Emberi ​játszmák 246 csillagozás

Eric Berne: Emberi játszmák Eric Berne: Emberi játszmák Eric Berne: Emberi játszmák

Eric Berne, az 1970-ben elhunyt amerikai pszichiáter ezt a könyvét segédkönyvnek szánta szakemberek számára. Ő is és a kiadó is meglepetéssel tapasztalta, hogy a kötet rövid idő alatt laikusok körében is bestsellerré vált, s ma már minden idők egyik legnépszerűbb pszichológiai tárgyú munkája. Hogy mi e páratlan siker titka? Talán az, hogy a szakzsargont nem ismerő olvasó számára is rendkívül frappánsan, lépten-nyomon „aha”-élményt kiváltva tárja elénk mindennapjaink (élet, házassági, szexuális stb.) „emberi játszmáit”.

Eredeti mű: Eric Berne: Games People Play

Eredeti megjelenés éve: 1964

>!
Háttér, 2013
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155124457 · Fordította: Hankiss Ágnes
>!
Háttér, Budapest, 2013
224 oldal · ISBN: 9786155124082 · Fordította: Hankiss Ágnes
>!
Háttér, Budapest, 2013
224 oldal · ISBN: 9786155124082 · Fordította: Hankiss Ágnes

7 további kiadás


Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

pszichológus


Kedvencelte 25

Most olvassa 72

Várólistára tette 190

Kívánságlistára tette 122

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Aurore
Eric Berne: Emberi játszmák

Év elején részt vettem egy ún. „pozitív fegyelmezés” tréningen, ahol röviden bemutatták, hogyan működnek a játszmák elsősorban a tanár/szülő-diák kapcsolatokban. Ekkor kezdett el érdekelni ez a könyv, mert szerettem volna ezekről többet megtudni. Aztán a nyáron, a megvásárlás után azonnal belelapoztam a Terápiás hazugságokba, s rögtön az első oldalakon az egyik pszichiáter említi a másiknak, hogy fontos könyv, és el kellene olvasnia (mert az még nem tette meg). Úristen, gondoltam, ez egy jel, hogy nekem is össze kell kapjam magam!

Hát mit ne mondjak? Döb-be-net! Nem az a kérdés, hogy mi a játszma, hanem inkább, hogy mi nem az? Sok-sok játszmát felismertem a családomból is, melyeket teljesen komolyan játszottak és játszanak a mai napig, 100%-os átéléssel. (Bizonyos) embereknek a játszmák, melyekbe beleragadnak a konkrét valóságot jelentik, s el sem tudják képzelni, hogy éppen más is lehetne a hozzáállásuk, és lehetne felnőttként viselkedni.

Még fájdalmasabb, amikor magamon veszem észre a játszmát, pláne amikor épp benne vagyok, és mintegy kívülről látom magam, mégsem tudok azonnal kilépni; vagy amikor utólag kapcsolok, hogy játszma volt, és én besétáltam a csőbe. De jó tudni ezekről, segít résen lenni. Figyelmesnek lenni és felnőtt válaszokat adni talán nem „természetes”, de hosszú távon a legkisebb energiaveszteséggel járó stratégia.

Talán lehetne egy kicsit kevésbé száraz, és jó lett volna, ha a 60-as évektől bővült volna a leírt játszmák köre, de mindenképpen alapmű, melyet minden tudatos életre vágyó embernek érdemes lenne olvasnia.

>!
Háttér, Budapest, 1995
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638128178 · Fordította: Hankiss Ágnes
2 hozzászólás
>!
entropic P
Eric Berne: Emberi játszmák

Na, pont a legjobbkor olvastam. Ha nincs semmiféle külső kényszerítő vagy siettető körülmény, általában minden könyvvel ez a helyzet. Önsiettetés, az ugyan most volt itt, de még így is úgy érzem – a legjobbkor volt ez most.
Ez a könyv is olyan, mint az összes kedvenc non-fiction könyvem: semmi olyat nem mond, amit ne tudnék (csinálnék, látnék, gondolnék stb.), de nevet ad a dolgoknak és jelenségeknek (vagyis itt: a játszmáknak, időtöltéseknek és rituáléknak), amiket eddig nem neveztem sehogy, és ez jó, mert ezentúl könnyebb lesz gondolnom/utalnom rájuk. (Vagy esetleg megszabadulnom tőlük.)

>!
encsy_eszter
Eric Berne: Emberi játszmák

Nem mondanám, hogy a könyvben csalódtam, inkább az emberekben. Ezek a játszmák, amiket a könyv tanúsága szerint én is játszom, undorítóak. Berne kihozta belőlem az „utálomazemberiségetésmagamatkülönösen” hangulatot, úgyhogy az utolsó pár oldalt már inkább átpörgettem, mint olvastam.

DE a tartalom lehangolóságától eltekintve: igényes, érdekes, jók a hétköznapi példák, többnyire érthető, rendezett áttekintés. Viszont a folytatásához nem hozta meg a kedvem.

3 hozzászólás
>!
DaTa P
Eric Berne: Emberi játszmák

F. Várkonyi Zsuzsa a Tanulom magam című könyvében rengetegszer hivatkozik Berne-re és az Emberi játszmákra. Sőt, hát valójában az egész könyve a Berne-féle tranzakcióanalízis, tranzakcionális játszmaelemzés kibontása, bemutatása, helyenkénti továbbgondolása. Azt a könyvet nemrég fejeztem be, és nagyon szerettem, ezért akartam elolvasni a nagy elődöt is. Kár volt sietni vele.

F. Várkonyi könyve után én azt kell mondjam, nem szerettem ezt. Próbálok arra gondolni – és valószínűleg ez a magyarázat is arra, miért nem – , hogy Berne majd 60 éve írta ezt a könyvet, pszichiáterként elsősorban többi pszichiáter kollégájának szánt segédkötet gyanánt. Értem én, hogy annak idején megrengette az egész pszichoterápiás szemléletet Berne forradalmi elmélete, de mivel elsősorban nem laikusoknak szánta ezt az írást, ezért nekem F. Várkonyival összehasonlítva sokkal kevésbé volt követhető, sokkal kevésbé volt részletes (inkább olyan érzésem volt, mintha egy egyetemi előadáson készült jegyzetet olvastam volna, ahol csak címszavakban jegyzetelik le, amit a professzor éppen előad), és a szemléltető példák is néha furák, 2017-ben már teljesen más helyzetekkel írnának le egy-egy játszmát. 3 csillag.

>!
Emmi_Lotta IMP
Eric Berne: Emberi játszmák

Alapmű. Mindenkit érint, mindenki tanulhat belőle.
Kötelezővé tenném még érettségi előtt.

>!
Gondolat, Budapest, 1987
250 oldal · ISBN: 9632817516 · Fordította: Hankiss Ágnes
7 hozzászólás
>!
mongúz
Eric Berne: Emberi játszmák

Összességében nagyon tetszett, sőt hasznos is volt: több esetben magamra ismertem, és bár többnyire nem voltak meglepőek ezek a felfedezéseim (hiszen egészen jól ismerem magam), de jópofa volt orvosi szemszögből, rendszerezett és lecsupaszított módon szemlélni önmagamat, és kinevetni szánalmas kis gyarlóságaimat. A könyv könnyed stílusú, a példák jórészt nagyon szellemesek. Egyetlen negatívuma a kötetnek, hogy néhány esetben komoly szakképzettséget követelt volna az adott leírás megértése, egyes utalások szakirodalmi tájékozottságot feltételeztek. Persze erre tulajdonképpen a fülszöveg felhívja a figyelmet, és egyébként csak ritkán fordul elő, úgyhogy jár a jeles osztályzat.

>!
Morn
Eric Berne: Emberi játszmák

Tanulságos egy könyv, tükröt mutat a társadalomnak, talán ezért sem meglepő, hogy sokak számára ismertté és szeretetté vált. Főleg, hogy egyéni, hétköznapi családi, házassági szinten mutatja be ezeket a jelenségeket, amik nem csak ilyen kis csoportra lokalizálva fordulnak elő. Újdonsága, hogy nevet ad ezeknek a mindennapi kapcsolatainkban meglévő jelenségeknek, azaz játszmáknak (vagy rituáléknak). Az ember magára is ismerhet egy-egy játszmaelemzés olvasása közben. Jól csoportosította a játszmákat, így témakörök szerint is lehet kutakodni, szűrni. Sajnos azonban helyenként száraz, pedig a kötelező jellege ellenére is élveztem és szívesen olvastam. Remélem, a tanórán majd jut idő az alaposabb boncolgatására.

>!
Háttér, Budapest
250 oldal · ISBN: 9637455981 · Fordította: Hankiss Ágnes · Illusztrálta: Gregor László
>!
csobi SP
Eric Berne: Emberi játszmák

SPOILER!

„Egyes szerencsés embereknek megadatik valami, ami nem szorítható be a viselkedés egyetlen osztályába sem, s ez a tudatosság; valami, ami felülemelkedik azon, amit a múlt beprogramoz, s ez a spontaneitás; valami ami több jutalmat nyújt, mint a játszmák, s ez az intimitás. De mindhárom ijesztő, sőt kockázatos lehet azoknak, akik nincsenek rá felkészülve. […] Ez azt jelenti, hogy az emberi faj számára nincs, de tagjai számára van még remény.” – „because it's doomsday kid, it's doomsday.” Haha.

>!
esztie
Eric Berne: Emberi játszmák

Maradjunk annyiban, hogy nem egy könnyű nyári délutáni olvasmány sütemény és tea mellé, sokkal inkább tankönyvszerű, picit szárazabb, de nagyon hasznos anyag! Habár a Lélek kontroll sorozat része, akárcsak A mérgező szülők (jut eszembe, azt újra kell olvasnom!), közel sem olyan olvasmányos és könnyen értelmezhető, én igencsak nehezen tettem a magamévá az olvasottakat – kivéve a „játszmatárat”, mert az viszont nagyon életszerű. Szóval az elmélet volt a szárazabb, az alapok és fogalmak lefektetése.

Sokszor éreztem lehangolónak olvasás közben, hogy az emberi agy és az emberi működés hogyan lehet ennyire undorítóan sematikus és már-már némi ellenszenvet éreztem az emberiséggel szemben, amiért arra adja a fejét, hogy ilyen pitiáner játszmákba bonyolódjon, de aztán továbbgondolva tudatosult, hogy ez csak egy újabb pont a létezésünkben, ahol ennyire kontúrozottan érzékelhető, hogy mennyire gyarlók is vagyunk valójában. Mindezt annak ellenére éreztem, hogy nem mond nagyon újat, mindenki életében tapasztalt példákat (is) olvashatunk. (Azért vannak extremitások.)

>!
Szédültnapraforgó 
Eric Berne: Emberi játszmák

Első olvasásom a neves pszichiátertől, de valószínűleg nem az utolsó. Az általam feltett idézetek közvetítenek olyan fontos gondolatokat, melyeket mint laikus érdekesnek találtam.
Igaz, hogy voltak benne számomra unalmas – inkább szakembereknek szóló – részek, de összességében hasznos olvasmány volt.


Népszerű idézetek

>!
encsy_eszter

(…) nincs kellemetlenebb dolog, mint az érintkezésben támadt folytonossági hiány, a néma, strukturálatlan időtartam, amikor a jelenlevők egyike sem tud értelmesebbet kiizzadni, mint effélét: „Ugye, milyen függőlegesek ma a falak?”

2. Az idő strukturálása

>!
Chöpp 

Az emberek olyan személyeket választanak ki barátnak, társnak és bizalmasnak, akik ugyanolyan játszmát játszanak.

182. oldal

>!
Lara

A legtöbb játszmában az nyer, aki az első lépést teszi.

146. oldal

>!
Chöpp P

Számos játszmát a lelkileg zavart emberek játszanak a legintenzívebben; általánosságban szólva, minél zavartabbak, annál keményebben játszanak.

183. oldal

>!
CsillagVillám

Az olyan egyének, akik nem járatosak a rituálékban, illetve valahogyan kényelmetlennek érzik őket, néha úgy kerülik ki a rituálét, hogy eljárással helyettesítik. Közéjük tartoznak például azok, akik mindig szívesen segítenek a háziasszonynak az ételek és italok elkészítésében és feltálalásában.

>!
VioletHill 

Egy kínainak, aki éppen beszállni készült a földalattiba, a vele tartó európai származású amerikai felhívta a figyelmét arra, hogy megtakaríthatnának húsz percet, ha expresszbe szállnának. Ezt meg is tették. Amikor a Central Parknál kiszálltak, a kínai – barátja legnagyobb meglepetésére – leült egy padra. „Ugyanis megtakarítottunk húsz percet – magyarázta a kínai –, így megengedhetjük magunknak, hogy ezt az időt itt töltsük el, és élvezzük mindazt, ami körülöttünk adódik.”

238. oldal, Tizenhatodik fejezet - Autonómia (Háttér, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: idő · tudatosság
>!
CsillagVillám

A mi rendszerünkben nem létezik „éretlen személy”. Csupán olyan emberek vannak, akikben a Gyermek nem helyénvaló módon vagy terméketlenül kerekedik felül, de ezeknek az embereknek is van teljes, jól strukturált Felnőttjük: mindössze fel kell fedni és aktivizálni. Megfordítva az úgynevezett „érett emberek” azok, akik az idő java részében képesek a Felnőttet ellenőrzésük alatt tartani, de alkalomadtán a bennük levő Gyermek, mint mindenki másban, akár felül is kerekedhet – nemegyszer meghökkentő eredménnyel.

>!
VioletHill

A tudatos ember eleven, mert tudja, hogy hogyan érez, hol van, és mikor történnek a dolgok. Tudja, hogy a fák a halála után is ott fognak állni, de ő már nem lesz ott, hogy nézhesse őket, ezért most akarja látni őket, olyan intenzíven, ahogyan csak lehetséges.

238. oldal, Tizenhatodik fejezet - Autonómia (Háttér, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: tudatosság
>!
JUEX

Amint ezeket a sorokat írom, egy fatetű mászik az íróasztalomon. Ha a hátára fordítom, megfigyelhetem, mekkora küzdelemmel verekszi vissza magát a lábaira. Ezalatt van „cél” az életében. Amikor sikerül a művelet, mintha győzelmi kifejezés ülne az arcára. Továbbmászik, és szinte halljuk, amint a fatetűk gyülekezetének majd elmondja történetét. A fiatalabb nemzedék közben tisztelettel néz fel rá: íme egy rovar, akinek sikerült. De önelégültségébe csalódás is vegyül. Most, hogy felülre került, az élet céltalannak látszik. Lehetséges, hogy a győzelem megismétlésének reményében még egyszer visszajön majd. Érdemes lenne tintával megjelölni a hátát, hogy felismerhesse az ember, amikor ezt újra megkockáztatja. Bátor állat a fatetű. Nem is csoda, hogy évmilliók óta fennmaradt.

88. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Elliot Aronson: A társas lény
Susan Cain: Csend
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás
Aziz Ansari: Modern románc
Jared Diamond: A világ tegnapig
Elliot Aronson: Columbine után
Lissa Rankin: Mi újság alul?
Alan P. Brauer – Donna Brauer: Szerelem mesterfokon
Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája