A ​Papalagi… 8 csillagozás

Így látja egy törzsfőnök az európaiakat
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Tuiavii, ​a polinéz törzsfőnök szakértő: mindent tud a fehér emberről, vagyis az ő nyelvén a Papalagiról. Sok jót azonban nem mesélhet róla. Hiszen a fehér ember szomorú kőfülkékben él, és nappal a kőkunyhók közötti szűk résekben járkál. Végtelen szenvedéllyel gyűjt dolgokat, mégis minél több van neki, annál szegényebb. Még az egyébként szórakoztató gondolkodást is annyira túlzásba viszi, hogy szinte már csak a feje él, az összes többi érzékszerve pedig szunnyad.
A kétméteres, rendkívül erős testfelépítésű, mégis szelídséggel teli férfiú, Tuiavii, a tökéletes ellentéte a túlcivilizált modern embernek. Az ő meglátásai tartanak görbe tükröt elénk. A látványon kacaghatunk. A törzsfőnök megfogalmazásai pedig oly világosak, hogy egyes országokban a 12–14 év közötti korosztály számára még kötelező olvasmányként is feladják – hogy önkritikát tanuljon az ifjúság, no meg az eltérő kultúrák iránti toleranciát.
Erich Scheurmann a polinéz szigetvilágról készült könyvet írni, ezért… (tovább)

Eredeti cím: Der Papalagi. Die Reden des Südseehäuptlings Tuiavii aus Tiavea

Eredeti megjelenés éve: 1920

Tartalomjegyzék

>!
Typotex, Budapest, 2018
144 oldal · ISBN: 9789632799360 · Fordította: Tax Ágnes
>!
Typotex, Budapest, 2018
144 oldal · ISBN: 9789632799360 · Fordította: Tax Ágnes

Most olvassa 3

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
sophie P
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

Hááát … én valami sokkal viccesebb, lazább dologra számítottam. Ennél sokkal, de sokkal görbébb tükörre, groteszkre, mint amilyen mondjuk az Istenek a fejükre estek volt. Dehát itt szó sincs ilyesmiről, ennek a fele sem tréfa, helyezkedjünk tehát vissza 1920-ba, plusz nézzük meg, pontosan mit jelent az a szó, hogy „hoax” (mármint aki eddig nem tudta volna, mint pl én), és ne vegyünk semmit túl komolyan.

Szóval végül nagyjából jól szórakoztam. Például az idővel tényleg mit össze nem bajlódunk. Meg az újságok is, amiket megírnak, meg amiket nem. És a mozis rész … !:) Hogy néz ki egy teremnyi néző szemből nézve, mondjuk egy rémes jelenetnél, különösen ha némafilmről van szó, és még zongorista csinálja az aláfestő zenét. Lehet aztán ezt továbbgondolni is, modernebb időkre: mondjuk nézzünk végig egy zsúfolt gyorsétkezdén, ebédidőben. Esetleg egy székre felállva még jobb. Furák tudunk lenni néha, nem kell ahhoz feltétlenül egy törzsfőnök, hogy ez kiderüljön, csak könnyebb, ha ráfogjuk

>!
Molymacska 
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

Nagyon elgondolkodtató volt az, amit olvastam. Az, hogy egy törzsfőnök hogy lát minket, sokat mondhat el a kultúránkról (ahogy az övéről is). A legegyszerűbb dolgokat is más szemszögből mutathatta, megnézhettük, néha mennyire lehetetlen is az emberi faj, és mennyire ellentmondásos is Európa néha.
Külön érdekessége volt a nyelv: teljesen más a kifejezőrendszerük, teljesen más szavakat is használnak emiatt, így a mi dolgainkra, eszméinkre nincsenek szavuk, ellenben az ő szavaik ilyenkor egyfajta értékítélet is (főleg a pénznél vagy a dolgoknál lehetett ezt látni). Azt is furcsa volt látni, mennyire más értékek, és értékrendszerek mellett gondolkodnak az embereket. Kinek mi a fontos, a követnivaló, a jó (vagy éppen a rossz)
Elgondolkodtató olvasmány, én mindenképpen ajánlom, mert nagyon jó, sokoldalú, szép, és mégis kifejező. Gyorsan olvasható, rövid, de tömény olvasmány (a legpozitívabb értelemben)

3 hozzászólás
>!
tizkicsikonyv P
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

Egyszerre szórakoztató (bár nem azon a könnyesre nevetős módon) és szomorú. Mert igaz. Rémes, hogy mennyire felszínessé váltunk mi, emberek, mennyire megfeledkeztünk a valóban fontos dolgokról, és kergetünk olyasmiket, amiktől egyáltalán nem leszünk boldogabbak, csak gördítjük saját magunk elé az újabb és újabb akadályokat. A könyv a kikapcsolódás mellett egy könnyed kis pofonkát is ad tehát, csak amolyan játékos módon, miközben mégis érezzük, hogy teljesen jogosan.

