Az ​Önmagáért való Ember 14 csillagozás

Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember

Erich ​Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja.
Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái.
Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis… (tovább)

Eredeti cím: Man for himself

>!
Napvilág, Budapest, 2005
214 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639350672 · Fordította: Gellériné Lázár Márta
>!
Napvilág, Budapest, 1998
214 oldal · puhatáblás · ISBN: 963908218X · Fordította: Gellériné Lázár Mária

Enciklopédia 45

Szereplők népszerűség szerint

Henrik Ibsen


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

kulcsi>!
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Egyik örökzöld könyvem. Késő kamaszkoromban olvastam, ez volt az egyik hatás, melynek eredményeképpen otthagytam a vélt gurumat.

Roland91 P>!
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Én megadtam neki az 5 csillagot de ez csakis a személyes véleményem, nem vagyok jártas a témában, nem olvastam más könyvet róla így nincsen összehasonlítási alapom. Az viszont biztos, hogy engem érdekelt a könyv tartalma és míg az elején voltak részek amiket konkrétan nem értettem a végére szinte már faltam a témát így mindenképpen megérte elolvasnom. Akit csak egy kicsit is érdekel az emberi elme, vagy jellem annak mindenképpen ajánlom.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

A tanulásnak a kisiskolás kortól egészen az egyetemig csakis az a célja, hogy ki-ki a lehető legtöbb, piaci célokra használhatónak bizonyuló információt gyűjtsön. A diákoknak olyan sokféle dolgot kell megtanulniuk, hogy alig marad idejük a gondolkodásra.

72. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: gondolkodás · tanulás
1 hozzászólás
Chöpp >!

„Nem szabad önzőnek lenned” – ezt a mondatot sulykolják nemzedékről nemzedékre gyermekek millióiba. A mondat jelentése pedig homályos. A legtöbb ember így értelmezi: ne légy egoista, másokra tekintet nélküli. Valójában azonban többet mond. A „Ne légy önző!” ezt is magában foglalja: ne tedd meg azt, amit te magad szeretnél, add föl akaratodat valamilyen tekintély kedvéért. Az utóbbi esetben a „Ne légy önző!” mondatnak ugyanolyan kettős a jelentése, mint amilyet már a kálvinizmus esetében kapott. Nyilvánvaló értelmétől eltekintve ezt is jelenti: „ne szeresd magad”, „ne légy önmagad”, hanem vesd alá magadat valaminek, ami fontosabb, mint te magad, vesd alá magad valami rajtad kívüli hatalomnak vagy e hatalom immanens csereértékének, a „kötelességnek”. A „ne légy önző” mondatból vált a spontaneitás és a szabad fejlődés elfojtására szolgáló leghatalmasabb ideológiai eszköz.

112. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: hatalom · kötelesség · önzőség · önzőség
Chöpp >!

A bűntudatosság a függőség megteremtésének és erősítésének hatékony eszköze. Ez az egyik azon társadalmi szerepek közül, amelyeket a tekintélyelvű etika a történelem során eljátszott.

135. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · függőség
Chöpp >!

Az, hogy valaki elkorcsosítja magát, amikor mások eszközévé válik – bármi méltóságteljes színben tűnjön is az fel –, „önzetlensége”, boldogtalansága, beletörődése és kedveszegettsége mind ellentmond a lelkiismeret követelményeinek. Épségünk és személyiségünk megfelelő működésének bármilyen megsértése, akár gondolatban, akár tevőlegesen – legyen szó az ételekkel kapcsolatos vagy a szexuális élet során követett hajlamról –, lelkiismeretünk ellen irányul.

138-139. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Chöpp >!

A tanár „jónak” tarthat egy tanulót, amennyiben az engedelmes, nem okoz bajt, és tanára büszkélkedhet vele. Hasonlóképpen a gyerek is akkor „jó”, ha tanulékony és engedelmes. Lehet, hogy ez az ún. „jó gyerek” meg van félemlítve és bizonytalan, s nincsen más vágya, mint az, hogy – akaratuknak alávetve magát – tessék szüleinek, míg a „rossz gyereknek” megvan a saját akarata és érdeklődése, ami nincs ínyére a szülőnek.

19-20. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: · tanár
Chöpp >!

Az emberi létezés paradoxona, hogy az embernek egyszerre kell keresnie a közelséget és a függetlenséget, egyszerre kell egynek lennie másokkal és megőriznie saját egyszeriségét és különösségét.

88. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Chöpp >!

A személyiség hanyatlása az öregkorban annak a tünete, hogy az ember nem élt produktívan. Az öregségtől való félelem a nem-produktív életérzés – gyakran tudattalan – kifejeződése; lelkiismeretünk reagálása saját öncsonkításunkra.

141. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: öregség
Chöpp >!

A gondoskodás és a felelősség, bár a szeretet lényeges elemeit jelentik, de a szeretett ember tisztelete (respektusa) és ismerete nélkül a szerelem uralom- és tulajdonvággyá fajul. A tisztelet nem jelent félelmet vagy alázatot. A latin szó gyökének megfelelően a „respektus” (respiceo, respicere = odatekint) annyit jelent, hogy olyannak látunk egy embert, amilyen ő, és büszkék vagyunk individualitására és egyszeriségére. Nem lehet valakit úgy tisztelni, hogy nem ismerjük őt. A gondoskodás és a felelősségérzet vak lenne, ha nem vezetné a másik egyéniségének az ismerete.

92. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: felelősség · gondoskodás · szerelem · tisztelet
Chöpp >!

Önzés és önszeretet nem ugyanazok, hanem pontosan egymás ellentétei. Az önző ember nem túlságosan szereti magát, hanem túl kevéssé; valójában gyűlöli magát. Az önmaga szeretetének és az önmagáról való gondoskodásnak e hiánya, amely csupán produktivitása hiányának kifejeződése, üressé és elégedetlenné teszi. Kénytelenül elégedetlen, és aggodalmasan ügyel arra, hogy kicsikarja az élettől azt a kielégülést, amelynek elérésében saját magát megakadályozza. Látszólag nagyon is magával van elfoglalva, de a valóságban csak ezen a sikertelen módon próbálja meg leplezni és kompenzálni azt, hogy képtelen a gondoskodásra saját magáról.

115-116. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata

Kapcsolódó szócikkek: önzőség · önzőség
Noémi_Zsófi_Tóvári P>!

Az értelem az ember útmutatója arra, hogy mi a teendője, hogy valóban önmaga legyen. Az erényt magát az ember csakis energiáinak cselekvő bevetésével érheti el. Az erő (a potencia) ezért egyenlő az erénnyel, az erőtlenség (impotencia) pedig a vétekkel. A boldogság nem öncél, hanem együtt jár az ember saját energiáinak növekedésével, míg az erőtlenség búskomorságot idéz elő.

32. oldal

Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata


Hasonló könyvek címkék alapján

Melanie Joy: Hatalomarchia
Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza
Simone de Beauvoir: A második nem
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
R. D. Laing: A meghasadt én
Jess Hill: Mert kihozod belőlem az állatot
Mary Aiken: Cybercsapda