Birtokolni ​vagy létezni? 13 csillagozás

Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?

A ​könyv – szerzője előszava szerint – korábbi írásainak gondolatmenetét folytatja: a mai társadalom válságát boncolgatja és felvillantja a kibontakozás lehetőségeit. A filozófus, pszichológus és szociológus szerző munkájának nagy részét a diagnózis foglalja el; fő törekvése az ember két egzisztenciális törekvésének – a birtoklásnak és a létezésnek – az elemzése. Kifejti, hogy a lételmélet nagy mesterei számára a létezés és a birtoklás közötti különbségtétel mindenkor kulcskérdés volt. Az alapvető egzisztenciális különbségek igazolására bőségesen hoz példákat a költészetből, nyelvhasználatból, Du Marais és Marx megfigyeléseiből, a fogalmak etimológiájából, a létezés filozófiai fogalmaiból, a mindennapi tapasztalatokból (tanulás, emlékezés, társalgás stb.). A bizonyítás befejezéseként az Ó- és az Újszövetség szövegeit hívja segítségül, végül pedig a 13. századi nagy német misztikus, Eckhart mester írásaiból idézi az ő értelmezését a birtoklás és a létezés fogalmáról. A könyv második… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 1994
206 oldal · ISBN: 963056727X · Fordította: Hidas Zoltán

Enciklopédia 11


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
MrClee I
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?

Vannak olyan fényképek, amelyek jobban sikerülnek az átlagnál, ezért azt az emberek bekerezetetik, és kiteszik a falra. Nos, ezt a könyvek világába átültetve azt kell mondanom, hogy ennek a könyvnek minden oldala bekeretezést, és falra feltevést érdemelne, hiszen azokat minden embernek el kéne olvasni legalább egyszer.
Olyan gondolatai vannak az írónak (a könyv 30 évvel ezelőtt készült), amelyek mai szemmel nézve még inkább aktuálisak. Vetett fel olyan problémákat, melyekbe belegondolna arra jövünk rá, hogy nem hogy megoldódott volna, hanem még rosszabbá vált. Ez azért sokat elmond a civilizációnkról.
Azt hittem, hogy értelmező kéziszótárral kell majd olvasnom a könyvet, annyi benne az átlagembernek ismeretlen szakkifejezés, de ezzel sem volt probléma, Fromm nagyon jól, közérthetően magyarázott.

>!
makaron
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?

Valahogy olyan hangulatomban voltam amikor elkezdtem az ebookon olvasni, hogy elkapott a hév, dobogott a szívem és végigtoltam rövid idő alatt az egészet. Bejelölve fontos, nekem sokat mondó vagy éppen aktuális bekezdéseket, oldalakat. Nagyon jó és jelzés értékű, hogy egy könnyvet szentel a két egzisztenciális lét élménynek. Érthető és tudatformáló ilyen szemüvegen kersztül is, tudatosan felbontani a minket körüvevő világot, megérteni egy kicsit. Azzal besúlyozva, hogy következtetéseit a 70-es évek végén vetette papírra kivételes éleslátásról tesz tanubizonyságot. Sajnos az akkor valószínűleg még underground, ma már egyre inkább sláger gondoloatai és javaslatai még mindig nem fejtették ki áldott hatásukat a modern társadalmakban. Legalábbis innen nem látom, nem érzem. Jó tudni, jó tudatosnak lenni, ugyanakkor vesztesnek és tehetetlennek érzem magam az ezirányú változást értő, elismerő és sürgető képviselői között.
Azért jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül.

>!
zeany
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?

Kötelezővé tenném minden embernek. Mondanivalója sajnos egyre aktuálisabb.

>!
selfmadehell P
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?

Csupán egy kérdésem van a könyvvel kapcsolatban: miért nem szerepel tananyagban ez is?


Népszerű idézetek

>!
MrClee I

Notóriusan boldogtalan emberek társadalma a miénk: magányosak, félelmektől gyötörtek, depressziósak, rombolók, függők vagyunk – olyan emberek, akik boldogok, ha sikerül agyonütniük azt az időt, amelyet szüntelenül meg akarnak spórolni.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogtalanság · depresszió · függőség · idő · magány
>!
feketecsirke

A szeretet produktív tevékenység, magában hordja azt, hogy gondoskodunk valakiről (vagy valamiről), ismerjük őt, elfogadjuk és megerősítjük, örülünk neki – legyen az ember, fa, kép vagy akár egy gondolat. Életre-keltést, valami vagy valaki elevenségének növelését jelenti. Folyamat, mely újjáteremt és kiteljesít. Ha azonban a szeretetet a birtoklás módján éljük meg, ez a „szeretett” tárgy korlátozását, bebörtönzését vagy ellenőrzését jelenti. Az efféle szeretet fojtogató, bénító, fullasztó, gyilkos, nem pedig életadó.

>!
MrClee I

A létezés egzisztenciális módja a legjobban talán egy szimbólummal világítható meg, melyet Max Hunzigernek köszönhetek: Egy kék üveg azért látszik kéknek, mert minden más színt elnyel, így nem engedi érvényesülni azokat. Ez azt jelenti, hogy azért nevezünk kéknek egy üveget, mert kék hullámokat éppen nem tartalmaz. Nem arról nevezik el, amit tartalmaz, hanem aszerint, hogy mit bocsát ki.

