Keresztes ​lobogók alatt 6 csillagozás

Erdődy János: Keresztes lobogók alatt

A ​szerző ebben a munkájában – mint eddig megjelent harminc-egynéhány történelmi tárgyú könyvében is – az európai történelem egyik bonyolult és igen izgalmas szakaszát dolgozta fel. A 12–13. század, a keresztes háborúk korszaka az eseményeknek olyan láncolata, amelyben különös módon keveredik sokféle indítóok: hatalmi vágy és vallási fanatizmus, a történelmi küldetés érzése, zsákmányszerző mohóság és két, merőben különböző kultúrkör összeütközése, és egyik indítékot sem tekinthetjük kizárólagosnak. Jellemző erre a hosszan, két évszázadon át tartó mozgalomra, hogy már az első, 1095-ös pápai felhívásra és később is fejedelmek és országúti csavargók, lovagok és parasztok, kalandkeresők, de még megszédült gyermekek is tömegével jelentkeztek a keresztes lobogók alá.

A történelmi eseménysorozatot elindító két pápa, VII. Gergely, majd II. Orbán célul tűzte ki, hogy megmentse a keleti kereszténységet a muzulmán áradattól, és egyúttal újraegyesítse a kettészakadt – római és bizánci… (tovább)

>!
Móra, Budapest, 1986
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631142795

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

III. Ince pápa · Jacques de Vitry


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

LNB>!

Egészen az emberi gondolkodást felszabadító reneszánszig, sőt tulajdonképpen a 18. század felvilágosodásáig az emberek és a társadalom életének is a legfőbb szabályozói a vallási törvények voltak a római egyház befolyása alatt álló országokban, és az egyház döntéseivel vitatkozni sem lehetett. A törvényeket sűrűn megszegték ugyan, de érvényességüket senki nem vonta kétségbe; a tiltó határozatokat bűntudattal és bocsánatot remélve hágták át, de a törvény mindenki számára törvény maradt.

LNB>!

Halálát egy hátborzongató, és a korra nagyon jellemző eset tette nevezetessé. Innocentius (III. Ince pápa) 18 évi uralkodás után, a perugiai zsinat megnyitását követő harmadik-negyedik napon hirtelen halt meg. Tetemét teljes főpapi díszbe öltöztetve, felékszerezve a dómban ravatalozták fel. Az elviselhetetlen hőség miatt éjszakai virrasztók nem maradtak a ravatalnál. Hajnalban a templomajtót feltörve találták, és megdöbbentő látvány tárult a szertartásra érkező főpapok elé. A halott pápa teste meztelenül hevert a kőpadlón, az éjszakai betörők teljesen kirabolták a hullát: ékköves koronáját, aranyhímes köntösét, még a papucsát, pásztorgyűrűjét is, minden ékességét elvitték. Az előző napon felszentelt akkori érsek, Jacques de Vitry szörnyülködve írta levelében: „Saját szememmel láttam ekkor, hogy mily hiú, rövid és múló a világ dicsősége”.
Ez a háromszoros szentségtörés (hullarablás, templomban, pápán elkövetve) mutatja, hogy az ez időben oly általános vallásos érzület nem mindenkit gátolt súlyos bűntettek elkövetésében.

Kapcsolódó szócikkek: III. Ince pápa · Jacques de Vitry
LNB>!

Talán még ezeknél az istenkáromlás határán járó megnyilatkozásoknál is súlyosabban ítélték meg egyházi körökben II. Frigyes császár emésztő tudásvágyát, amellyel a természet titkait kutatta, és keresztény meg muzulmán tudósokkal fürkésztette. Hogy keleti tudósok segítségével fel akarta lebbenteni a fátylat olyan titkokról, amelyek lappangásának oka az isteni rendelés, nemcsak az egyház, de az akkori főiskolák bölcselete szerint is. Ezt úgy magyarázták – és némi joggal –, hogy Frigyes császár nincs megelégedve a szent könyvek kinyilatkoztatásaival és az egyház tanításaival. S amikor ezt a tudásvágyát nehezményezték, vállat vont: „Az udvari solymászom többet tud a madarak életéről és a természetről, mint egy római kardinális; és mikor látja egy püspök vagy érsek oly közelről a gabona csírázását, mint egy földet túró paraszt?!”
Mindebből és egész életpályájából látszik: másfajta ember volt, mint kortársai, és nem vállalkozott arra, hogy Róma fejet hajtó hűbéres lovagja legyen. S ezt mindvégig nem tudta megbocsátani neki az egyház.

LNB>!

A különböző források szövege egyvalamiben feltétlenül megegyezik. II. Orbán pápának az európai történelem menetét erősen befolyásoló beszédében a leglényegesebb elem „az Isten békéjének megóvása”, tehát a keresztények közötti harcok megszüntetésének követelése volt, hogy a nemzetközi összefogás révén felszabadítsák a Szentföldet, vagyis érvényesítsék a Közel-Keleten is az egyház befolyását és hatalmát. II. Orbán ezzel nagy mesterének, a római egyház hatalmi politikája legnevesebb harcosának, VII. Gergely pápának művét akarta folytatni és beteljesíteni.

LNB>!

Az események sodrában élő ember rendszerint kevésbé látja meg a nagy összefüggéseket és mozgatóerőket, mint későbbi korokban a történelem higgadt és immár érdektelen szemlélője.

LNB>!

Még egyet a háború befejezésének utolsó mozzanatáról. A végső csatavesztés után az ellenállók egy részét körülfogták a lombrines-i barlangokban, és mivel nem jöttek elő, befalazták a kivezető nyílást, hogy ott pusztuljanak el. Az utasítást erre Fournier főinkvizítor, a későbbi XII. Benedek pápa adta. A barlangot 1578-ban Henrik navarrai király (a későbbi IV. Henrik francia uralkodó) nyittatta ki. 500 halottat találtak, a barlang klímája majdnem épségben megőrizte a holttesteket; Henrik temettette el aztán az utolsó albigenseket.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bozsóky Pál Gerő: A Jeruzsálemi Latin Királyság
Dan Jones: A templomosok
Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban – Nyugat-Európa a XI-XIV. században
Gyürki László: Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön
A kora középkor
Trux Béla: A templomos lovag
Angus Fraser: A cigányok
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar
Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok