Erich Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja.
Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái.
Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis… (tovább)
Az Önmagáért való Ember 14 csillagozás
Eredeti cím: Man for himself
Enciklopédia 45
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 3
Most olvassa 5
Várólistára tette 23
Kívánságlistára tette 30
Kiemelt értékelések
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Egyik örökzöld könyvem. Késő kamaszkoromban olvastam, ez volt az egyik hatás, melynek eredményeképpen otthagytam a vélt gurumat.
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Én megadtam neki az 5 csillagot de ez csakis a személyes véleményem, nem vagyok jártas a témában, nem olvastam más könyvet róla így nincsen összehasonlítási alapom. Az viszont biztos, hogy engem érdekelt a könyv tartalma és míg az elején voltak részek amiket konkrétan nem értettem a végére szinte már faltam a témát így mindenképpen megérte elolvasnom. Akit csak egy kicsit is érdekel az emberi elme, vagy jellem annak mindenképpen ajánlom.
Népszerű idézetek
A tanulásnak a kisiskolás kortól egészen az egyetemig csakis az a célja, hogy ki-ki a lehető legtöbb, piaci célokra használhatónak bizonyuló információt gyűjtsön. A diákoknak olyan sokféle dolgot kell megtanulniuk, hogy alig marad idejük a gondolkodásra.
72. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
„Nem szabad önzőnek lenned” – ezt a mondatot sulykolják nemzedékről nemzedékre gyermekek millióiba. A mondat jelentése pedig homályos. A legtöbb ember így értelmezi: ne légy egoista, másokra tekintet nélküli. Valójában azonban többet mond. A „Ne légy önző!” ezt is magában foglalja: ne tedd meg azt, amit te magad szeretnél, add föl akaratodat valamilyen tekintély kedvéért. Az utóbbi esetben a „Ne légy önző!” mondatnak ugyanolyan kettős a jelentése, mint amilyet már a kálvinizmus esetében kapott. Nyilvánvaló értelmétől eltekintve ezt is jelenti: „ne szeresd magad”, „ne légy önmagad”, hanem vesd alá magadat valaminek, ami fontosabb, mint te magad, vesd alá magad valami rajtad kívüli hatalomnak vagy e hatalom immanens csereértékének, a „kötelességnek”. A „ne légy önző” mondatból vált a spontaneitás és a szabad fejlődés elfojtására szolgáló leghatalmasabb ideológiai eszköz.
112. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
A bűntudatosság a függőség megteremtésének és erősítésének hatékony eszköze. Ez az egyik azon társadalmi szerepek közül, amelyeket a tekintélyelvű etika a történelem során eljátszott.
135. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Az, hogy valaki elkorcsosítja magát, amikor mások eszközévé válik – bármi méltóságteljes színben tűnjön is az fel –, „önzetlensége”, boldogtalansága, beletörődése és kedveszegettsége mind ellentmond a lelkiismeret követelményeinek. Épségünk és személyiségünk megfelelő működésének bármilyen megsértése, akár gondolatban, akár tevőlegesen – legyen szó az ételekkel kapcsolatos vagy a szexuális élet során követett hajlamról –, lelkiismeretünk ellen irányul.
138-139. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
A tanár „jónak” tarthat egy tanulót, amennyiben az engedelmes, nem okoz bajt, és tanára büszkélkedhet vele. Hasonlóképpen a gyerek is akkor „jó”, ha tanulékony és engedelmes. Lehet, hogy ez az ún. „jó gyerek” meg van félemlítve és bizonytalan, s nincsen más vágya, mint az, hogy – akaratuknak alávetve magát – tessék szüleinek, míg a „rossz gyereknek” megvan a saját akarata és érdeklődése, ami nincs ínyére a szülőnek.
19-20. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Az emberi létezés paradoxona, hogy az embernek egyszerre kell keresnie a közelséget és a függetlenséget, egyszerre kell egynek lennie másokkal és megőriznie saját egyszeriségét és különösségét.
88. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
A személyiség hanyatlása az öregkorban annak a tünete, hogy az ember nem élt produktívan. Az öregségtől való félelem a nem-produktív életérzés – gyakran tudattalan – kifejeződése; lelkiismeretünk reagálása saját öncsonkításunkra.
141. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
A gondoskodás és a felelősség, bár a szeretet lényeges elemeit jelentik, de a szeretett ember tisztelete (respektusa) és ismerete nélkül a szerelem uralom- és tulajdonvággyá fajul. A tisztelet nem jelent félelmet vagy alázatot. A latin szó gyökének megfelelően a „respektus” (respiceo, respicere = odatekint) annyit jelent, hogy olyannak látunk egy embert, amilyen ő, és büszkék vagyunk individualitására és egyszeriségére. Nem lehet valakit úgy tisztelni, hogy nem ismerjük őt. A gondoskodás és a felelősségérzet vak lenne, ha nem vezetné a másik egyéniségének az ismerete.
92. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Önzés és önszeretet nem ugyanazok, hanem pontosan egymás ellentétei. Az önző ember nem túlságosan szereti magát, hanem túl kevéssé; valójában gyűlöli magát. Az önmaga szeretetének és az önmagáról való gondoskodásnak e hiánya, amely csupán produktivitása hiányának kifejeződése, üressé és elégedetlenné teszi. Kénytelenül elégedetlen, és aggodalmasan ügyel arra, hogy kicsikarja az élettől azt a kielégülést, amelynek elérésében saját magát megakadályozza. Látszólag nagyon is magával van elfoglalva, de a valóságban csak ezen a sikertelen módon próbálja meg leplezni és kompenzálni azt, hogy képtelen a gondoskodásra saját magáról.
115-116. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Az értelem az ember útmutatója arra, hogy mi a teendője, hogy valóban önmaga legyen. Az erényt magát az ember csakis energiáinak cselekvő bevetésével érheti el. Az erő (a potencia) ezért egyenlő az erénnyel, az erőtlenség (impotencia) pedig a vétekkel. A boldogság nem öncél, hanem együtt jár az ember saját energiáinak növekedésével, míg az erőtlenség búskomorságot idéz elő.
32. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
Hasonló könyvek címkék alapján
- Melanie Joy: Hatalomarchia ·
Összehasonlítás - Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: A második nem 86% ·
Összehasonlítás - Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne 84% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy 94% ·
Összehasonlítás - Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében? 96% ·
Összehasonlítás - Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés 94% ·
Összehasonlítás - R. D. Laing: A meghasadt én 90% ·
Összehasonlítás - Jess Hill: Mert kihozod belőlem az állatot 88% ·
Összehasonlítás - Mary Aiken: Cybercsapda 88% ·
Összehasonlítás