Ötven ​állat, amely megváltoztatta a történelmet 9 csillagozás

Eric Chaline: Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet

Az ​állatok mindenütt jelen vannak a bennünket körülvevő világban. Az ember az elmúlt 20 ezer év során számos állatfajjal közeli kapcsolatot alakított ki, s ezáltal megváltozott mind ő maga, mind az állatok.
A hajdanvolt vadászból az ember pásztorrá és földművessé vált, óvta és védelmezte azokat az állatokat, melyeket korábban zsákmányul ejtett. Az állatok meghatározó szerepet játszottak az emberi történelem évezredei folyamán.
Az Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet című könyv bemutatja azokat az állatokat, amelyek a legnagyobb hatással voltak az emberi civilizációra. A földművelésben és a kereskedelemben betöltött szerepükön túl az állatok számos más módon is gazdagították az emberi kultúrát és a történelmet. Egyes állatok – oroszlán, szkarabeusz, kobra, fehérnyakú rétisas – mind vallási, mind politikai szimbólumként megjelentek az emberi közösségekben. A tudomány és az orvoslás fejlődéséhez évszázadokon át állatkísérletek járultak hozzá. Állatok nélkül… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ötven dolog, amely megváltoztatta a történelmet Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2014
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630976343 · Fordította: Tuza Csilla

Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Benjamin Franklin · Christiane Nüsslein-Volhard

Helyszínek népszerűség szerint

szántóföld


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

Rushka>!
Eric Chaline: Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet

Bolygónk legsikeresebb és legfejlettebb faja az ember, és a legjobb úton vagyunk afelé, hogy végképp túl is lépjük, átalakítsuk természeti környezetünket (különböző elméletekkel és nézetekkel, hogy ebbe végül belebukunk-e vagy sem).
Ebben a fejlődésben minden más állatfaj a kezdetektől csak másodlagos volt, függetlenül attól, mennyire voltunk rászorulva a húsára, munkaerejére, mennyire volt kedves társaságunk vagy éppen milyen betegségek terjesztőjeként veszélyeztetett bennünket. Ezért túl hangzatos szerintem a könyv címe, a benne szereplő állatok nem változtatták meg a történelmet – nekem sokkal inkább azt mutatták, hogy egy-egy kor eszközei és lehetőségei voltak, amiken az emberiség (eddig) mindig sikeresen túllépett, más megoldásokat talált helyettük. A szerző néha elmegy ennek etikai vizsgálata felé is (látszik, melyik fajok felé húzza a szíve), de döntően tárgyilagos leírásokat kapunk az állatok és az ember viszonyáról.
Rendezőelv viszont nincs sajnos a könyvben, az állatok a latin rendszertani nevük szerinti ábécésorrendben követik egymást, és teljesen véletlenszerűnek tűnik, milyen szempontok alapján vizsgálja őket a szerző. Valahol érzelemmentes, a biológiai oldalra koncentráló leírásokat kapunk egy kevés történelmi adalékkal, máshol szinte nincs is biológiai ismeret, helyette etikai kirohanások vannak az állatokkal való bánásmódról vagy a történelem menetéről. Látszik, hogy a szerzőnek volt alapgondolata, amire fel akarta fűzni a könyvet, de mintha jó pár állatfajnál ötlete sem lett volna, hogyan illessze bele őket ebbe az alapgondolatba, így náluk hagyta az egészet, amitől eléggé csapongó lett a szöveg.
Valahol a felnőtt és a gyerek ismeretterjesztés között áll a könyv, de ezek közül egyik oldal sem az igazi benne.

encus625 P>!
Eric Chaline: Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet

Hasonlóan a növényes részhez, ez is érdekes könyv volt. Lehet ebből a sorozatból sokat tanulni is. Sok háziállat szerepel a könyvben, néhány kihalt vagy a kihalás szélén élő, vagy csak más egyéb olyan, amikre az emberiség valamilyen tulajdonsága miatt felfigyelt. Persze néhány állatról nem szívesen olvastam (pl. patkány).
Néhol elment nagyon tudományos leírásokba, azokat a részeket nem annyira szerettem. De az állatok irodalmi, vallási, mitológiai megjelenéseivel is foglalkozik, és ezeket jó volt olvasni.

>!
Kossuth, Budapest, 2014
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630976343 · Fordította: Tuza Csilla
Emese_Szalai>!
Eric Chaline: Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet

Érdekes és színes könyv, rengeteg információval (a legviccesebb sztori Spanyolország-Hispánia elnevezésének eredete: „szirti borz országa” XD) De! Sokszor a képek mellett és a szürke négyzetben lévő szövegek feleslegesek mert ugyanazt azt az információt tartalmazta, mint a szöveg. Szóval csak 4,5 csillag.

