Zsidónak lenni akkortájt azt jelentette, hogy az embert nem nevelhették a saját szülei, nem viselhette a saját nevét, nem engedhette szabadjára az érzéseit, és folyton hazudoznia kellett. Hát mi volt ebben csábító? Katolikus árva szerettem volna lenni. – eleveníti fel háborús éveit Joseph, akit kisgyerekként kor- és sorstársaival együtt egy Sárga Villának nevezett egyházi diákotthonban bújtat egy pap, Pons atya.
Joseph igazi kiléte mindenesetre titok, és úgy tűnik, Pons atyának ráadásul nem ez az egyetlen titka…
Mi zajlik éjszakánként az elhagyott kerti kápolnában? Mit rejtegethet még Pons atya?
Eric-Emmanuel Scmitt az utóbbi időben az egyik legolvasottabb francia szerző. Könyveit huszonöt nyelvre lefordították már, magyarul eddig az Oszkár és Rózsa mami, illetve az Ibrahim úr és a Korán virágai jelent meg. Színdarabjait az egész világon játsszák. A Noé gyermeke újabb megható és meggyőző tanúságtétel az emberség, a különbségeket, vélekedéseket és hiteket… (tovább)
Noé gyermeke 100 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2003
Enciklopédia 6
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 9
Most olvassa 2
Várólistára tette 40
Kívánságlistára tette 32
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Ha a történet első felét nézem, csillagos ötös. Elképesztően erősen indít az író, mondhatni padlót fogtam a rám zúduló érzésektől, és igen, sikerült elhasználnom egy zsepit is. Aztán Joseph bekerült a diákotthonba, szembe találta magát Rudy-val és Pons atyával, és valahogy elvesztette varázsát a történet. Értettem, hogy mit szeretne mondani, hogy mivel és miért akarna gondolkodásra késztetni, de valamiért a hatás elmaradt. Pedig engem kilóra meg lehet venni a holokauszt témával, főleg, ha gyerekek is érintettek benne…
Ezek után kíváncsi leszek, hogy mit ad majd Oszkár és Rózsa mami.
Kétség sem fér ahhoz, hogy ez egy ötcsillagos könyv! Rövidke, gyermekszemszögből mesél, egyszerű mondatokkal ad át fontos gondolatokat, mégis megérint, felkavar, de úgy, hogy közben egy szavával sem hazudik: egyaránt szól emberi kegyetlenségről és jóságról.
A hit mibenlétének megfogalmazása, a vallások közti hasonlóságok megértése, elfogadása nem könnyű feladat, a holokauszt témája pedig iszonyatosan nehéz, számomra még ennyi idősen is felfoghatatlan. Nyilván könyvtárakat lehetne megtölteni az ezzel a három témával foglalkozó könyvekkel, de ezen a 129 oldalon nekem mégis mindháromból tudott új és fontos gondolatokat átadni a történet. Talán az a titok, hogy mernünk kell kicsit újra egy hétéves gyermek ártatlanságával, szókimondó őszinteségével és érdeklődésével tekinteni a világra.
Remélem, hogy Pons atyának sok tanítványa él közöttünk. Az ő karaktere egyébként szerintem az egyik legnagyszerűbb könyvbéli karakter, akivel eddig találkoztam. A neve is sokat sejtet róla, hiszen a latin pons szó magyarul hidat jelent. Találó lehet ez sok problémánk megoldásához, mert sokszor talán nincs is másra szükség, csak hidak felépítésére egymás között.
Tanmese? Lehet. Igen, Az.
Emberiességet meg toleranciát tanít. Azaz, hogy mégsem. Csak elmeséli, hogy kell hogy legyen emberekben emberiesség, meg tolerancia, hogy túléljük az őrületeket, mert mi emberek igenis hajlamosak vagyunk az őrületekre… Hiszen hisszük, vagy legalábbis elhisszük, ahogy Rudy is, hogy „Sokszor a legrövidebb út a békéhez a háború.”
Pedig dehogy…
A harmadik, amit E-E. Schmittől olvasok. Már majdnem elérte hatásában azt, amit az Oszkár és Rózsa maminál éreztem. Torokszorítós ez is, és van benne bőven, ami gondolkodásra késztet. Szeretem a szerző tiszta, minden pátosztól mentes, mégis felemelő gondolatait. Valahogy olvasásakor kicsit magam is tisztábbnak érzem magam.
Szeretem ezt a kevés szóval sokat mondó, keresetlen stílust, ami az Eric-Emmanuel Schmitté. És hihetetlenül mozivászonra kívánkozik ez a történet is. Szerintem arra is nagyon jó, hogy kiskamaszoknak, fiataloknak a kezébe nyomjuk egyrészt a holokauszt témájával, másrészt a kereszténységgel és a zsidósággal való ismerkedés egyik első lépéseként. Az Oszkár és Rózsa mami magasságait nem érte el számomra, de azért jó kis könyv, és keresni fogom az Ibrahim urat is (meg meg kéne néznem a filmet).
Már többedik olvasásom az írótól, mindig lenyűgöz. Könyvei rövidhttps://moly.hu/konyvek/eric-emmanuel-schmitt-noe-gyermeke#ek és lényegre törőek, témái aktuálisak és érdekesek, fogalmazásmódja világos és lenyűgöző. A Noé gyermeke a 2. világháború Belgiumában játszódik, ahol a német megszállás alatt a zsidókat bújtatni kell, ha meg akarják menteni az életét. Így találkozik a kis, hét éves Joseph Pons atyával, hogy aztán rengeteget tanuljanak egymástól. Mi, az olvasók pedig mindkettejüktől, de főképp Schmittől tanulhatunk rengeteget. Már csak egyetlen magyarul megjelent könyv maradt tőle olvasatlan, ezt jól be kell osztani, remélem, jelenik még meg több is :-)
Ibrahim úr még mindig tartja a felülmúlhatatlan pozícióját, de az Oszkár és Rózsa mami szintjét simán hozta.
Szívmelengető történet, ami bármiféle erőltetett tanulság nélkül mutatja meg, hogyan lehet ember(séges)nek maradni embertelen időkben. Imádtam Pons atyát és Marcelle kisasszonyt, mindketten csodálatraméltó, nagyszerűen megalkotott karakterek.
Maga a Sárga Villa működése is lenyűgözőtt a gondosan kialakított rendszerrel, ami segített elrejteni a zsidó gyerekeket.
Egyedül a végével nem voltam elégedett, kicsit keserű ízt hagyott bennem. Nekem nem igazán tetszett Joseph viselkedése. Értem, hogy mi volt mögötte, meg hogy nem érthetett mindent, de teljesen egyetértettem Pons atyával spoiler
Nagyon szeretem Eric-Emmanuel Schmitt stílusát, szóval örülnék, ha több műve is megjelenne magyarul. Vagy mondjuk ez is megérdemelne egy új kiadást. Mindenesetre a legfrissebb könyvét már be is szereztem, ami egészen másnak ígérkezik, szóval teljesen felcsigázódtam.
Mindig örülök, ha egy igaz emberről olvashatok, most is ez történt. Egy pap, Pons atya titkos ténykedéséről szól ez a kisregény, aki a világégés alatt emberségből jelesre vizsgázik.
Nagyon megható történet, egy kis gyöngyszem, jó lenne, ha sokan épülnének belőle. Az iskolákban ajánlanám közös olvasásra a gyerekekkel.
Népszerű idézetek
Ne is kérdezzék, milyen volt az anyám: le lehet-e írni a napfényt? Melegség, erő, vidámság sugárzott belőle. Jobban emlékszem arra, milyen hatással volt rám, mint a vonásaira.
Mellette folyton nevettem, nem érhetett semmi baj.
13. oldal
De lehet-e kötelezni valakit a szeretetre? Utasíthatja-e az ember a szívét? Kétlem. A nagy rabbik szerint a tisztelet a szeretet fölött áll. Örökös feladatunk. És mindenki képes rá. Azokat is tudom tisztelni, akiket nem szeretek vagy akikhez semmi közöm.De szeretni? Szükség van-e szeretetre, ha tisztelek valakit? A szeretet nehéz dolog, nem tudni, mi idézi elő, nem lehet irányítani, nem tudni, meddig tart. Míg a tisztelet…
92-93. oldal
Gyógyszerész vagyok, méghozzá az első gyógyszerésznő egész Belgiumban. Az első diplomás nő! Én tanultam, kérem, tudom, mi a tudomány!
34. oldal
– Magyarázza el nekem pontosabban a keresztény és a zsidó közti különbséget, atyám!
– A zsidók és a keresztények egyazon Istenben hisznek, tőle származnak a mózesi Törvénytáblák. A különbség az, hogy a zsidók nem ismerik el Jézus személyében az Isten által küldött Megváltót; úgy gondolják, Jézus a bölcsek egyike. A keresztény hit szerint Jézus Isten fia, benne öltött testet, halt meg és támadott föl az Isten.
– Tehát a keresztényeknél már elérkezett a Megváltó, a zsidóknál még nem.
– Úgy van, Joseph. A keresztények emlékeznek rá, a zsidók még várják.
– Akkor a keresztény olyan zsidó, aki abbahagyta a várakozást?
– Mondjuk. És a zsidó Krisztus előtti keresztény.
90-91. oldal
– Joseph, te azt akarod tudni, hogy a két vallás közül melyik az igaz. Egyik sem! A vallás nem az igazságot fedi fel, inkább egyfajta útmutatás az élethez.
– Hogy tiszteljek egy vallást, ha nem is igaz?
– Ha csak az igazságot tiszteled, nem sok mindent fogsz tisztelni. „Kétszer kettő négy” lesz a hitvallásod. Mégis rengeteg kiszámíthatatlan dologgal szembesülsz majd, érzésekkel, normákkal, értékrendekkel, döntésekkel, megannyi lüktető, törékeny szerkentyűvel. Nem lesz bennük semmi kiszámítható. Nem azt kell tisztelni, ami bizonyos, hanem azt, amit kaphatsz.
72. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bauer Barbara: Az élet hangja 93% ·
Összehasonlítás - Amy Harmon: Homokból és hamuból 93% ·
Összehasonlítás - Thomas Keneally: Schindler listája 86% ·
Összehasonlítás - Jaume Cabré: Én vétkem 94% ·
Összehasonlítás - Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács 91% ·
Összehasonlítás - Philip Roth: Nemezis 84% ·
Összehasonlítás - Patrick Modiano: Dora Bruder 80% ·
Összehasonlítás - Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány 96% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Fülemüle 96% ·
Összehasonlítás - Martha Hall Kelly: Orgonalányok 93% ·
Összehasonlítás