„…Hatalmas kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban.”
(Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új… (tovább)
Hegyet hágék, lőtőt lépék 12 csillagozás
Enciklopédia 15
Kedvencelte 4
Most olvassa 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 14
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
A kötet értékéről nincs mit írni. Kincsesláda és kész.
Isten áldja Erdélyi Zsuzsannát, hogy összeszedte ezeket az imádságokat, amelyeknek jószerivel még műfajuk sem létezett, mielőtt ő foglalkozni nem kezdett velük. Több, mint ezer oldal, és ez csak a válogatás.
No jó, távolról sem jut egy imádságra egy oldal: összesen alig (!) több, mint háromszázat válogatott bele, a többi tanulmány/esszé és jegyzet. Erdélyi Zsuzsanna legalább annyira írója ennek a kötetnek, mint szerkesztője. A prózai részekben egyrészt a gyűjtés körülményeiről mesél (igazi hős ez a nő), másrészt minden imát részletesen kommentál, elhelyezi a tágabb kontextusban, vagyis elmagyarázza, milyen más imatípusokhoz kapcsolódik még, illetve megadja a gyűjtés körülményeit, egyes nyelvjárási szavak jelentését, egy-két motívum köré egész kisesszét kerekít, néha pedig kottát is mellékel.
Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/11/erdelyi_zs…
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Nagyon szíven ütött ennek a gyűjteménynek a megismerése.
A konkrét szövegek azonosságán és rendkívüli variációin kívül az egyes imák nyelvezetének régisége adja az elsődleges élvezetet az olvasáskor.
Az adatközlőkről szóló néhány információból és a rögzítéskor felvett pár mondatból 50-100 évvel ezelőtt élt emberek sorsa sejlik fel.
Talán az utolsó pillanatban készült el ez a kötet, s az ennek alapját képező gyűjtés…
Én már nem örököltem, így a lányomnak sem tudom átadni.
Ami akkor még elő volt, most már leginkább az ilyen könyvek és adattárak őrzik!
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Egy csoda ez a könyv. Ha érdekel az irodalom, a nyelvészet, a nyelvtörténet, a vallás, a néprajz vagy a pszichológia, akkor kötelező olvasmány.
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Nagyon szép könyv. Kívül, belül.
Talán még épp elérhető nyelvi-lelki távolságra-közelségre tőlünk.
Nem vagyok biztos benne hogy a következő nemzedékeket még meg tudja érinteni.
Talán ha mi addig is élőn tartjuk a kapcsolatot e könyvön keresztül velük, a régiekkel.
A végén dallamok is vannak. Azok sokat segíthetnek ebben.
Népszerű idézetek
A népi fölfogás szerint az, akinek Isten megadta a gyógyítás képességét, vétkezik, ha nem gyakorolja azt beteg embertársai, netán állatai érdekében. […] Ezt a tudást ki kellett érdemelni, és megszerezvén, át kellett örökíteni. Isten nevében és az ő átruházott erejével, „pecsétjével” tették rá a betegre a „szép imádságot”, elmondván háromszor, hétszer, kilencszer. S aztán már „nem köll semmi, mint a jó Istennek a segítsége”. A „higgye meg, ez igaz” bizonyosságával, csillogó szemmel beszéltek sikeres gyógyításaikról, és szenvedélyesen elhatárolták magukat a „guruzsmás”, ördöngös, boszorkányos mivolttól. És ez a lényeg, a mély meggyőződésük, hogy nem az ördög, hanem az Isten, a Szentháromság hat általuk.
786. oldal, Visszatekintés (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Kiss István, meghalt 1944-ben 89 éves korában, sipeki… hát ő így emlegette nekünk, hogy háború vót, és vót ilyen árok, ahol szuronyokat állítottak fel, hogy abba majd az ellenség beleesik, oszt le vót takarva harasztval, oszt ő ment arra, oszt ő beleesett, oszt egy szuron se ment őbele, úgy, hogy minden szuron szétdő't, szaladtak oda mentésre, hogy mennek: »Kiss, él?« – »Élek – aszongya – húzzatok ki, nincs semmi bajom.« Kihúzták. Oszt vót ott egy tisztelendő atya, kérdezte, hogy: «Kiss, szokott maga imádkozni?« – Aszonygya: »Szoktam.« – »Mit szokott?« Oszt elmondta neki ezt az imát. Hogy őt ez őrizte meg.
312. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Ég szülte Földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat, a világ Megváltóját.
182. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Az ősi hiedelem szerint ide-oda vándorló betegségdémonok, halottak lelkei, testbe búvó állatok, természeti erők, nap, hold, csillagok, szél vagy Isten büntetése okozzák a betegséget. Ahhoz, hogy meg lehessen gyógyítani, fel kell ismerni az előidéző okot, az eredetet. A gyógyítás valójában ellenvarázslat, melynek alapja a kimondott szó bűvös hatása, a szó varázserejébe vetett hit. Aki „tudja a szót”, felhasználhatja erejét. Az ima a szó hatalmára épít, mely viszont a szó hangalakjához fűződik. Maga az elmondás idézi föl a varázserejét, mellyel az istenség, szellem, rontó démon stb. kényszeríthető a kérelem, sokszor parancs erejű felszólítás teljesítésére. A gyógyítás elve analógián, azaz hasonlóságon alapul, az egyszer már megtörtént eset fölidézésén; az eurázsiai általános hagyomány szerint, ahogy az istenek, az istenség életében sikerült a gyógyulás, úgy következzék be az adott helyzetben is. […] Az epikus részt lassan mondják, míg a ráolvasó részt gyors, egyhangú, hadaró stílusban, elvétve kántáló-éneklő lejtéssel. Előfordul, hogy az epikus rész elmarad, s csak az utóbbi főrész él. Ennek alapján különböztethetünk meg kiparancsoló, elküldő, tiltó típusú, ismétlődő szerkezetű ráolvasásokat. Ugyanis a betegséget, mint jeleztük, megszemélyesített ártalmas szellemnek, démonnak tekintik, s elküldik lehetetlen feladatok elvégzésére, vagy visszairányítják oda, ahonnét jött: kőbe, sziklákra, tengerfenékre, állatba, fába stb., lehetőleg oda, ahol nem tud ártani senkinek.
97-98. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Az essőtül való imáccság
„Nagy idő elintése”
Elindula a záporeső a szegén ember eledele e'rontására
Kérdezi a bódugságos szép Szűz Mária
Hová mensz te záporesső?
Elindultam a szegén ember eledele elrontására,
Kérlek térj meg (lassítva mondja)
Menj a kősziklákra,
Hol kenyervel nem élnek,
És az ótáriszencséget nem használják.
Lészped (Moldva), 1971 nyara. Tátray Barna főiskolai hallgató gyűjtése.
Demeter Antalné Jána Anna, 45 éves.
124. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
A népi imádságokban feltűnően nagy számban jönnek elő az ékes, sokat eláruló jelek-képek-törmelékek egy egykoron virágzó költői gyakorlat valóságáról. Ezek a Grál-elemek szinte bizonyossá teszik, hogy amiképpen volt magyar Nagy Sándor- és Trója-regény […], kellett lennie magyar Grál-epikumnak is. Ami múltunkban nem volt, annak nincs, nem lehet nyoma. Nem tekinthető véletlennek a Grál-jegyek jelenléte imádságainkban, köztük is a meghatározóé: az angyalok által misztikus edénybe fölfogott és misztikus helyre vitt Krisztus-véré. Bár nem maradt fönn összefüggő Grál-redakció, a helynevek és bizonyos fogalmak megnevezései önmagukért beszélnek. A nép nem találja ki a dolgokat, a nép hagyományozza őket.
879. oldal, Nagy üdő elejibe való imádság (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Fődös orrom, vas a testem,
Acél az én orcám,
Mennyország a sövegem,
lsten az én fegyverem […]
235. oldal (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Az 1849-ben született nagyanya az ő nagyanyjától tanulta az imádságot, aki a múlt század elején, ha ugyan nem korábban született. Kétszáz esztendő egy ember élőszavas tudásában! És újabb száz és száz esztendők a nemzedéki átadásban egészen a késő középkorig. Az imádság valóban a műfaj legrégebbi rétegébe tartozik, már maga a „vala” használata is erre utal.
933. oldal, Mikor ül vala (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Óh hajnal, hajnal rózsaszínü szép piros hajnal
Kibe Mária nyugoszik
Ur tőle születik,
Világ tőle hadatik,
pokol tőle töretik,
Nap tőle nyugoszik.
275. oldal, Elindult Szentpusztába (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
A különbség csak a cél: a gyógyító imádság másra irányul, máson kíván segíteni Isten megidézett ereje által, az egyházi viszont magára az elmondóra irányul, annak testi-lelki javát kívánja szolgálni. Mégpedig kettős szinten: az imádkozó egyrészt a fizikai lét szintjén kéri az égiek támogatását az ártó-rontó erőkkel szemben a maga és családja, állatai és terményei számára, másrészt a lélek szintjén igényli a segítséget a Gonosz, a Sátán ellenében, hogy életútja során kivédhesse a rá leselkedő kárhozatba vivő csapdákat. A bűn kísértéseivel szemben jó cselekedetekkel, az erények gyakorlásával, lelki hasznok, kegyelmek szerzésével kívánja biztosítani az üdvözülést, azaz a mennybe jutást. Ez a kettős cél vezeti gyógyító öregeinket: segíteni Isten eszközeiként másokon, és megküzdeni az élet nehézségeivel Isten árnyékában.
786. oldal, Visszatekintés (Kalligram, 1999)
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% Archaikus népi imádságok
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák 94% ·
Összehasonlítás - Németh Dezső: Táltosének ·
Összehasonlítás - Urbán László (szerk.): Karácsonyi legenda ·
Összehasonlítás - Szikszai Béni: Az Ige testté lett ·
Összehasonlítás - Szigeti Jenő: Szigeti Jenő versei I-II. ·
Összehasonlítás - Füle Lajos: Napi csendességek 365 napon ·
Összehasonlítás - Endrődi Sándor (szerk.): Magyar népballadák ·
Összehasonlítás - Arany János: Toldi szerelme 74% ·
Összehasonlítás - Árvai Attila: Interjú a halállal ·
Összehasonlítás - Oláh Lajosné: Ige és élet ·
Összehasonlítás