Fejes_Valentin>!
Eric Chaline: Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet

A Kossuth Kiadó nagy őszi akciójában rengeteg kincsre bukkanhatunk. Az általam kiszemelt könyv sajnos hamar elfogyott, de szerencsére még időben sikerült beszereznem belőle egy példányt. Ebben Eric Chaline ötven olyan állatot sorakoztat fel, melyek valamilyen úton-módon részt vettek múltunk formálásában.

Bővebben: https://smokingbarrels.blog.hu/2019/11/04/konyvkritika_…


Népszerű idézetek

Rushka>!

Amikor a Kongresszus 1782-ben, hatévi vita után a fehérfejű rétisast az Egyesült Államok szimbólumává tette, egyetlen ellenvélemény hangzott el. Benjamin Franklin (1706-1790) azt írta a lányának, hogy a sas elhibázott választás volt, mivel „rossz erkölcsi jelleme” van, hiszen más ragadozóktól lopja el az élelmet, ezzel szemben a pulyka a „bátorság madara, és nem habozna megtámadni a brit testőrség gránátosát, aki nem átallja elfoglalni a baromfiudvart.” Az az elképzelés, hogy az amerikai elnök repülőgépét egy pulyka díszíti, olyan kép, amelynél megéri elidőzni.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1782 · Benjamin Franklin · pulyka · sas
1 hozzászólás
Rushka>!

Ha a lófélék családjának sportautója a ló, akkor a szamár a kisteherautó.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: · szamár
Rushka>!

A Dickin-medál (a Viktória-kereszttel egyenrangú brit kitüntetés) olyan állatoknak adható, melyek a háború idején különös bátorságról és odaadásról tettek tanúbizonyságot. A második világháborúban a G. I. Joe nevű galamb az Egyesült Államok postagalamb-szolgálatánál dolgozott. Azért kapott kitüntetést, mert több mint ezer életet mentett meg azzal, hogy mielőtt megkezdődött volna a szövetséges erők bombázása, hírül vitte a szövetségesek parancsnokságának, a britek már elfoglalták Civita Vecchia városát.

62. oldal

2 hozzászólás
Rushka>!

A kereszténység elterjedésével és államvallássá válásakor sok ókori pogány isten démonná változott át. Pán, állati jellemzői és fezéktelen szexuális étvágya miatt, meglehetősen könnyű célpontnak bizonyult a korai keresztények számára. A középkori néphagyományban a Sátánnal társították. Mind a gyakorlati, mind az elméleti sátánista rítusokban a Sátán fekete kecske alakjában jelenik meg.
A kecske az egyik legkorábban háziasított állat, de más állatoktól eltérően sikerült megőriznie függetlenségét. A macska mellett a kecske a másik olyan állat, amely a legkészségesebben visszatérne a vadonba. […] Talán olykor kényelmetlenül érezzük magunkat a kíváncsiskodó, intelligens és független kecske társaságában, és démonizálása ezért ment olyan könnyen.

55. oldal

Rushka>!

A katolikus hívők pénteken és nagyböjtben tartózkodtak a húsfogyasztástól, s ilyenkor legfeljebb csak halat ettek. A húsimádók igen elmés módot találták rá, hogy megkerüljék a tilalmat. A XVII. században a québeci püspök azzal érvelt, hogy a hód, mivel vízben él, valójában hal, ezért nagyböjt idején is ehető. Az egyház a vízi életmódot folytató dél-amerikai kapibarát (vízidisznót) hasonló okokból szintén hallá nyilvánította.

59. oldal

5 hozzászólás
Rushka>!

Felmerült az az elképzelés is, hogy az ember legelőször az élelem- és szőrmeforrás szempontjából tekintett a kutyára. Habár manapság, a kisállatrajongó kultúránkban elképzelhetetlennek tartjuk a kutyaevést, de a kutyahús fogyasztása történelmileg bizonyított tény, és Kelet-Ázsiában a mai napig élő gyakorlat. Az ősi Közép-Amerikában, ahol nem voltak nagy testű növényevők, a kutya értékes élelemforrás volt. Jelenleg Koreában, Kína egyes részein és Délkelet-Ázsiában még fogyasztanak kutyahúst, de a húskészletek növekvő bősége és az alternatív húsforrások elérhetővé válása, valamint a kutyának mint az ember barátjának felértékelődése miatt talán hamarosan eltűnik az étlapokról. Európában és Amerikában, ahol más élelemforrások mindig is rendelkezésre álltak, csak a legnagyobb éhínség idején ettek kutyát az emberek.
A modern korig sok ember a kutyát munkabírása miatt tartotta. Mint már említettük, a kutyát teherhordó állatként alkalmazták, főleg Észak-Amerikában, ahol csak a XVI. században ismerték meg a lovat. Ugyanakkor Európában, ahol a nehéz terhek szállítására lovakat és ökröket használtak, a kutya a vadászatban és az állattenyésztésben játszott fontos szerepet.

