Noé ​gyermeke 100 csillagozás

Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Zsidónak ​lenni akkortájt azt jelentette, hogy az embert nem nevelhették a saját szülei, nem viselhette a saját nevét, nem engedhette szabadjára az érzéseit, és folyton hazudoznia kellett. Hát mi volt ebben csábító? Katolikus árva szerettem volna lenni. – eleveníti fel háborús éveit Joseph, akit kisgyerekként kor- és sorstársaival együtt egy Sárga Villának nevezett egyházi diákotthonban bújtat egy pap, Pons atya.
Joseph igazi kiléte mindenesetre titok, és úgy tűnik, Pons atyának ráadásul nem ez az egyetlen titka…
Mi zajlik éjszakánként az elhagyott kerti kápolnában? Mit rejtegethet még Pons atya?
Eric-Emmanuel Scmitt az utóbbi időben az egyik legolvasottabb francia szerző. Könyveit huszonöt nyelvre lefordították már, magyarul eddig az Oszkár és Rózsa mami, illetve az Ibrahim úr és a Korán virágai jelent meg. Színdarabjait az egész világon játsszák. A Noé gyermeke újabb megható és meggyőző tanúságtétel az emberség, a különbségeket, vélekedéseket és hiteket… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Európa, Budapest, 2007
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630781350 · Fordította: Gulyás Adrienn

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Belgium


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Ha a történet első felét nézem, csillagos ötös. Elképesztően erősen indít az író, mondhatni padlót fogtam a rám zúduló érzésektől, és igen, sikerült elhasználnom egy zsepit is. Aztán Joseph bekerült a diákotthonba, szembe találta magát Rudy-val és Pons atyával, és valahogy elvesztette varázsát a történet. Értettem, hogy mit szeretne mondani, hogy mivel és miért akarna gondolkodásra késztetni, de valamiért a hatás elmaradt. Pedig engem kilóra meg lehet venni a holokauszt témával, főleg, ha gyerekek is érintettek benne…
Ezek után kíváncsi leszek, hogy mit ad majd Oszkár és Rózsa mami.

clarisssa P>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Kétség sem fér ahhoz, hogy ez egy ötcsillagos könyv! Rövidke, gyermekszemszögből mesél, egyszerű mondatokkal ad át fontos gondolatokat, mégis megérint, felkavar, de úgy, hogy közben egy szavával sem hazudik: egyaránt szól emberi kegyetlenségről és jóságról.
A hit mibenlétének megfogalmazása, a vallások közti hasonlóságok megértése, elfogadása nem könnyű feladat, a holokauszt témája pedig iszonyatosan nehéz, számomra még ennyi idősen is felfoghatatlan. Nyilván könyvtárakat lehetne megtölteni az ezzel a három témával foglalkozó könyvekkel, de ezen a 129 oldalon nekem mégis mindháromból tudott új és fontos gondolatokat átadni a történet. Talán az a titok, hogy mernünk kell kicsit újra egy hétéves gyermek ártatlanságával, szókimondó őszinteségével és érdeklődésével tekinteni a világra.
Remélem, hogy Pons atyának sok tanítványa él közöttünk. Az ő karaktere egyébként szerintem az egyik legnagyszerűbb könyvbéli karakter, akivel eddig találkoztam. A neve is sokat sejtet róla, hiszen a latin pons szó magyarul hidat jelent. Találó lehet ez sok problémánk megoldásához, mert sokszor talán nincs is másra szükség, csak hidak felépítésére egymás között.

>!
Európa, Budapest, 2007
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630781350 · Fordította: Gulyás Adrienn
3 hozzászólás
regulat>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Tanmese? Lehet. Igen, Az.
Emberiességet meg toleranciát tanít. Azaz, hogy mégsem. Csak elmeséli, hogy kell hogy legyen emberekben emberiesség, meg tolerancia, hogy túléljük az őrületeket, mert mi emberek igenis hajlamosak vagyunk az őrületekre… Hiszen hisszük, vagy legalábbis elhisszük, ahogy Rudy is, hogy „Sokszor a legrövidebb út a békéhez a háború.”
Pedig dehogy…

>!
Európa, Budapest, 2007
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630781350 · Fordította: Gulyás Adrienn
Stone>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Schmitt tudja mivel játsszon az én lelkem eldugott érzelmein. Pityergéssel teli olvasás. Nagyon szeretem az egyszerű kifejezésmódját, nem érzem, hogy sunyin arra törekszik, amit elér. Ő csak leírja, az ami bennem van, az meg reagál rá. Remélem lesz még a sorozatnak több tagja.

Sárhelyi_Erika I>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

A harmadik, amit E-E. Schmittől olvasok. Már majdnem elérte hatásában azt, amit az Oszkár és Rózsa maminál éreztem. Torokszorítós ez is, és van benne bőven, ami gondolkodásra késztet. Szeretem a szerző tiszta, minden pátosztól mentes, mégis felemelő gondolatait. Valahogy olvasásakor kicsit magam is tisztábbnak érzem magam.

1 hozzászólás
Juci P>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Szeretem ezt a kevés szóval sokat mondó, keresetlen stílust, ami az Eric-Emmanuel Schmitté. És hihetetlenül mozivászonra kívánkozik ez a történet is. Szerintem arra is nagyon jó, hogy kiskamaszoknak, fiataloknak a kezébe nyomjuk egyrészt a holokauszt témájával, másrészt a kereszténységgel és a zsidósággal való ismerkedés egyik első lépéseként. Az Oszkár és Rózsa mami magasságait nem érte el számomra, de azért jó kis könyv, és keresni fogom az Ibrahim urat is (meg meg kéne néznem a filmet).

4 hozzászólás
Párduc50 P>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Már többedik olvasásom az írótól, mindig lenyűgöz. Könyvei rövidhttps://moly.hu/konyvek/eric-emmanuel-schmitt-noe-gyermeke#ek és lényegre törőek, témái aktuálisak és érdekesek, fogalmazásmódja világos és lenyűgöző. A Noé gyermeke a 2. világháború Belgiumában játszódik, ahol a német megszállás alatt a zsidókat bújtatni kell, ha meg akarják menteni az életét. Így találkozik a kis, hét éves Joseph Pons atyával, hogy aztán rengeteget tanuljanak egymástól. Mi, az olvasók pedig mindkettejüktől, de főképp Schmittől tanulhatunk rengeteget. Már csak egyetlen magyarul megjelent könyv maradt tőle olvasatlan, ezt jól be kell osztani, remélem, jelenik még meg több is :-)

Belle_Maundrell>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Ibrahim úr még mindig tartja a felülmúlhatatlan pozícióját, de az Oszkár és Rózsa mami szintjét simán hozta.
Szívmelengető történet, ami bármiféle erőltetett tanulság nélkül mutatja meg, hogyan lehet ember(séges)nek maradni embertelen időkben. Imádtam Pons atyát és Marcelle kisasszonyt, mindketten csodálatraméltó, nagyszerűen megalkotott karakterek.
Maga a Sárga Villa működése is lenyűgözőtt a gondosan kialakított rendszerrel, ami segített elrejteni a zsidó gyerekeket.
Egyedül a végével nem voltam elégedett, kicsit keserű ízt hagyott bennem. Nekem nem igazán tetszett Joseph viselkedése. Értem, hogy mi volt mögötte, meg hogy nem érthetett mindent, de teljesen egyetértettem Pons atyával spoiler
Nagyon szeretem Eric-Emmanuel Schmitt stílusát, szóval örülnék, ha több műve is megjelenne magyarul. Vagy mondjuk ez is megérdemelne egy új kiadást. Mindenesetre a legfrissebb könyvét már be is szereztem, ami egészen másnak ígérkezik, szóval teljesen felcsigázódtam.

Jutka07 P>!
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke

Mindig örülök, ha egy igaz emberről olvashatok, most is ez történt. Egy pap, Pons atya titkos ténykedéséről szól ez a kisregény, aki a világégés alatt emberségből jelesre vizsgázik.
Nagyon megható történet, egy kis gyöngyszem, jó lenne, ha sokan épülnének belőle. Az iskolákban ajánlanám közös olvasásra a gyerekekkel.


Népszerű idézetek

szera>!

Bizonyos érzések, legyen az öröm vagy bánat, olyan erősek, hogy szinte beléjük roppan az ember.

84. oldal

szera>!

Elbizonytalanodtam: vajon nem fontosabb-e a tisztelet a szeretetnél?

92. oldal

Sonnenschein>!

Ne is kérdezzék, milyen volt az anyám: le lehet-e írni a napfényt? Melegség, erő, vidámság sugárzott belőle. Jobban emlékszem arra, milyen hatással volt rám, mint a vonásaira.
Mellette folyton nevettem, nem érhetett semmi baj.

13. oldal

1 hozzászólás
szera>!

De lehet-e kötelezni valakit a szeretetre? Utasíthatja-e az ember a szívét? Kétlem. A nagy rabbik szerint a tisztelet a szeretet fölött áll. Örökös feladatunk. És mindenki képes rá. Azokat is tudom tisztelni, akiket nem szeretek vagy akikhez semmi közöm.De szeretni? Szükség van-e szeretetre, ha tisztelek valakit? A szeretet nehéz dolog, nem tudni, mi idézi elő, nem lehet irányítani, nem tudni, meddig tart. Míg a tisztelet…

92-93. oldal

1 hozzászólás
Stone>!

Gyógyszerész vagyok, méghozzá az első gyógyszerésznő egész Belgiumban. Az első diplomás nő! Én tanultam, kérem, tudom, mi a tudomány!

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Belgium
24 hozzászólás
krlany I>!

– Magyarázza el nekem pontosabban a keresztény és a zsidó közti különbséget, atyám!
– A zsidók és a keresztények egyazon Istenben hisznek, tőle származnak a mózesi Törvénytáblák. A különbség az, hogy a zsidók nem ismerik el Jézus személyében az Isten által küldött Megváltót; úgy gondolják, Jézus a bölcsek egyike. A keresztény hit szerint Jézus Isten fia, benne öltött testet, halt meg és támadott föl az Isten.
– Tehát a keresztényeknél már elérkezett a Megváltó, a zsidóknál még nem.
– Úgy van, Joseph. A keresztények emlékeznek rá, a zsidók még várják.
– Akkor a keresztény olyan zsidó, aki abbahagyta a várakozást?
– Mondjuk. És a zsidó Krisztus előtti keresztény.

90-91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Jézus Krisztus · kereszténység · zsidók
szera>!

Mindenben különböztünk – nem egy korosztályba tartoztunk, ő magas volt, én alacsony, eltért a személyiségünk, más gondjaink voltak –, akár el is távolodhattunk volna egymástól, mi mégis pont ezek miatt a különbségek miatt szerettük egyre jobban egymást.

85-86. oldal

Niann>!

– Joseph, te azt akarod tudni, hogy a két vallás közül melyik az igaz. Egyik sem! A vallás nem az igazságot fedi fel, inkább egyfajta útmutatás az élethez.
– Hogy tiszteljek egy vallást, ha nem is igaz?
– Ha csak az igazságot tiszteled, nem sok mindent fogsz tisztelni. „Kétszer kettő négy” lesz a hitvallásod. Mégis rengeteg kiszámíthatatlan dologgal szembesülsz majd, érzésekkel, normákkal, értékrendekkel, döntésekkel, megannyi lüktető, törékeny szerkentyűvel. Nem lesz bennük semmi kiszámítható. Nem azt kell tisztelni, ami bizonyos, hanem azt, amit kaphatsz.

72. oldal

Angele >!

A szeretet nehéz dolog, nem tudni, mi idézi elő, nem lehet irányítani, nem tudni, meddig tart.

clarisssa P>!

Az örömünk és a fájdalmunk nem függ össze a jó és a rossz tulajdonságainkkal.

85. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bauer Barbara: Az élet hangja
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Thomas Keneally: Schindler listája
Jaume Cabré: Én vétkem
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Philip Roth: Nemezis
Patrick Modiano: Dora Bruder
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Kristin Hannah: Fülemüle
Martha Hall Kelly: Orgonalányok