A ​kulcstényező 8 csillagozás

A véletlen és a butaság szerepe a történelemben
Erik Durschmied: A kulcstényező

A ​Kulcstényezõ sajátos szempontból szemléli a történelem híres csatáit Trójától az Öböl-háborúig: azt vizsgálja, hogy a szerencse és az emberi ostobaság miként formálta a történelmet. Megtudhatjuk belõle, hogyan veszett el egy marék szög miatt a waterlooi csata, hogyan törte derékba egy hordó pálinka II. József nagy, törökellenes felszabadító hadjáratát…

…vagy hogy Poroszország a legendákkal ellentétben nem (akkor még nem létezõ) haditechnikai fölényének, hanem a vele szemben álló osztrák fõtisztek marakodásának köszönhette a 19. században kivívott vezetõ szerepét.

A krónikások száraz adatait a könyv a csaták egyszerû résztvevõinek leveleivel, visszaemlékezéseivel egészíti ki, így emberközelbe hozza a történelem sorsfordulóit. Az egyes fejezetek végén nemcsak a csatákat és azok következményeit elemzi, hanem kicsit eljátszadozik azzal, mi lett volna, ha másként alakulnak az események. Jól példázza ezt a waterlooi csatáról írt elemzés vége:
Waterloonál a… (tovább)

Eredeti cím: The Hinge Factor

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2004
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635490690 · Fordította: Tomori Gábor

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Ancsúr>!
Erik Durschmied: A kulcstényező

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

Aki szereti a történelmet, az biztos imádni fogja, de nekem annyira nem jött be. Egyrészt azért, mert nem hiszem, hogy szinte percre pontosan meg tudja valaki mondani, hogy pl. Napóleon mikor reggelizett a waterloo-i csata előtt. És a könyv nem egyszer órára pontosan említ nem egy, a csata kimenetelét nem befolyásoló eseményt. Tehát szerintem ezeket csak hozzáköltötték, vagyis ez inkább hasonlít egy mesére, mint puszta tények közlésére.
Aztán az összegzéseket is fölöslegesnek tartom a történetek végén, ugyanis ha valaki ezt elolvasta, akkor minek összefoglalni pár mondatban a „mi lett volna ha…” eseményeket a témával kapcsolatban? Aki meg nem olvasta el, az meg miért veszi a kezébe ezt a könyvet?
Mondjuk az tetszett, hogy sok olyan történelmi csatát is említ, ami nem kifejezetten törzsanyag a magyar törikönyvekben. Arra nagyon jó volt ez a könyv, hogy újfent rájöjjek, hogy a szerencse sokszor közrejátszott a csatákban, és hogy szavainknak világrengető hatalma lehet. A leírt szavainkról nem is beszélve…

CyberMacs>!
Erik Durschmied: A kulcstényező

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

A címe lehetne inkább az, hogy „Érdekes csaták és idióta parancsnokok”. A kulcstényező sok esetben inkább az volt, hogy nem hozzáértő emberek vezették a háborút. És igazándiból ez lehetne érdekes a könyvben, ahogy látjuk, mennyit változott a vezetés az elmúlt kb. 100 évben.
Régebben még az volt a fontos, hogy egy egy vezér melyik családból származott, nem pedig az, hogy mennyire is ért hozzá. Míg ma (meg már az I. Világháború óta) a vezetők inkább magasan képzett emberek. És jól látszik a különbség is.

A könyv egyik különlegessége lehetne, hogy 2001 előtt készült. Néhány évvel az Öbölháború után (ez amúgy nagyon jó kontraszt pl. a keresztes lovagokkal szemben). Akkor Szaddamot hagyták, hogy tovább vezesse Irakot, de erős megszorítások között. Az író utal is rá, hogy ez talán nem a legjobb ötlet volt (leírja, hogy hány gyerek halt meg az ellátás hiánya miatt). Azóta azt a verziót is láthattuk, hogy mi történik, amikor amikor Szaddamot mégiscsak leváltják. (spoiler: megint meghalt egy csomó gyerek).

Szerintem a legmókásabb az a történet, amikor az Monarchia egyesített serege a törököket célozta meg. De egy alkalommal egy csapat áthajózik a szemközti „kisboltba”, és felvásárolja az összes pálinkát. Majd abból nem akar adni az utána jövő csapatnak.
Mi pontosan ugyan ezt játszottuk el az iskolai táborban. Bár ott nem tört ki a háború utána.
Abban bizonyára mind egyetérthetünk, hogy az áthajózó csapat a magyaroké volt. :D

Huntress>!
Erik Durschmied: A kulcstényező

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

A Történelem arra tanít minket,hogy sosem tanulunk a történelemből. Mennyi mindent meg lehetett volna előzni,vagy a csaták kimenetelét megfordítani.Élvezetesen meséli el,mi minden múlt az időjáráson,vagy éppen azon,hogy a hadvezérnek mennyi barázda volt a koponyájában nyugvó agyán.


Népszerű idézetek

Ancsúr>!

Az emberek soha nem hallgatnak a prófétáikra, inkább némán bámulják őket, és vakon a pusztulásba rohannak.

19. oldal

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

Ancsúr>!

Számos esetben a katasztrófához vezető forgatókönyv már azelőtt készen áll, hogy megírták volna a darabot. A háborús krónikák teli vannak példákkal, melyek azt bizonyítják, hogy az alkalmatlanság (az esetek többségében) nem az intelligencia, hanem a személyiség fogyatékosságából fakad.

13. oldal

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

Ancsúr>!

Említést érdemel, hogy a mutató- és a középső ujj obszcénnak tűnő felmutatása valójában egyáltalán nem obszcén, hanem onnan ered, hogy az angol íjászok gúnyolódásképpen az íj húrját feszítő ujjaikat mutogatták a franciáknak. Ha ez utóbbiak elfogtak egy íjászt, ezt a két ujját levágták, hogy ne tudja többé használni a fegyverét.

53. oldal

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben

Ancsúr>!

Kardok csattantak a páncélokon, beszakadtak a sisakok, a lándzsahegyek a védtelen hónaljakat vették célba. A franciák azonban nem futamodtak meg. A lovagság becsülete (l'honneur de la chevalier) forgott kockán. Megfeledkeztek arról, hogy nem is egy csata veszett már el a becsület téves értelmezése miatt.

54. oldal

Erik Durschmied: A kulcstényező A véletlen és a butaság szerepe a történelemben


Hasonló könyvek címkék alapján

Palotás Petra: Dacszövetség
R. Kelényi Angelika: Bécsi keringő
Csernovszki-Nagy Alexandra: Antónia eltűnt
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Judith Pollack: Újvilág
Susan Kay: A fantom
Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső