Felvágós ​könyv 45 csillagozás

Erdős Attila: Felvágós könyv Erdős Attila: Felvágós könyv

Könnyed stílusú, ugyanakkor magas szakmai igényességgel megírt tudományos bulvár az emberi test rejtelmeiről, a kórbonctan titokzatos világáról és egy sokat látott orvos csapongó gondolatairól. Ebben a műben egy volt kórboncnok mesél kórházi történetekről, halálról és a boncolás folyamatáról, továbbá II. Károly brit uralkodóról, a lajhár gyomráról, a francia forradalom kiszabadítottjairól, Leninről, és egy fazonról, aki unalmas óráiban tartósított fejekkel beszélgetett. Emellett szó esik vese- és epekőről, valamint minden olyanról, amelyről soha senki nem akart feleannyit sem megtudni, mint amennyi itt olvasható. A szerző Erdős Attila, eredeti végzettségét tekintve orvos, több évig kórboncnokként dolgozott. A téma sokak számára elrettentő, a Felvágós könyv azonban mégis magával ragadó, lebilincselő, sőt: szórakoztató olvasmány. A lelked boncolásáról sok könyvet elolvastál már most végre itt egy, amelyik a testeddel is foglalkozik!

>!
Scolar, Budapest, 2018
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632448763
>!
SFS.HU, 2014
270 oldal · ISBN: 9789631205091 · Illusztrálta: Nemes Anita

Enciklopédia 13


Kedvencelte 8

Most olvassa 9

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
remenant
Erdős Attila: Felvágós könyv

Mikor megláttam ezt a könyvet, kicsit úgy éreztem magam, mint anyám – akinek apai ági felmenői olyannyira féltékenyen őrizték a hurutleves (örmény) receptjét, hogy még ő is csak nehezen jutott hozzá –, amikor ez a hétpecsétes titokként örökített recept szembejött vele az interneten. De azért ez végtére is olyan téma, ami izgatja az embert, és amit akár hasznos is lehet tudni adott esetben, szóval mindenképp piaci résről beszélhetünk, bestsellergyanús témáról, és nincs is ezzel semmi baj.
Mármint az alapkoncepcióval.

Mert a könyvvel elég súlyos bajok vannak.

Húsz-harminc oldal után a rasszista, kultúrsoviniszta, szexista szövegek máris olyan koncentrációt értek el, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy félbehagyom, mert mintha megfogadtam volna, hogy nem pazarlom az időmet olyasmire, ami ennyire nyilvánvalóan nem tetszik. Aztán győzött a kényszeresség, és pedánsan végigrágtam magam a köpeny alatt semmit sem viselő asszisztenseken, a főorvosnak „megvolt” doktornőkön, a női mellen mint a világot mozgató három erő egyikén, három pinás viccen, a pénisz méltóságának védelmén, meg a roma hozzátartozókat és afrikai diákokat tartalmazó, a kiejtés kifigurázását megcélzó sztorikon. Amikor már azt hittem, nem lehet rosszabb, tényleg bedobott egy szecsuáni kórházlátogatást, ahol saját magára az ottani orvosok szemszögéből Nagy Fehér Varázsló idegenként hivatkozott. És akkor a problémáknak még közelében sem vagyunk.
Két igazán komoly gond van ezzel a könyvvel. Az egyik az, hogy semmi olyan nincs benne, ami miatt egyedi lenne – egy közepes minőségű, fiataloknak szánt, ismeretterjesztő anatómia-élettan képeskönyv szakmaiságát elegyíti egy egyéni feldolgozáson átesett kultúrtörténeti anekdotagyűjteménnyel (jó, adjunk ehhez hozzá nyolcvanas-kilencvenes évekbeli orvos-medikus sztorikat, olyan borzalmasakat, amelyeket csak nem szégyellünk, ez tényleg nyújthat újat, ha valaki szereti az ilyesmit, de ha csak egy nagyszájú ápolónővel vacsorázott már együtt valaki, akkor ez sem lesz új). A másik, ami sokkal rosszabb, viszont az, hogy legalább hatszor ellenőriztem, hol van a könyvben a szakmai lektor, hogy anyázhassam így a távolból, de sajnos nem szerepelt, és gyanítom, a való életben sem, és a szerkesztő se dolgozta agyon magát. Szerzői kiadás.
És akkor döbbentem rá, hogy Erdős Attila nemhogy nem patológus, hanem az egyetem után a patológián eltöltött, négy év után a gyógyszeriparban dolgozott, aztán orvosi műszerekben utazott, aztán megint másban, vagyis lényegében megszűnt orvosnak lenni, azóta meg eltelt húsz év, és ez látszik. Pontatlan élettani-anatómiai ismeretek, teljesen hibás mellrákstatisztika, de még a tudománytörténeti szemezgetésben is felfedeztem olyan ferdítéseket, hogy teljesen hitelét vesztette az egész. Nem tudom, ki aggatta a könyvre, hogy szakmailag igényes, mert én nem vagyok az MTA tagja, de az igényességet így sem tudtam felfedezni. Inkább az sütött róla, hogy az utca emberének jó lesz így is. Ennyi idő után biztos nem könnyű felidézni a részleteket, nem is sikerül, annak meg Erdős nem igyekezett utánanézni, hogy mi változott azóta, vagy mi volt akkoriban is háztáji sajátosság, szóval a könyv megtévesztő, ma már szinte semmi nem így van, és gyanítom, rengeteg minden különbözött akkoriban is pl. Szeged és Pest között.
Ami még fájóan érintett, hogy Erdős a szakmát rég elhagyott pozíciójából lazán és nagyvonalúan beáztatja a kollégákat, megtudhatjuk például, hogy minden boncmester alkoholista, és olyan sztorik is napvilágot látnak az orvosokról, hogy ahhoz képest ez szinte semmi. Ezt persze lehet, sőt talán kell is, csak ebből a biztonságos távolságból kicsit ízléstelen.
Pozitívum, hogy nyilván nem anyagi okok vezérelték Erdőst ennek a könyvnek a megírásában, mert egyrészt a pályafutását tekintve aligha van szüksége egy kis aprópénzre az eladott példányok után, másrészt saját zsebből ilyen csinos könyvet, na (és a terjesztés is ment annyira jól, hogy nagy kereskedelmi láncokban lehessen kapni, a FSzEKnek is van két példánya, amit remélem, ajándékba kaptak, mert nagyon rosszul mutatnak az orvostudomány részlegben). Vaskos, fogdosnivaló lapok, fantáziadús, igényes illusztrációk, keménykötés, miegyéb, Nemes Anita illusztrátort csak dicsérni lehet. Erdős maga pedig láthatóan annyira élvezi a dolgot, hogy ez azért időnként már majdnem magával ragadó.

De az, hogy a holtak birodalmának kapuőre hiteles, izgalmas és szakmailag is korrekt módon fellebbentse a mindentudás fátylát a morbid részletekre kíváncsi laikusok előtt, még várat magára. Lehet tovább próbálkozni.

2 hozzászólás
>!
Carmilla 
Erdős Attila: Felvágós könyv

    Semmi extra. Fura, de pl. Michael Crichton és Patricia Cornwell regényeiből az itt említett érdekességek legnagyobb részét már ismertem… Szóval mindig az jutott eszembe, hogy ezt én már valahol olvastam korábban. Erdős Attila elbeszélő hangneme sem igazán nyerte el a tetszésemet. Az illusztrációk pedig szintén nem tetszettek, pedig egy eredetibb és átgondoltabb grafikai koncepció sokat dobott volna a könyvön. (Helyenként kifejezetten megnehezítette az olvasást a képi háttér, másutt pedig egyszerűen csak zavaró volt az irkafirka.) Ha meg már a történeti érdekességeket is csokorba akarta szedni Erdős, szerintem nagy hiba, hogy Arányi Lajost egyáltalán nem is említi, aki kisfiának saját kezűleg bebalzsamozott holttestét dolgozószobájába ültette, s ott őrizte haláláig (25 éven át!).

>!
csatacsita P
Erdős Attila: Felvágós könyv

Nagyon örülök, hogy kiadták újra ezt a könyvet, csakis ennek köszönhetem, hogy el tudtam olvasni.
Olyan érzésem volt az olvasás közben, mint amikor matematika órán átnézünk intenzíven 20 percig egy nehéz részt, majd beszélünk valami könnyebb témáról, hogy felfrissüljön az agyunk és fel tudjuk fogni egy újabb lendülettel a téma további részét. Bár itt hozzá kell tenni, hogy a nehéz sem holmi unalmas és megfoghatatlan dolog, jól emészthető, de így maximálisan élvezhető, akár 2-3 részletben (haladók akár 1-2ben is) elolvasható.
Mit tudtam meg a könyvből?
Azt, hogy a „kórboncnok is ember” csak egy kicsit másmilyen.
Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szereti a tudományokat, okfejtéseket, de fél a nehezebb nyelvezettől, és szereti ha némi lazaság is kerül a komoly témák köré.

1 hozzászólás
>!
tifil
Erdős Attila: Felvágós könyv

Minden, amit tudni akarsz a boncolásról, de sosem merted nemhogy kipróbálni, de megnézni sem.
Bár Erdős kifejezetten egyetlen témára, a boncolásra koncentrál, ám ez nem jelenti azt, hogy monotonitással vagy szakbarbársággal lehetne vádolni őt. Merthogy miközben egy jól definiálható logikai vonalat követve ad át szakmai alapismereteket, szabadon asszociálva kalandozik tovább kultúrtörténeti érdekességek és bonctermi sztorik felé, majd tér vissza az alaptémához. És ugyan azt olvashatjuk, hogy a tényanyag megtanulása után simán meglenne harmadévben patológiából a kettesünk, a könyvet mégsem a belső szervek funkcióinak és precíz eltávolításának leírása, hanem a stílus, a lazaság, a kontrollált intellektuális csapongás – és mindemellett az illusztrációk, a szellemes, stílusos vizuális effektek garmadája – teszi élvezetessé.

Bővebben a Kultifilteren:
http://kultifilter.hu/irodalom/kiadvany/item/156-van-mi…

>!
Mortii
Erdős Attila: Felvágós könyv

Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mintha lenne egy kórboncnok haverom, és egy sör mellett sztorizna!
Egy kis felvezetés, aztán szépen lépésről lépésre kiterít egy tetemet, felsorolva, hol mit keres, hogy megállapítsa mi végzett az illetővel.
Természetesen ahogy szokott az lenni, a szó néha elterelődik, érdekes anekdoták és történelmi orvostani események színesítik a boncolás folyamatát.
A fülszöveg nem kamuzik, anatómia kettest úgy érzem én is össze tudnék szedni ez után. Elég sokat okultam a könyvből és nagyon esélyesnek látom újraolvasásra is.

Figyelem! Ha már voltál disznótoron és vagy láttál holttestet és nem bírtad, akkor kerüld el a könyvet!
Nagyon részletes és „látványos” leírásokat tartalmaz!!

>!
kirkkaus
Erdős Attila: Felvágós könyv

A színes-szagos borítója és a szóviccen alapuló címe ellenére, dacára minden ellenkező tapasztalatnak, ez egy minőségi, olvasmányos, jó könyv, amit tényleg őszintén tudok ajánlani.

>!
bodr
Erdős Attila: Felvágós könyv

A könyv elején jelentős ellenérzéseim voltak a szerzővel szemben, egyrészt személyesen sem volt szimpi, másrészt úgy éreztem, a sztorizgatás és a poénkodás erősen a beígért tartalom kárára megy. Szerencsére azonban nem adtam fel, és a közepe felé már belelendült abba is, amit a fülszöveg ígért, ráadásul nagyon szórakoztatóan. Szerencsére nekem volt már gyakorlati kórbonc-tapasztalatom, amit örömmel idéztem fel magamban fejezetről fejezetre, de enélkül is bátran ajánlom az érdeklődőknek, az undinak titulált részek sem különösebben azok, ha meg mégis majdnem, akkor le kell állni a vizualizálással, és anélkül folytatni.

Maga a kiadvány gyönyörűséges, az illusztrációk nemcsak színt, hanem tartalmat is hozzáadnak a – 2018-as – könyvhöz.

>!
Medin
Erdős Attila: Felvágós könyv

Az egyedi témát szerintem a lehető legjobb módon tálalja a szerző. A téma (csont)váza a boncolási menetrend, amit gazdagon tűzdel anekdotákkal, személyes élményekkel, tudományos kutatási eredményekkel, szóval még érdekesebb tartalommal. Az én kedvenc témáim: a klinikus és a patológus kapcsolata, ami sajnos úgy tűnik nem eléggé szoros. A màsik pedig a szűrő vizsgálatok fals-pozitív eredményeinek kiugró aránya. Nagyon is elgondolkodtató topic mindkettő.

>!
Dánielné_Vajda_Mónika
Erdős Attila: Felvágós könyv

Most másodszorra olvasom, annyira magával ragadó és nem letehető könyv. tudományos, humoros (ekkorákat már rég nevettem olvasás közben, pedig ez egy boncolós- biológiai könyv!) Zseniális darab, filmszerűen pereg ahogy olvassa az ember. Nagyon szeretem és ajánlom mindenkinek! (Fiam biológia órára ebből is készül, ő is harsányan kacarász.)

>!
Szeles
Erdős Attila: Felvágós könyv

A téma miatt kicsit bizarrul hangzik, hogy kellemes kikapcsolódás volt, de hát ha ez a helyzet… Ha olyan témáról olvasok, amihez nem értek, első körben jobban szeretem az ilyen könnyedebb hangvételű, lazább írásokat, amik azért adnak egy átfogó képet a témáról, ami alapján már el tudom dönteni, hogy érdekel-e ez a téma engem annyira, hogy szeretnék róla többet tudni, mint amennyit most kaptam vagy nem. Jelen esetben köszönöm szépen ennyi pont elég volt.


Népszerű idézetek

>!
Adrienn_Berenyi

Szerintem minden kórboncnok eleve gyűlöli a kövérséget. A kicsit is kövér embert sokkal gusztustalanabb és nehezebb boncolni, mint a soványat. A felhalmozódott zsír ráadásul valószínűtlenül sárga, mint a bonctermi köpeny. A kövér emberekben a zsírszövet nem csak a hasfalon található, hanem a belső szervek is zsírosak, a beleket ölelő cseplesz is tiszta zsír, és eltakar mindent. Esküszöm, a fogyókúrára motiváló leghasznosabb eszköz lenne, ha a kövérek látnák, miként festenek belülről.

100. oldal

>!
Carmilla 

    Vajon miért lesz valaki boncmester? Szinte biztos vagyok abban, hogy senki nem találkozott még olyasvalakivel, aki gyermekkorában boncmester akart lenni.

19. oldal (Scolar, 2018)

>!
Adrienn_Berenyi

Fiatal, szakvizsga előtti, vagy közvetlenül az utáni orvosok, akik a boncolások 95%-át végeztük, fél évig minden statlapra minden elhunytról azt írtuk, hogy az alapbetegség az érelmeszesedés, a halálok pedig a szívmegállás – elvégre mindenki abban hal meg, hogy megáll a szíve. […] Azóta egyetlen egészségügyi statisztikának sem hiszek.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: statisztika
>!
Carmilla 

Van a homloklebeny hiányának egy érdekes tünete, úgy hívják, hogy buldog-reflex. Ha a lebenytelen ember szája előtt közvetlenül elhúzunk valamit, például egy könyvet, ráharap.

235. oldal (Scolar, 2018)

>!
csatacsita P

Az ájulásokra egyébként remekül föl voltunk készülve. Amikor jöttek a hallgatók, az ajtó mellé állítottuk Károlyt, a boncmestert, mert külön érzéke volt arra, hogy már messziről kiszúrja azt, aki össze fog esni.

35. oldal

>!
Carmilla 

A máj feladata gyakorlatilag a teljes biokémia, az élethez elengedhetetlenül szükséges. Hihetetlen regenerálódó képességgel rendelkezik. Ha 90%-a elpusztul, de a fennmaradó 10% egészséges, akkor is képes teljesen helyreállítani önmagát.

200. oldal (Scolar, 2018)

>!
Medin

…elméletileg nincs különbség az elmélet és a gyakorlat között, gyakorlatilag pedig van.

>!
Carmilla 

Szakkifejezéssel „facies Hippocratica”, vagyis „hippokratészi arcként” írják le azt a szövegben pontosan soha vissza nem adható arckifejezést, amely az elhunytakon látható, és a haldoklókra is jellemző.

159. oldal (Scolar, 2018)

>!
Carmilla 

Nemrégiben láttam a National Geographic Channelen egy filmet a floridai Everglades-mocsarak területén élő őslakos indiánokról. Szerintük a lélek három helyen lakozik: a pupillákban, az árnyékban és a vízről visszatükröződő arcképben. Nem tudom miért, de ez nagyon tetszik.

199. oldal (Scolar, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: lélek
>!
Carmilla 

A gyomornál majd még szóba kerülnek, de itt is érdemes megemlíteni a lajhárokat, amelyeknek spéci, megcsavarodott a légcsövük. Szinte minden állat hét nyaki csigolyával rendelkezik – a zsiráf is –, a háromujjú lajhárnak viszont kilenc nyakcsigolyája van, minek következtében a fejét szinte körbe tudja forgatni.

120. oldal (Scolar, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: lajhár

Hasonló könyvek címkék alapján

Oliver Gralla: Húgyügyek
Tamássy Klára: Barangolás a bél körül
Kontra György: Az emberi test I-II.
Mindent az emberi testről
Steve Parker: A csontváz
Anthony Smith: Testünk titkai
Lionel Bender: Az emberi test
Jan Stradling: Nézzük csak! – Az emberi test
Steve Parker: Az emberi test (DVD-melléklettel)
Róbert Zsófia – Láng László (szerk.): Az emberi test 2.