimpatikus személy, könnyelmű és nagyon óvatlan.
Véleményem szerint ez csak azért kellett, hogy vigyen egy kis izgalmat az egyébként a szerző által ismeretterjesztő irodalomnak kategorizált műbe.
Nem szerettem a témák közti hirtelen váltásokat, semmi átvezetés nincs a politika és a lány élete között. Folyton elkalandozott, elkanyarodott a megkezdett tárgytól, ezért borzasztóan nehéz volt olvasni.
Azt el kell ismernem, hogy rengeteg munka állhat emögött a mű mögött, de összességében úgy érzem az egész arról szólt, hogy: ki, mit mondott kinek, kiről. (Az ehhez tartozó forrásjegyzék egyébként több, mint 100 oldal.)
Valamint ami számomra egyértelműen kiderült, hogy Goebbels propagandaminisztériuma igen jól végezte a dolgát, mert Doddhoz csak nagy sokára jutottak el a tényleges információk a németországi állapotokról.

6 hozzászólás
Ingryd>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Teljesen más szemszögből mutatja be ez a történet a hitleri Németországot. Egy amerikai család szemén keresztül, akik belecsöppennek a háború előtti/kezdeti időszakba. Ez egy tipikus történelmi dokumentumregény, egy beszámoló, aminek az alapja a főszereplő és leányának levelezése: tapasztalataik, megfigyeléseik. A szövegben számos levél- és naplórészletek, emlékiratok, visszaemlékezések vagy más történelmi dokumentumok részletei is megtalálhatóak.
A történet cselekménye minimális, viszont maga a könyv túl tömény és zsúfolt, mégis érthető. Mivel rengeteg háttérinfót tartalmaz nehezen követhető, hogy ki, mit, mikor, hol és hogyan csinált, mondott… Érdekes könyvnek tartom, bár nekem is néha sok volt és néha félreraktam, de akit érdekel az bírni fogja…

buzavirág>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Ez a könyv teljesen újszerű módon közelíti meg a hitleri Németországot, és a háború kitörésének előzményeit egy amerikai diplomata család szemével. Az olvasmány főként levelekből és visszaemlékezésekből áll, egyfajta dokumentumregény. Akit kimondottan ez a megközelítés érdekel, az biztosan megtalálja a számítását, sajnos én nem az ilyen jellegű háborús könyveket szeretem.

gizad>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Na jó, ez nem nekem való. A 148. oldalig jutottam 4 nap alatt. Feladom.
Dokumentumregény, rengeteg lábjegyzettel, melynek követését 30 oldalon keresztül bírtam csak. Martha-t úgy érzem ki lehetett volna hagyni nyugodtan (bár nem tudom, a hátralévő 300 oldalban a kicsapongó életén kívül kap-e értelmes szerepet, és nincs is kedvem utána nézni akár a google-ban rákeresve) Hihetetlenül ellenszenves nőszemély.
Nem szokásom félbehagyni könyvet, de ez most abszolút nem megy. Nem kínzom magam tovább.

szvandaaa>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Gyenge könyv. Megtévesztő, mert a borítója egy izgalmas, szerelemben és izgalmakban gazdag könyvvel kecsegtet, ehelyett egy száraz krónika az egész.
Szerintem maga az író írja le a végén, hogy miért sikerült ennyire vérszegényre a könyv. Tárgyilagos akart maradni. Ritkán mondom azt egy könyvre, hogy teljes kudarc, de ez számomra az volt. Unalmas, egysíkú, száraz. Szerintem nem volt se eleje, se vége. Nem tudom mit gondolt az író mikor megírta, de nem egy izgalmas regénynek szánta, az biztos.

vaslady>!
Erik Larson: Fenevadak kertje

Szerintem a szerző előző könyve sokkal jobb volt, mint ez. Úgy érzem, a Fenevadak kertje túl tömény lett, mert Larsontúl sok mindent zsúfolt egybe, de ezt valahogy muszáj volt megtenni, hiszen nagyon sok minden történt, csak éppen már zúgott a fejem a sok névtől, meg attól, hogy ki kicsoda, és mit csinál. A könyvet a szerző bőven ellátta lábjegyzetekkeL is, ami közel 80 oldalt tesz ki.
A blogomban is pont emiatt írtam jóval többet a történelmi háttérről, mint a könyvről. Remélem, nem baj. http://riaolvas.blogspot.hu/2016/09/erik-larson-fenevad…


Népszerű idézetek

tmezo P>!

Dodd hallott a Gestapo növekedő hatalmáról és fiatal vezetőjéről, Rudolf Dielsről is. A férfi karcsú volt, napbarnított, és jóképűnek tartották, habár az arcán több forradás éktelenkedett, mert egyetemista korában részt vett a német ifjak körében akkoriban szokásos csupasz pengés párbajokban, amikkel a férfiasságukat akarták bizonyítani.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rudolf Diels
tmezo P>!

Messersmith a jelentéseiben egy témát ismételgetett újra és újra: miért lehetetlen, hogy az alkalmi látogatók megértsék, mi is történik igazából ebben az új Németországban. „Az ideérkező amerikaiakat mindenfelől körülveszi a kormányzat befolyása, és az idejüket annyira lefoglalja a sokféle, kellemes szórakozás, hogy aligha van módjuk megtudni, mi a valós helyzet.”

96. oldal

shadowhunter1975 P>!

Dodd számára Papen megjegyzése az egyik legostobább dolog volt, amit Berlinbe érkezése óta hallott. Pedig elég sokat hallott. Úgy tűnt, az irreális gondolkodásnak egy különös fajtája kerítette hatalmába Németországot, az egészen magas rangú kormánykörökig bezárólag. Korábban az év folyamán például Göring a legteljesebb komolysággal jelentette ki, hogy 300 amerikában élő németet gyilkoltak meg Philadelphiában, a Függetlenség Csarnokában az I. világháború kitörésekor. (485)
Messersmith egy jelentésben leírta, hogy még az intelligens, világlátott németek is „a legnagyobb nyugalommal adják elő a legfantasztikusabb tündérmeséket”. (486)
És most itt volt a német alkancellár, aki kijelentette, nem érti, Amerika miért lépett be az I. világháborúba Németország ellen.
Dodd Papenre nézett.
– Én meg tudom mondani önnek – szólalt meg továbbra is nyugodt és egyenletes hangon. – A német diplomaták teljes, tökéletes ostobasága miatt."
Papen döbbenten bámult rá (…)
(…) Egy másik világban, más szövegkörnyezetben ez csak egy apró incidens lett volna, egy rövid, kötekedő párbeszéd, amit hamar elfelejtenek. A náci Németországban uralkodó elnyomás és Gleichschaltung (egységesítési törekvések) közepette azonban sokkal fontosabb volt, és szimbolikus jelentőséget nyert.

241. oldal, 26. fejezet A Kis Újságíróbál (Könyvmolyképző, 2015)

shadowhunter1975 P>!

Ám Schultz egyre csak ontotta a történeteit verésekről meg ötletszerű bebörtönzésekről az úgynevezett „vad” táborokba, amik alkalmi börtönök voltak, és a náci félkatonai erők ellenőrzése alatt jöttek létre szerte az országban, és szabályosabb börtönökbe is, amiket ma koncentrációs táborokként ismerünk. Németül Konzentrationslager, vagy KZ.
Az egyik ilyen tábor megnyitására 1933. március 22-én került sor, és a létezésére egy sajtókonferencián derült fény, amit egy 32 éves férfi tartott, aki baromfitenyésztőből avanzsált a müncheni rendőrség parancsnokává. (167)
Ő volt Heinrich Himmler. A tábort egy Münchentől rövid vonatútnyira található régi hadianyaggyárba telepítették, a Dachau nevű bájos falucska szomszédságába.

78. oldal, 6. fejezet Csábítás (Könyvmolyképző, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Dachau KZ · Heinrich Himmler
tmezo P>!

    A cikk írója szerint Dodd „négyszögletes tudományos ék egy kerek diplomáciai lyukban”, akit munkájában akadályoz viszonylagos szegénysége és a diplomáciához szükséges magabiztos fellépés teljes hiánya. „Erkölcsi tekintetben nagyon bátor ember, és annyira intellektuális, annyira távol áll az átlagembertől, hogy példabeszédekben beszél, mint az urak és a tudósok egymás közt, így a barna inges vér- és vastestvérek nem értik meg őt akkor sem, ha szeretnék. Ennek köszönhetően Dodd csak magában fortyog, és amikor megpróbál kemény lenni, oda sem figyelnek rá.”

322. oldal

szvandaaa>!

Mint a legtöbb ember, a korszakról alkotott kezdeti elképzeléseimet könyvekből és fényképekből szereztem, amik azt a benyomást keltették bennem, hogy a világ akkor színtelen volt, a szürkének a feketéig tartó színárnyalataiból állt.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Frederik Pohl: Csernobil
Erica Fischer: Aimée & Jaguár
Diane Ackerman: Menedék
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
John Hersey: Incidens az Algiers Motelban
Ota Kraus – Erich Kulka: Hitler halálgyárai
Budai-S Balázs: Kun Páter – a reverendás gyilkos
Szita Szabolcs: Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban
Walter Lord: Hihetetlen győzelem