Codric (Codric) 29 csillagozás

Eric Muldoom: Codric

Codric, Dergánia száműzött hercege a legendás Aranyváros nyomában jár, amikor a sors szeszélye a dirwani pusztaság mélyére veti. Itt egy haldokló barbár civilizáció – a Tűzföld – romjaira talál, ahol ősi nemzetségek vívják egymás ellen véres háborúikat és ahol minden lépés száz halált rejt.
Az egykori zsoldos és rablólovag, emberségét és maradék becsületét hátrahagyva, csupasz acéllal verekszi át magát az egyre tornyosuló akadályokon és a cél érdekében sötét, túlvilági hatalommal lép szövetségre.
Végül, amikor az Őskáosz kapukat nyit a világra és pokoli seregei élén vértengerré változtatja a földeket, szembe kell néznie saját végzetével…

Eredeti megjelenés éve: 2001

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvek Cherubion

>!
Cherubion, 2001
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639346098

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Eric Muldoom: Codric

Mivel Worlukra én meglehetősen tekervényes úton érkeztem, így talán nem meglepő, hogy Codrickal is a jelenleg kronológiailag utolsó történetében volt szerencsém találkozni a Fagyföld olvasása során. Mivel a Kondornál nem akartam elkövetni ugyanezt a hibát, így nekiugrottam a dergán Farkas elsőként megjelent történetének. Ugyan voltak benne itt-ott furcsaságok – pl. a regény elején spoiler, vagy a könyv végi ostromnál az igeidő változása –, összességében egy kellemes kis dark fantasyt (éljenek az ellentmondások!) kaptam, mely segített jobban megismerni a címszereplőt, ráadásul Worluk egy igencsak elszigetelt részét is bemutatta, nem is beszélve a mutiverzumos kapcsolat felemlegetéséről.

>!
Cherubion, 2001
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639346098
5 hozzászólás
Tom_mester>!
Eric Muldoom: Codric

Vannak olyan művek, melyeket szerintem nem mindegy mikor kezd el olvasni az ember. Mármint nem mindegy, hogy 14 avagy 25 évesen teszi ezt. Mert teljesen más élményt nyújthat így öregebb fejjel. Erre tipikus példa ez a regény, melyet még kezdő fantasy olvasóként kezdtem el olvasni az új évezred első éveiben.
Akkoriban unalmasnak, túlontúl komornak és világidegennek éreztem. Azóta, jó pár száz könyvvel a hátam mögött újra a kezembe véve az élmény, amit a könyv nyújtott, teljes mértékben megváltozott.
Most már értettem mindent, éreztem a finom utalásokat a nagy elődök, főleg R.E. Howard irányába.
A történet pergő, izgalmas, egy percig sem ereszt el téged. Valóban tény, hogy tipikus s&s regény, de ez nem von le semmit az érdemeiből, mert az író olyan komor, sötét hangulatot teremt mögé, amit eddig még nem igazán olvastam, talán kivétel Caldwelltől a Fekete lángok.
A szereplők Codric kivételével nem túlságosan kidolgozottak, de mégis úgy érzem ennyi bőven elég róluk.
Codric maga nem éppen az a tipikus hérosz, akit az ember egy regény alapján el tudna képzelni. Bár véleményem szerint egyetlen dark fantasy hős sem az. Elég megnézni például Riviai Geraltot, Sötét Mersantot, vagy Jorg Ancrathot.
A személyes kedvenceim a történetben a Sárkánylovagok voltak, akikről még szívesen olvasnék többet.
A világon (Worluk) belüli kis zárt közösség megalkotása is igen remekre sikeredett, változatos, hátborzongató népekkel és olényekkel.
Gratulálok az írónak a műért!

Dominik_Blasir>!
Eric Muldoom: Codric

Szóval izmos barbárok, hatalmas mágusok, gusztustalan pókok és harcias nők. Meg a nagybetűs Káosz, mindenféle ocsmány rémségével együtt. Egy kicsit régimódinak tűnik? Az is, de ez semmit sem von le az érdemeiből – noha aki a tartalom alapján inkább menekülne, azt nem tartóztatnám, hiszen a Codric egy pillanatig sem ad mást, mint amit ígér. Kisebb-nagyobb aggályaim nekem is voltak, ezt nem tagadom, s azt sem mondanám, hogy teljesen alaptalannak bizonyultak a félelmeim, mégis nagyszerűen szórakoztam. Titka valószínűleg ugyanabban rejtőzhet, mint úgy általában az egész sword & sorcery stílusé: a megfogalmazott témák halhatatlanságában és persze a tisztességesen megírt szövegben.
De van bővebben is: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2013-12-29+…

Pirimari>!
Eric Muldoom: Codric

Nem az én műfajom az már egyszer biztos. Ettől függetlenül húzott magával a történet kíváncsi voltam mi lesz a végkifejlet. Ami roppant mód zavart azok a kiolvashatatlan nevek, de valószínű, hogy ez a műfajhoz tartozik, mert elég gáz lenne Justyn-nal meg Pam-mel. Szófal ezt is kipróbáltam, lehet, hogy még olvasok majd ilyent, de egyenlőre maradok a rózsaszínfelhős, lányos sztoriknál. :D

Ashencold>!
Eric Muldoom: Codric

Az egyik legkomorabb, legsötétebb Worluk világán játszódó regény. Van egy olyan érzésem, Raoul Renier Pokol c. remekműve hatással volt a születésére. Bár semmiképpen sem koppintás. A nomád világról, a kegyetlen pók- meg kígyótörzsekről mindenesetre rögtön a kráni puszta ugrott be. Hozzáteszem, Worluk dirwani nomádjait is imádom a Nincs kegyelem óta :). Az Őskáosz nagyon jó ötlet, ahogy Codric maga is igazán érdekes karakter. Sajnos a borító, akárcsak az Yvorl halott vagy a Bölcsődal esetében, számomra elég elriasztó lett. Pedig ezek mind jól sikerült Káosz-írások.

getthefrakout>!
Eric Muldoom: Codric

Az egyik első fantasy, amit olvastam, ezért számomra nagyon különleges ez a könyv. Mai fejjel újraolvasva persze megvannak a maga hibái (az író figyelhetett volna arra, hogy a főgonosz neve ne Mordor legyen, mert akárhogyan, de az embernek akaratlanul a gyűrűs kaland ugrik be róla), ennek ellenére egy rendkívül kalandos, fordulatos történetet mesél el. Codric meg remek főhős, nem az a tipikus lovag, inkább amolyan antihős. Több könyvhöz sajnos nem volt szerencsém a főszereplésével, de remélem ez nem marad így.


Népszerű idézetek

Pirimari>!

Nem a Káoszt szolgálom, Yhebé. sem a Rendet, sem az Egyensúlyt. – A lord megbocsátóan elmosolyodott. – Az én uram felette áll mindegyiknek. Én csak úgy hívom: a Változás. Ez a legtalálóbb név. Mindent elpusztít ugyanis, ami az útjába kerül. De miután mindent lerombolt maga mögött, mindet újra felépít; csak másként. a kezdet kezdetén ő volt a Mindenség; de nevezhetjük akár Őskáosznak is. Belőle születtek a világok. Most a világok megértek a változásra. Az Őskáosz visszaveszi mindazt, amit adott és valami újat hoz létre a régi helyett.

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gabriel Wolf: A napisten háborúja
Gabriella Eld: Remények Jordan számára
Corinna Ann Jay: A fény ereje
Raoul Renier: A kívülálló
Raoul Renier: Acél és Oroszlán
Wayne Chapman: Karnevál
Bán Mór: A szigetkirály kincse / A Romok Úrnője
Gregus Gábor: Újabb elmezavar
Imre Viktória Anna: A bosszúszomjas doktor
John Caldwell: Vérkáosz