Bővebben itt: https://tizkicsikonyv.blogspot.com/2018/08/a-papalagi.html

>!
Nagy_Barna
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

A csillagos értékelés nálam leginkább a szemléletformáláshoz kötődik: mennyire adott új nézőpontot, aha-élményt, tanulságot egy könyv. Tuivaii törzsfőnök beszédeinek tükre a „fehér európai” emberről szerintem abszolút ebbe a kategóriába esik. Teljesen más megvilágításba helyezi a kultúránkban alapvetésnek gondolt dolgokat. A mi nézőpontunk szerint tudatlan és képzetlen törzsfőnök a maga módján egész jól megérti a civilizációnkat, de egyúttal nagyon találóan rámutat, hogy nem feltétlenül állunk mindenhez bölcsen. Hasznos egyszer ilyen szemüvegen keresztül nézni magunkra.

>!
kman1986
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

Irodalmi értéke nem sok van, de érdemes elovlasni, nagyon tanulságos és valóban kötelező olvasmánnyá kellene tenni, persze nem irodalom órán.

>!
bodr
Erich Scheurmann: A Papalagi…

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

Nálam sajnos nem talált be a humora, pedig nyitott voltam a témára. Kár érte.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Molymacska 

Minden dologból, amiből egy is elegendő, sok dolgot csinál.

58. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

A Papalagi, akár a kőládákban, akár falvakban él, többnyire mindent jónak talál úgy, ahogy van.

38. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Csak egyetlen dolgot találtam, amiért Európában még nem kell pénzt adni, és amivel mindenki annyit foglalatoskodhat, amennyit akar: a levegővétel. De azt hiszem, hogy csak megfeledkeztek erről, és nyugodtan állítom, hogy ha meghallanák a szavaimat Európában, azonnal kerek fémeket és nehéz papírokat kérnének még ezért is. Mert minden európai újabb lehetőséget keres, hogy pénzt követelhessen.

44. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Nem mindenki dolgozik sokat, akinek sok pénze van. (Persze mindenki sok pénzt szeretne magának, munka nélkül.)

45. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Így aztán Európa egyik felének sokat és koszosan kell dolgoznia, míg a másik fele keveset vagy egyáltalán nem dolgozik.

48. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Higgyétek el nekem, hogy Európában vannak emberek, akik a tüzes botot a saját homlokukhoz tartják, és megölik magukat, mert inkább nem akarnak élni, mint dolgok nélkül élni.

59. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

És ha akár száz gyékénye van is, egyet sem ad belőle annak, akinek egy sincsen. Hanem inkább még hibáztatja is és szemrehányásokkal illeti amiatt, hogy nincs neki.

82. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Hogyan tudna kedves lenni nekem egy kenu vagy egy bunkósbot, amit egy gép faragott ki, egy élettelen, hideg gép, ami nem képes beszélni a munkájáról, nem mosolyog, amikor befejezi, és nem tudja elvinni az anyjához vagy apjához, hogy ők is vele örüljenek.

92. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Mindenről tudósítani akar, ami egyik naplementétől a másikig az országban történik. Nagyon nehezen viseli, ha valami kimarad.

116. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat

>!
Molymacska 

Mi azért voltunk rosszak, és azért vett bennünket körül a sötétség, mert nem ismertük a fényt. A Papalagi viszont ismeri a fényt és mégis sötétségben él, és rossz.

136. oldal

Erich Scheurmann: A Papalagi… Így látja egy törzsfőnök az európaiakat


Hasonló könyvek címkék alapján

Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza
Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete
Biczó Gábor (szerk.): Antropológiai irányzatok a második világháború után
Mircea Eliade: A kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Christoph Wulf: Az antropológia rövid összefoglalása
Kovács Éva – Orbán Jolán – Kasznár Veronika Katalin (szerk.): Látás, tekintet, pillantás
Bubnó Hedvig – Horváth Emőke – Szeljak György (szerk.): Mítosz, vallás és egyház Latin-Amerikában
Philippe Descola – Gérard Lencloud: A kulturális antropológia eszméi
Nagy Zoltán: Őseink még hittek az ördögökben
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok