A ​szeretet művészete 194 csillagozás

Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete Erich Fromm: A szeretet művészete

Művészet-e a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, „beleesik”? Ez a könyvecske – noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja – az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Eredeti cím: The Art of Loving

Eredeti megjelenés éve: 1956

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lélek-kontroll

>!
GABO, Budapest, 2020
186 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634069638 · Fordította: Várady Szabolcs
>!
Háttér, Budapest, 2012
134 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155124105 · Fordította: Várady Szabolcs
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630961783 · Felolvasta: Krizsó Szilvia

7 további kiadás


Enciklopédia 10


Kedvencelte 45

Most olvassa 21

Várólistára tette 114

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Szeretném újraolvasni a következő hetekben (és jegyzetelni közben), mert most egyszerűen csak kavarog ez az egész még bennem. Nem is nagyon akarok, illetve nem is nagyon tudok most itt bővebben írni erről. Elöljáróban ezért most csak annyit, hogy nekem ez (összességében) nagyon-nagyon-nagyon tetszett

Chöpp>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

„Erich Fromm örök érvényű monográfiája, A szeretet művészete a páciens és a terapeuta számára egyaránt hasznos olvasmány. Az érett, felnőtt ember szerelme véleményem szerint a másik ember létezésének és boldogságának szeretete…”

(Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka)

Nem csak én mondom, hogy kötelező elolvasni. :)

1 hozzászólás
bagie P>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Nem annyira élveztem, mint amennyire készültem erre a könyvre.
(Sok kedves figyeltem, akiknek számít az értékelése 4,5-5 csillagosra értékelte – talán túl nagy elvárást támasztott ez így bennem a könyv iránt.)

Néhány mondata megragadt, de többségében inkább untam, és úgy éreztem, hogy túl akarja magyarázni a szeretet szükségességét. Véleményem szerint nem kell művészetté emelni, és műértővé válni, hanem valahogy zsigerből kell szeretni. Igyekszem gyakorolni, bár nem mondom, hogy mindig megy – ez utóbbira viszont nem értettem ki belőle a jó gyakorlatot.

evé>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Azoknak, akik nem szeretnék leélni az életüket a napi taposómalomba belefásulva, szabadidejüket tévénézéssel agyonütve!

Feltetted már a kérdést: mi az élet értelme, mi az életem értelme? Ha csak sejtéseid vannak, vagy teljes sötétségben tapogatózol, olvasd el Erich Fromm könyvét. Nem biztos, hogy minden kérdésedre választ kapsz, viszont remélhetőleg elindít egy úton, ami közelebb visz a lét megértéséhez.
Igazi hűha-élmény volt olvasni, mintha belelátott volna a fejembe, mindig arra a kérdésemre válaszolt, amit épp megfogalmaztam magamban. Rémisztő és megdöbbentő volt ráismerni a körülöttem lévő emberekre, a világra vagy épp magamra.

6 hozzászólás
HA86>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Hú, amilyen rövid, annyira minőségi, intelligens Fromm műve!
Hogy a szeretet olyan, mint valamiféle művészeti ág, ami fegyelmezett gyakorlással, kitartással tökélyre fejleszthető – hát, ez meghökkentő, sőt egyenesen idegen gondolatnak tűnt. Megismerkedve azonban Fromm szeretetfelfogásával – ami köszönőviszonyban sincs a romantikus filmekből jól ismert, túlcsorduló, váratlanul elborító érzelemhullámmal –, értem és megértem, miért tekinti a szeretet helyes megnyilvánulási és kifejezési módját művészetnek. Szerencsére a szó általános értelmében vett tehetség nem kell a műveléséhez, az elkötelezettség és egy sor fontos tulajdonság „kifejlesztése” viszont igen – így látni fogjátok majd, hogy igaziból szeretni nem is olyan egyszerű… De talán megéri próbálkozni, ha már egyszer a másik út (a kapitalista szemléletű, korrektnek tűnő adok-kapokon alapuló) nem vezethet tartalmas, boldog élethez…

Peni>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Nem tudnám jelenleg röviden és tömören összefoglalni, mekkora „többletet” adott a könyv. Helyette talán beszédesebbek az idézetek…

„Azoknak, akik komolyan veszik a szeretetet mint az egyetlen racionális választ az emberi lét kérdésére, arra a következtetésre kell tehát jutniuk, hogy társadalmi struktúránkban fontos és radikális változásokra van szükség ahhoz, hogy a szeretet merőben individualisztikus, marginális jelenségből társadalmi jelenséggé váljon."
„Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is."

Köszönjük a könyvet Fromm, szinte érezhető a szeretet, amellyel minden egyes sora íródott.

Annamarie P>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

18-20 éves korom között olvastam, akkor nagyon új volt. Sok dolog belém ivódott.

Andaxin P>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Hűha, nagyon egzakt volt és nagyon igaz.
1956-ban jelent meg, de gondolom eltartott egy ideig, amíg összerakta.
Az ilyen több mint félévszázados műnél (amikor már a tömegszórakoztatás és média éppen jelen volt) mindig meglep az, hogy a mai napig is mennyire jellemzőek a meglátások, pedig akkoriban ezek a témák még eléggé gyerekcipőben jártak.
Amikor múltkor Huxley folytatását olvastam, és most is Frommnál, (vagy éppen Konrad Lorenz könyvére is igaz lehetne) az jutott eszembe, hogy miként reagálnának mai napság ezek az írók, filozófusok a napi szintű hülyítésre? Szerintem már belebolondultak, eret vágtak volna.
A könyv, ahogy az elején ígéri is, nem receptkönyv, nem fog választ adni arra, hogy hogyan kell szeretni, de azt biztonsággal megmondja, hogy melyik/milyen út a rossz és miből nem lesz szeretet, illetve hogy mik a szeretet jellemzői; vagy hogy aki meleg szívvel, figyelemmel, jól szeret egyvalakit, az az egész világot, minden embert szeret – és ez a tudás, ha valakinek új vagy elfelejtett, az már nagyon nagy segítség.

Georginanéven P>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Főiskolás éveim pszichológia és pedagógia alapozó vizsgáinak meghatározó olvasmányaként emlékszek erre. Annyira belém ivódott, hogy az egyik legfontosabb alaptételeket tartalmazó könyvnek tartom, emberi életünk érzelmi oldalának meghatározásához.

Rits>!
Erich Fromm: A szeretet művészete

Egy újabb művészeti ágat ismerhettem meg, még jobban…Egy olyat amiben végre én is érvényesülhetek :)
Ebben ugyan nem lehet világraszóló sikereket elérni, de megvan a maga “jutalma”. Ugyanúgy hathatunk másokra, de csak egy viszonylag szűk körben, pont ott ahol a legtöbb tennivalónk lenne, legalábbis nekem biztos.
Eddig is emígyen láttam a világot, de nem olyan rossz érzés, ha jön a megerősítés, hogy vannak hasonlóan gondolkodó emberek.
Talán a legfontosabb végre leírodott gondolatok, hogy a szeretet nem egy állapot, hanem cselekvés, tett. És szintúgy mint a többi művészet, gyakorlást igényel. Szóval lehet fejlődni :)


Népszerű idézetek

Chöpp>!

Hogy anyám szeret, ez passzív élmény. Semmit se kell tennem annak érdekében, hogy szeressenek – az anyai szeretet feltétlen. Mindössze az a teendőm, hogy legyek – hogy az ő gyereke legyek. Az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni. De van az anyai szeretet feltétlenségének egy negatív oldala is. Nemcsak nem kell kiérdemelni – nem is lehet megszerezni, kicsikarni, irányítani. Ha van, az maga az üdvösség; ha nincs, akkor oda az élet minden szépsége – és nem tehetek semmit, amivel megteremthetném.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anya · szeretet
Morpheus>!

…amilyen fontos elkerülni a triviális társalgást, éppolyan fontos elkerülni a rossz társaságot. Rossz társaságon nemcsak romlott és ártalmas embereket értek; ezeknek a társaságát azért kell kerülni, mert mérgező és leverő. Ide értem az élőhalottak társaságát is, az olyan emberekét, akiknek a teste él, de a lelkük halott; az olyan emberekét, akiknek a gondolkodása és a társalgása triviális; akik beszéd helyett fecsegnek, és gondolkodás helyett véleménykliséket szajkóznak.

5 hozzászólás
Chöpp>!

… ha valaki csöndben ül, és elmélkedik, és nincs semmi más szándéka vagy célja, mint hogy próbára tegye önmagát és eggyé váljon a világgal, az ilyen embert „tétlennek” tekintik, mert hiszen nem „csinál” semmit. Valójában a koncentrált elmélkedés a legmagasabb rendű tevékenység, a lélek tevékenysége, amely csak a belső szabadság és függetlenség állapotában lehetséges.

33. oldal

1 hozzászólás
Horváth_Ágnes>!

Ha azért kötődöm egy másik emberhez, mert nem tudok megállni a lábamon, az illető lehet életmentő, de a kapcsolat nem a szereteté. Paradox módon az egyedül lenni tudás a szeretni tudás feltétele.

Lara>!

Ahogy élettanilag a férfiban és a nőben is megvannak az ellenkező nem hormonjai, lélektani értelemben éppúgy biszexuálisak. Magukban hordozzák a befogadás és a behatolás, az anyag és a szellem princípiumát. A férfi – és a nő – csak akkor találja meg az összhangot önmagában, ha a női és férfi polaritása összhangban van egymással. Ez az alapja minden alkotóképességnek.

48. oldal

4 hozzászólás
Chöpp>!

… kultúránk olyan fellazult és szétszórt életmódot eredményez, aminek máshol alig találni párját. Egyszerre több dolgot csinálsz; olvasol, hallgatod a rádiót, csevegsz, dohányzol, eszel, iszol. Te vagy a tátott szájú, mohó fogyasztó, aki elnyelne mindent – képeket, alkoholt, tudást. Ez a koncentrációhiány világosan megmutatkozik abban, ahogy nem szeretünk egyedül maradni önmagunkkal.

141. oldal

danaida P>!

Ha azt tudom mondani valakinek, hogy „szeretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is”.

Chöpp>!

    A hit és a bátorság gyakorlása a mindennapi élet apró részleteivel kezdődik. Az első lépés: észrevenni, mikor és hol veszíti el az ember a hitét, keresztüllátni az ésszerűsítő indokokon, amelyek ezt a hitvesztést vannak hivatva elleplezni, felismerni, mikor cselekszik az ember gyáván, és hogyan igyekszik ezt racionalizálni. Felismerni, hogyan gyengíti az embert minden hitehagyása, és a növekvő gyengeség hogyan vezet újabb árulásra, és így tovább, ördögi körben. Aztán az ember észre fogja venni azt is, hogy noha tudatosan attól fél, hogy nem szeretik, igazából, bár rendszerint öntudatlanul, szeretni fél. Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy a szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is. A szeretet hitből származó cselekedet, és akiben kevés a hit, abban kevés a szeretet is.

163-164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem · hit · szeretet
2 hozzászólás
Lara>!

Aligha van még egy tevékenység, még egy vállalkozás, amely olyan vérmes reményekkel és kilátásokkal indul és mégis rendre olyan kudarcot vall, mint a szeretet.

13. oldal

Chöpp>!

Amilyen elterjedt szokás azt hinni, hogy a fájdalom és a szomorúság minden körülmények közt kerülendő, olyan gyakran hiszik azt az emberek, hogy a szeretet minden konfliktus hiányát jelenti.

132-133. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Gary Chapman: Egymásra hangolva
Robert Bly: Vasjankó
Aziz Ansari: Modern románc
Greg Behrendt – Liz Tuccillo: Majd hívlak, Baby!
Alan P. Brauer – Donna Brauer: Szerelem mesterfokon
Carl Sagan: Korok és démonok
Benjamin Franklin: Az erény művészete
Elliot Aronson: A társas lény
John Holt: Iskolai kudarcok
Brian Wansink: Evés ész nélkül