Erich Neumann (1905–1960) személyében Carl Gustav Jung egyik legkiválóbb tanítványát és szellemi követőjét tiszteli a jungiánus világ. A Nagy Anya című műben, amely életművének egyik fő állomása, az emberi psziché egyik legnagyobb erejű és jelentőségű archetípusának elemzését végzi el párját ritkító alapossággal. Egy koherens elmélet keretei között gazdag illusztrációs anyaggal vezeti végig a Magna Mater archetípusának történetiségét a különböző népek mitológiáin, művészetén, rítusain át egészen a mai ember rajzainak és álmainak anyagáig, az őskőkortól napjainkig. Mesteri módon tárja fel az összefüggéseket és mutatja meg, hogy a különféle korok emberének pszichéjében lezajló folyamatokban hogyan érhető tetten ennek az időtlen archetípusnak a sorsformáló ereje, amely éppúgy vezethet a tudattalanba hullás felé, mint a teljes spirituális kiteljesedéshez. Neumann munkásságának jelentőségéről maga a mester, Jung is elismerő szavakkal szólt, hangsúlyozván, hogy elméletével jelentősen… (tovább)
A Nagy Anya 2 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 27
Kiemelt értékelések
Erich Neumann: A Nagy Anya A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában
Hetek óta tologatom ezt a könyvajánlót, mert egyfelől ez egy nagyon jó könyv, olyan képanyaggal, ami miatt nagyon sokszor lapozgatom, és még az sem zavar, hogy fekete fehérek benne a képek. Másfelől meg… hát Erich Neumann nem könnyű olvasmány. Bár A Nagy Anya témája nagyon is izgalmas, annak, aki nincs otthon a jungi pszichológiában, fel kell kötnie a gatyáját, hogy megértse mit is akar mondani. Nem is olyan könyv ezért, amit az ember egyszer csak felvesz és sutty, végigolvas, majd lerakja, hogy na, ma is tanultam valamit. Ez olyan olvasmány, ami hónapokig, évekig ott van az éjjeliszekrényen, az ember újra és újra olvas belőle egy keveset, aztán emésztgeti egy darabig. Mert hogy nem a fizikai világ történetét olvashatjuk, hanem a lelkiét. Azt próbálja megfejteni a szerző, hogyan tapasztalták meg és fejezték ki a nőiességet az emberek őskortól napjainkig. Ehhez pedig előveszi az ősi rituálékat, mitológiai történeteket, műalkotásokat, plusz az álmokat és fantáziákat. Neumann alaptézise szerint a nők voltak azok, akik először dolgozták ki az „élelmiszerek elkészítését és tárolását”, és ezt továbbfejlesztve a „bódítószerek erjesztését és előállítását.” (Ezt egyébként a régészeti adatok is alátámasztják) Ebből a tudásból fejlődött ki az első gyógyító bájitalok, gyógyszerek, mérgek és persze kábítószerek készítésének tudománya, és persze használata is. Merthogy a nők ezzel a tudással felvértezve, elsőként léptek kapcsolatba a túlvilági erőkkel. Ehhez persze hozzájárul a tény, hogy mióta világ a világ, a nők feladata volt a születés és a halál körüli segédkezés is, és ez erősítette a hitet, hogy a nők teste szent, mert a Nagy Istennő földi mása, így logikus módon ők lettek a felelősek a törzs spirituális életéért. Hatalmukat pedig erősítette, ami ma is tudunk: a törzsek élelmezésének 85%-a a gyűjtögetésből ered, ami a nők feladata volt, és a férfiak vadászatból eredő hozzájárulása mindig is esetleges nagyon kis mennyiségű volt. Ebből a szempontból egyértelmű, hogy a nők voltak a közösség igazi vezetői, és az ő kezükben volt a hatalom, a férfiak pedig a nők alárendeltjei voltak, mind fizikai, mind spirituális értelemben. Ezért éltek a legkorábbi társadalmak matriarchátusban, amelyeket később az emberek ugyan megdöntettek, de senki nem tudja, mindez miért történt, és egyáltalán szükséges volt-e egy ilyen folyamat a civilizáció és a kultúra létrejöttéhez. A könyv bizonyítéka ezere az állításokra az az óriási leletanyag, ami mind mind erre az úgynevezett „Nagy Anyára” utal. Nem csak az istennők, de a nőnemű szörnyetegek, a kapuk, melyeken át születik az élet, és ami persze a halálba is vezethet. De az ősi nőiség szimbóluma lehet még a barlangokban talált spirál, rombusz, háromszög, rituális edények, a hold, a nap és ezerféle állat a párductól a madarakig. Bár a könyv majd 70 éves, és nem minden következtetése helyes, sőt, van amit kifejezetten már megcáfoltak azóta mégis izgalmas olvasmány, mert egy csomó olyan összefüggésre mutat rá, ami valóban elgondolkodtató. #keddikönyv
Hasonló könyvek címkék alapján
- Joseph Campbell: Az ezerarcú hős 85% ·
Összehasonlítás - Alice K. Turner: A pokol története 85% ·
Összehasonlítás - Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom 95% ·
Összehasonlítás - Földényi F. László: Melankólia 94% ·
Összehasonlítás - Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában ·
Összehasonlítás - Berta Péter – Hegedűs Katalin – Horányi Ildikó – Pilling János (szerk.): Átkelők ·
Összehasonlítás - Emma Jung – Marie-Louise von Franz: A Grál-legenda lélektani nézőpontból ·
Összehasonlítás - Lozsádi Károly: Heart – Kordiológia ·
Összehasonlítás - Héra Bálint – Molnár Dávid (szerk.): Folytonosság ·
Összehasonlítás - Szilárd Léna: A karneválelmélet ·
Összehasonlítás