50. oldal

Rushka>!

A környezetvédők azt állítják, hogy a marhatenyésztés igen költséges módja a népesség táplálásának. Egykor a tehenek a haszontalan növényeket ették, és hússá, tejjé változtatták, de napjainkban gabonát esznek, melyet az egyre növekvő népességtől vesznek el. A tehenek az üvegházhatást okozó metángáz legnagyobb termelői egyúttal, és ezáltal hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. A fejlődő országokban, mint India és Kína, egyre nő a hús iránti kereslet, nagy területen vágják ki az erdőt. hogy legelővé alakítsák. Ennek következtében csökken a biodiverzitás, és veszélybe kerül a bolygó ökológia egyensúlya.
A szarvasmarha nagy szerepet játszott az emberi civilizáció létrejöttében és fejlődésében, mivel ellátta a népességet hússal, tejjel és nyersbőrrel, s felszabadította az embert a vadászat és a gyűjtögetés kényszere alól. A húsmarha és a tejelő marha tenyésztése a világ számos részén arra késztette az embereket, hogy letelepedjenek és földművelésbe kezdjenek. A történelem iróniája lenne, ha most a marhatartás lenne felelős az emberi civilizáció lassú hanyatlásáért és végső lerombolásáért.

39. oldal

7 hozzászólás
Rushka>!

A Föld legdélebbi kontinense, Ausztrália egyetlen hatalmas sivatag, melyet egy keskeny, lakható sáv szegélyez. Nincsenek olyan bennszülött állatai, melyeket teherhordásra vagy utazásra lehetne használni, így a teve jó választásnak bizonyult Ausztrália belső, sivatagos területeinek felfedezéséhez. Az első tevék 1840-ben a Kanári-szigetekről érkeztek Ausztráliába, majd 1860–1917 között mintegy 10-12 ezer példány követte őket Indiából. Az első teveistállót 1866-ban állították fel. Addig, míg az 1920-as években nem motorizálták a közlekedést, a tevéket használták a telefonvonalak, a vízvezetékek kiépítéséhez, a városok, bányatelepek, a juh-és marhafarmok és az őslakosok ellátásához. Amikor már nem volt többé szükség rájuk, a tevéket kiengedték a vadonba, ahol létrehozták a világ legnagyobb, vadon élő tevepopulációját, melyet ma 150-200 ezer állatra becsülnek, de néhány szakértő egymillióra teszi számukat.

42. oldal

Rushka>!

A kutyát ősidők óta használták háborús célokra. A második világháborúban, amikor Németországban megtámadta a Szovjetuniót, az oroszoknak igen kevés tankelhárító fegyverül volt. Az a szégyenletes ötletük támadt, hogy bombákat szíjaznak a betanított kutyákra, melyek a tankok közé szaladnak, ahol a működésbe hozott bombákkal tönkreteszik a tankokat. A tervnek számos komoly akadálya volt. A kutyák sokszor megijedtek a csatazajtól, és visszarohantak saját embereikhez, ráadásul éppoly gyakran futottak be a szovjet tankok közé, mint az ellenség harckocsijaihoz. Habár ez a taktika kezdetben sikeres volt, hamarosan a németek gépfegyverekkel vagy lángszórókkal megállították a kutyákat, mielőtt a tankok közelébe kerültek volna.

51. oldal

Rushka>!

A középkori királyok egzotikus állatokat, köztük oroszlánokat is gyűjtöttek magán állatkertjükben, melyekkel hatalmukat demonstrálták. az angol János király (1166-1216) 1204-ben a londoni Towerben rendezte be állatkertjét. Az állatokat ketrecekben helyezték el a Tower nyugati kapujánál lévő egyik épületben, melyet azóta Oroszlántoronynak hívnak. A gyűjteményt a XVI. században nyitották meg nagyközönség előtt. A XVIII. században a belépődíj 1,5 penny volt vagy egy macska, esetleg egy kutya az oroszlánok etetésére. Az állatkertet 1835-ben bezárták, és az állatokat az újonnan megnyílt londoni állatkertbe, a Regent's Parkba szállították.

155. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1204 · 1835 · oroszlán

Hasonló könyvek címkék alapján

Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje
Bálint Ágnes: Micsoda pók a vízipók!
Wagner Edit: Életünk a komondorral
Palugyai István: Ott, túl a rácson
Nagy Kati – Horváth Dezső – Kemény György: Nálatok esznek-e állatok?
Gerald Durrell: Életem értelme
Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka
Zárdáné Bak Melinda: Sünológia
David Carter: A világ lepkéi
Veres László: Hegyvidékek élővilága