Az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv igazi gasztrotörténeti érdekesség, egyben ma is jól használható szakácskönyv. Az eredetileg a századforduló után megjelent kötet egy változatos, gazdag konyhakultúrájú világba vezeti a gasztronómia iránt érdeklődőket és a főzni szerető közönséget. A magyar konyhán belül csekély a regionális eltérés, az egyetlen kivétel Erdély, amely – az ott lakó különböző nemzetiségeknek is köszönhetően – mindig is kitűnt sokszínűségével. Sok elfeledett étel mellett a könyvben megtaláljuk többek között a kürtős kalács receptjét, melyet először Erdélyben jegyeztek le, külön fejezetet kap a puliszkafőzés, a töltött káposzta szerepét pedig jól mutatja, hogy ennek a leghosszabb, legalaposabb a receptleírása.
A könyv szerkesztése során megtartottuk az eredeti nyelvezetet, csak a helyesírást igazítottuk a maihoz a könnyebb használhatóság érdekében. A régies vagy tájnyelvi szavak megértését pedig egy szótár segíti. Az Erdélyi konyha – Kolozsvári… (tovább)
Az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv igazi gasztrotörténeti érdekesség, egyben ma is jól használható szakácskönyv. Az eredetileg a századforduló után megjelent kötet egy változatos, gazdag konyhakultúrájú világba vezeti a gasztronómia iránt érdeklődőket és a főzni szerető közönséget. A magyar konyhán belül csekély a regionális eltérés, az egyetlen kivétel Erdély, amely – az ott lakó különböző nemzetiségeknek is köszönhetően – mindig is kitűnt sokszínűségével. Sok elfeledett étel mellett a könyvben megtaláljuk többek között a kürtős kalács receptjét, melyet először Erdélyben jegyeztek le, külön fejezetet kap a puliszkafőzés, a töltött káposzta szerepét pedig jól mutatja, hogy ennek a leghosszabb, legalaposabb a receptleírása.
A könyv szerkesztése során megtartottuk az eredeti nyelvezetet, csak a helyesírást igazítottuk a maihoz a könnyebb használhatóság érdekében. A régies vagy tájnyelvi szavak megértését pedig egy szótár segíti. Az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket bemutató sorozatában jelenik meg, követve a Cziffray István Magyar Nemzeti Szakácskönyvét, Németh Zsuzsána Magyar szakácskönyvét és Simai Kristóf Körmöcbányán lejegyzett XVIII. század végi kéziratos szakácskönyvének első nyomtatott kiadását.