91. oldal

>!
MrClee I

A tanulási viselkedés. Sok vizsgálat azt mutatja, hogy a gyerekek és a fiatalok azért „lusták”, mert a tananyagot olyan szárazon és élettelenül adják elébük, hogy képtelenek aziránt valódi érdeklődést tanúsítani; amint a nyomás és az unalom megszűnik, és az anyagot izgalmasan kínálják fel, ugyanazok a csoportok meglepően nagy aktivitást és kezdeményezőkészséget fejtenek ki.

104. oldal

4 hozzászólás
>!
MrClee I

Az a társadalom, amely a szerzés-haszon-tulajdon elveken alapszik, birtokorientált társadalmi karaktert hoz felszínre, és mihelyt az uralkodó viselkedésminta megtelepedett, senki nem akar kívülálló, netán kiközösített lenni. Ennek kockázatát elkerülendő, mindenki a többséghez alkalmazkodik, amelyet pusztán a kölcsönös antagonizmus köt össze.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: birtoklás · társadalom
>!
MrClee I

Ne birtoknak tekintsük a tudásunkat, mely biztonság- és identitásérzést kölcsönöz. Nem szabadna az embernek a tudásától „eltelnie”, nem szabadna ragaszkodnia hozzá és sóvárognia utána. A tudásnak nem szabadna egy dogma sajátosságait felvennie, amely rabszolgává tesz bennünket.

68. oldal

Kapcsolódó szócikkek: birtoklás · tudás
>!
MrClee I

Korábban az ember gondozta és ápolta mindazt, amije volt, és addig használta, amíg csak lehetséges volt. Az ember azért vásárolt, hogy megőrizzen; a mottó így hangzott: „A régi szép!” Ma az ember azért vásárol, hogy eldobjon. Elhasználásra, nem megőrzésre törekszik. Akár autóról, akár egy ruhadarabról vagy egy technikai eszközről van szó, az ember megveszi, és miután egy ideig használta, elmegy a kedve tőle, és ég a vágytól, hogy a legújabb modellre tegyen szert. Megszerezni – átmenetileg birtokolni és használni – elhajítani (vagy ha lehetséges, haszonnal becserélni egy jobb modellre) – újra szert tenni: így néz ki a mai fogyasztói vásárlás keringése; a mottója pedig így hangzik: „Az új szép!”

75-76. oldal

>!
MrClee I

A javaslat alapjául az a meggyőződés szolgál, hogy minden embernek – függetlenül attól, dolgozik-e vagy sem – alapvető joga, hogy ne éhezzék és ne legyen hajléktalan. Nem kell többet kapnia, mint ami az élethez feltétlenül szükséges, de kevesebbet sem. Úgy tetszhet, hogy ez a jog új felfogást tükröz, valójában azonban régi norma ez, amelyet a kereszténység is megkövetelt, és számos „primitív” törzs gyakorlata volt: az embernek feltétlen joga van az életre, függetlenül attól, hogy teljesíti-e a társadalommal szembeni kötelezettségeit, vagy sem. Olyan jog ez, amelyet biztosítunk háziállatainknak, embertársainknak viszont nem.

188. oldal

>!
MrClee I

Akárhogyan is, az ipari korszak képtelen volt nagy ígéretét beváltani, és mind több ember ébred majd a következő tények tudatára:
• a boldogság és a lehető legnagyobb öröm nem abból fakad, ha minden vágyunkat mértéktelenül kielégítjük, és ez az úgynevezett jóléthez (well-being) sem vezet;
• az az álmunk, hogy életünk független urai vagyunk, véget ért, amikor kezdtünk tudatára ébredni annak, hogy mindnyájan a bürokratikus gépezet fogaskerekeivé lettünk, gondolatainkkal, érzéseinkkel és ízlésünkkel együtt, amelyeket az ipari és államapparátus manipulál, uralkodva a tömegtájékoztatás felett;
• hogy a növekvő gazdasági fejlődés a gazdag országokra korlátozódott, a távolság pedig köztük és a szegény nemzetek közt egyre növekedett;
• hogy maga a technikai fejlődés hozta magával az ökológiai veszélyeket, valamint egy atomháború veszélyét, melyek akár önmagukban, akár együttesen mindenfajta civilizációnak, vagy talán éppen mindenféle életnek véget vethetnek.

14. oldal

2 hozzászólás
>!
selfmadehell P

a szadista vonás is másodlagos jelentőségű, összevetve a bürokraták fő jellemvonásával: hogy híján vannak az emberi együttérzésnek, és az előírásokat bálványozzák.

127. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár Tamás: Keresztény humanizmus
Nodar Dumbadze: Fehér zászlók
Rotterdami Erasmus: Beszélgetések
Oliver Sacks: Ébredések
Kulcsár Péter: Humanista történetírás Magyarországon
Ritoókné Szalay Ágnes: „Nympha super ripam Danubii”
Rónay György: Hit és humanizmus
Romain Rolland: Clerambault
Tóth István (szerk.): Alkinoosz kertje
Andrew Langley: Leonardo da Vinci