A ​szeretet művészete 174 csillagozás

Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete

Művészet-e a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, „beleesik”? Ez a könyvecske – noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja – az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Eredeti cím: The Art of Loving

Eredeti megjelenés éve: 1956

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lélek-kontroll

>!
Háttér, Budapest, 2012
134 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155124105 · Fordította: Várady Szabolcs
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630961783 · Felolvasta: Krizsó Szilvia
>!
Háttér, Budapest, 2008
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639365810 · Fordította: Várady Szabolcs

6 további kiadás


Enciklopédia 10


Kedvencelte 41

Most olvassa 18

Várólistára tette 92

Kívánságlistára tette 53

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ross P
Erich Fromm: A szeretet művészete

Ennek olyan címe van, mint egy Coelho x Oravecz Nóra egyesülésből született torz utódnak lehetne… ennek ellenére azt hiszem, simán a legjobb könyv, amit az évben olvastam.

Nem olyan téma ez, amivel nagyon foglalkoztam volna.
Szeretet? Az olyan nem annyira férfias izé.
Aztán figyelmeztetve lettem: ha az emberek legalapvetőbb igénye, az interperszonális egyesülés nem sikerül, egen csúnya dolgok történhetnek.
Megyek, megtanulok szeretni. Mer' muszáj.

>!
DaTa P
Erich Fromm: A szeretet művészete

Szeretném újraolvasni a következő hetekben (és jegyzetelni közben), mert most egyszerűen csak kavarog ez az egész még bennem. Nem is nagyon akarok, illetve nem is nagyon tudok most itt bővebben írni erről. Elöljáróban ezért most csak annyit, hogy nekem ez (összességében) nagyon-nagyon-nagyon tetszett

>!
MrClee I
Erich Fromm: A szeretet művészete

Nehéz nem megállapítanom azt, hogy idő közben, szépen lassan Fromm a kedvenc filozófusommá vált.
Közérthető, nem akar tündökölni azzal, hogy az átlagember számára ismeretlen szakszavakat ismer.
Mint az ember, szól az emberhez.

>!
Chöpp 
Erich Fromm: A szeretet művészete

„Erich Fromm örök érvényű monográfiája, A szeretet művészete a páciens és a terapeuta számára egyaránt hasznos olvasmány. Az érett, felnőtt ember szerelme véleményem szerint a másik ember létezésének és boldogságának szeretete…”

(Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka)

Nem csak én mondom, hogy kötelező elolvasni. :)

1 hozzászólás
>!
dezirel
Erich Fromm: A szeretet művészete

Azoknak, akik nem szeretnék leélni az életüket a napi taposómalomba belefásulva, szabadidejüket tévénézéssel agyonütve!

Feltetted már a kérdést: mi az élet értelme, mi az életem értelme? Ha csak sejtéseid vannak, vagy teljes sötétségben tapogatózol, olvasd el Erich Fromm könyvét. Nem biztos, hogy minden kérdésedre választ kapsz, viszont remélhetőleg elindít egy úton, ami közelebb visz a lét megértéséhez.
Igazi hűha-élmény volt olvasni, mintha belelátott volna a fejembe, mindig arra a kérdésemre válaszolt, amit épp megfogalmaztam magamban. Rémisztő és megdöbbentő volt ráismerni a körülöttem lévő emberekre, a világra vagy épp magamra.

6 hozzászólás
>!
Annamarie P
Erich Fromm: A szeretet művészete

18-20 éves korom között olvastam, akkor nagyon új volt. Sok dolog belém ivódott.

>!
Andaxin
Erich Fromm: A szeretet művészete

Hűha, nagyon egzakt volt és nagyon igaz.
1956-ban jelent meg, de gondolom eltartott egy ideig, amíg összerakta.
Az ilyen több mint félévszázados műnél (amikor már a tömegszórakoztatás és média éppen jelen volt) mindig meglep az, hogy a mai napig is mennyire jellemzőek a meglátások, pedig akkoriban ezek a témák még eléggé gyerekcipőben jártak.
Amikor múltkor Huxley folytatását olvastam, és most is Frommnál, (vagy éppen Konrad Lorenz könyvére is igaz lehetne) az jutott eszembe, hogy miként reagálnának mai napság ezek az írók, filozófusok a napi szintű hülyítésre? Szerintem már belebolondultak, eret vágtak volna.
A könyv, ahogy az elején ígéri is, nem receptkönyv, nem fog választ adni arra, hogy hogyan kell szeretni, de azt biztonsággal megmondja, hogy melyik/milyen út a rossz és miből nem lesz szeretet, illetve hogy mik a szeretet jellemzői; vagy hogy aki meleg szívvel, figyelemmel, jól szeret egyvalakit, az az egész világot, minden embert szeret – és ez a tudás, ha valakinek új vagy elfelejtett, az már nagyon nagy segítség.

>!
Georginanéven P
Erich Fromm: A szeretet művészete

Főiskolás éveim pszichológia és pedagógia alapozó vizsgáinak meghatározó olvasmányaként emlékszek erre. Annyira belém ivódott, hogy az egyik legfontosabb alaptételeket tartalmazó könyvnek tartom, emberi életünk érzelmi oldalának meghatározásához.

>!
Rits
Erich Fromm: A szeretet művészete

Egy újabb művészeti ágat ismerhettem meg, még jobban…Egy olyat amiben végre én is érvényesülhetek :)
Ebben ugyan nem lehet világraszóló sikereket elérni, de megvan a maga “jutalma”. Ugyanúgy hathatunk másokra, de csak egy viszonylag szűk körben, pont ott ahol a legtöbb tennivalónk lenne, legalábbis nekem biztos.
Eddig is emígyen láttam a világot, de nem olyan rossz érzés, ha jön a megerősítés, hogy vannak hasonlóan gondolkodó emberek.
Talán a legfontosabb végre leírodott gondolatok, hogy a szeretet nem egy állapot, hanem cselekvés, tett. És szintúgy mint a többi művészet, gyakorlást igényel. Szóval lehet fejlődni :)

>!
esőember
Erich Fromm: A szeretet művészete

Egy örök érvényű könyv. 1956-ban íródott, de mit sem vesztett értékéből, sőt! Az író a szeretet kiteljesedésének gátló tényezőjében a kapitalista, fogyasztói társadalmat (is) látja. Mivel itthon (Magyarországon) a fogyasztói társadalmat 1989 utántól számíthatjuk, így nekünk, magyar olvasóknak tartalmat és értelmet éppen ma, a jelenkorban ad e mű.
Rövid, de tartalmas könyv, mondhatnám kötelező olvasmány.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp P

Hogy anyám szeret, ez passzív élmény. Semmit se kell tennem annak érdekében, hogy szeressenek – az anyai szeretet feltétlen. Mindössze az a teendőm, hogy legyek – hogy az ő gyereke legyek. Az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni. De van az anyai szeretet feltétlenségének egy negatív oldala is. Nemcsak nem kell kiérdemelni – nem is lehet megszerezni, kicsikarni, irányítani. Ha van, az maga az üdvösség; ha nincs, akkor oda az élet minden szépsége – és nem tehetek semmit, amivel megteremthetném.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anya · szeretet
>!
Horváth_Ágnes

Ha azért kötődöm egy másik emberhez, mert nem tudok megállni a lábamon, az illető lehet életmentő, de a kapcsolat nem a szereteté. Paradox módon az egyedül lenni tudás a szeretni tudás feltétele.

>!
Chöpp 

… kultúránk olyan fellazult és szétszórt életmódot eredményez, aminek máshol alig találni párját. Egyszerre több dolgot csinálsz; olvasol, hallgatod a rádiót, csevegsz, dohányzol, eszel, iszol. Te vagy a tátott szájú, mohó fogyasztó, aki elnyelne mindent – képeket, alkoholt, tudást. Ez a koncentrációhiány világosan megmutatkozik abban, ahogy nem szeretünk egyedül maradni önmagunkkal.

141. oldal

>!
Lara P

Ahogy élettanilag a férfiban és a nőben is megvannak az ellenkező nem hormonjai, lélektani értelemben éppúgy biszexuálisak. Magukban hordozzák a befogadás és a behatolás, az anyag és a szellem princípiumát. A férfi – és a nő – csak akkor találja meg az összhangot önmagában, ha a női és férfi polaritása összhangban van egymással. Ez az alapja minden alkotóképességnek.

48. oldal

4 hozzászólás
>!
Chöpp 

… ha valaki csöndben ül, és elmélkedik, és nincs semmi más szándéka vagy célja, mint hogy próbára tegye önmagát és eggyé váljon a világgal, az ilyen embert „tétlennek” tekintik, mert hiszen nem „csinál” semmit. Valójában a koncentrált elmélkedés a legmagasabb rendű tevékenység, a lélek tevékenysége, amely csak a belső szabadság és függetlenség állapotában lehetséges.

33. oldal

1 hozzászólás
>!
Morpheus

…amilyen fontos elkerülni a triviális társalgást, éppolyan fontos elkerülni a rossz társaságot. Rossz társaságon nemcsak romlott és ártalmas embereket értek; ezeknek a társaságát azért kell kerülni, mert mérgező és leverő. Ide értem az élőhalottak társaságát is, az olyan emberekét, akiknek a teste él, de a lelkük halott; az olyan emberekét, akiknek a gondolkodása és a társalgása triviális; akik beszéd helyett fecsegnek, és gondolkodás helyett véleménykliséket szajkóznak.

5 hozzászólás
>!
Lara P

Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás, amely olyan vérmes reményekkel és kilátásokkal indul és mégis rendre olyan kudarcot vall, mint a szeretet.

13. oldal

>!
Chöpp P

    A hit és a bátorság gyakorlása a mindennapi élet apró részleteivel kezdődik. Az első lépés: észrevenni, mikor és hol veszíti el az ember a hitét, keresztüllátni az ésszerűsítő indokokon, amelyek ezt a hitvesztést vannak hivatva elleplezni, felismerni, mikor cselekszik az ember gyáván, és hogyan igyekszik ezt racionalizálni. Felismerni, hogyan gyengíti az embert minden hitehagyása, és a növekvő gyengeség hogyan vezet újabb árulásra, és így tovább, ördögi körben. Aztán az ember észre fogja venni azt is, hogy noha tudatosan attól fél, hogy nem szeretik, igazából, bár rendszerint öntudatlanul, szeretni fél. Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy a szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is. A szeretet hitből származó cselekedet, és akiben kevés a hit, abban kevés a szeretet is.

163-164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem · hit · szeretet
2 hozzászólás
>!
MrClee IP

A modern ember csakugyan megközelíti azt a képet, melyet Huxley rajzolt róla a Szép új világában: jól táplált, jól öltözött, szexuálisan kielégített, viszont nincs énje, embertársaival csak a legfelszínesebb kapcsolatban van, jelszavak irányítják, amilyeneket Huxley olyan velősen fogalmazott meg: „Az egyén akármit is érez, a közösségnek mit sem ér ez”; vagy „Nyúlj ki minden öröm után, ne halaszd holnapra bután”, vagy ez a mindent megkoronázó kijelentés: „Manapság mindenki boldog.” Az ember boldogsága ma abból áll, hogy „szórakozik”. Szórakozása a kielégülés, amit abban talál, hogy elfogyaszt és „betermel” árut, látványt, ételt, italt, cigarettát, embereket, előadásokat, könyveket, filmeket mindent elfogyaszt, bekebelez.

113-114. oldal

11 hozzászólás
>!
Chöpp P

    Az objektív gondolkodás képessége az értelem; az értelem mögötti érzelmi magatartás az alázat. Objektívnek lenni, az értelemre hallgatni csak akkor lehetséges, ha az emberben kifejlődött az alázat, ha kigyógyult a mindentudás és mindenhatóság gyerekkori álmaiból.
    A szeretet művészetének gyakorlatáról szólva ez azt jelenti: a szeretethez, mivel feltétele a nárcizmus viszonylagos hiánya, szükséges a kifejlett alázat, tárgyilagosság és értelem.

154-155. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Gary Chapman: Egymásra hangolva
Robert Bly: Vasjankó
Aziz Ansari: Modern románc
Greg Behrendt – Liz Tuccillo: Majd hívlak, Baby!
Alan P. Brauer – Donna Brauer: Szerelem mesterfokon
Carl Sagan: Korok és démonok
Benjamin Franklin: Az erény művészete
Elliot Aronson: A társas lény
John Holt: Iskolai kudarcok
Brian Wansink: Evés ész nélkül