A monográfia egy sajátos, huszadik századi társadalmi réteg, a pusztai cselédség tárgyi és szellemi kultúrájának teljes keresztmetszetét nyújtja a zselici cselédség tükrében. A közel egymillió főre becsült, szinte kizárólag magyar etnikumú, katolikus vallású és sokgyermekes pusztai cselédség, mely a kapitalizálódó hazai nagybirtokrendszer legalsó szintjén élt teljesen kiszolgáltatva „földesurának”, az ország termőföldjének mintegy felét művelte, anélkül, hogy egyetlen talpalatnyi földet magáénak tudhatott volna. Eperjessy Ernő a zselici cselédek 1900 és 1950 közti életét a bérezéstől a lakásviszonyokig, a ruházkodásától a zenei életig, a családi kapcsolatok szerkezetét az iskoláztatásig, a vallási szokásoktól a naptári ünnepekig a maga teljességében mutatja be, mégpedig hajdanvolt cselédek visszaemlékezéseinek felhasználásával, számos fekete-fehér fotó, vers, mese- és dalszöveg, kotta, illetve forrásidézet, interjúrészlet kíséreten.
Puszták népe a Zselicben 0 csillagozás
(1900-1950)
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége ·
Összehasonlítás - Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon ·
Összehasonlítás - Urosevics Danilo: A magyarországi délszlávok története ·
Összehasonlítás - Varga Szabolcs (szerk.): Szűz Mária segítségével ·
Összehasonlítás - Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról ·
Összehasonlítás - Fábián Katalin: A Makoldi család ·
Összehasonlítás - Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia ·
Összehasonlítás - Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet ·
Összehasonlítás - Balázs Kovács Sándor – Gutai István: Bánátból bánatba
·
Összehasonlítás - Kósa László: Hagyomány és közösség ·
Összehasonlítás