Az "Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok – Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska – és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt… (tovább)
Utazás a Balaton körül 32 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1900
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny
Enciklopédia 43
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 3
Most olvassa 6
Várólistára tette 40
Kívánságlistára tette 37
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A Balaton egyik korai, de máig ható jelentőségű népszerűsítője, Eötvös Károly. 1883-ban sikeresen végigvitte a tiszaeszlári perben rituális gyilkossággal vádolt zsidók védelmét. Most migráncs-barátnak tartanák egyesek. Az 1900-ban írt Utazás a Balaton körül című elbeszélés gyűjteménye. anekdoták, regék, történelmi sztorik – neves szereplőkkel is –, úti beszámolók, visszaemlékezések egyvelege egy negyedszázaddal korábbi balatoni kirándulás történetébe építve. Szemléletes képet fest az egész 19. századi magyar történelem és mindennapi élet menetéről, történelmi és személyes sorsokban, pszichológiai motivációkban rejlő mozgatóiról. Bár a szövege a mai olvasó szemével, fülével néhol rendkívül nehéznek tűnik a sokfelé ágazó gondolatok miatt, de szerintem – főként Balaton és környéke iránti érdeklődéssel – érdemes megpróbálkozni vele.
Nagyszerű történetek a Balaton körül. Az író népszerűsítése a magyarság, Magyarország szép tájai, értékei okán. Hiteles korkép, nagy nevekkel. Csak pár kiemelés részemről: Kisfaludy, Vörösmarty, ahogy mesél róluk, mintha én is ott ülnék az asztalnál, és látnám is Őket. Valahogy úgy érzem, Ő is különlegesnek és furának találta ennek az országnak az embereit. Vicces történetek, néhol elmerengő, élvezet olvasni.
Nagyon jó volt, hogy szinte önálló fejezetekre van bontva a teljes, nagy egész, mert így részletenként is lehetett olvasni. Minden este, vagy felébredve éjszaka egy-egy részt.
Külön is álltak, mégis összekapcsolódtak, és a végére kerekedett ki teljes egésszé.
Valahogy úgy éreztem magam, mintha körbebiciklizném a Balatont, és meg-megállnék egy-egy helyen megpihenni.
Miközben megismerkedek olyan emberekkel, akik amúgy valószínűleg sosem jutnának eszembe, és olyan információk birtokába jutok, amelyhez kellett ez a körütazás.
Az egyetlen bűne, hogy elindult a történet a végtelen síkján, és kezdtem azt hinni, hogy sose lesz vége.
Kicsit tempósabb változatban még élvezetesebb lett volna.
Utazás a Balaton körül. Vajon, hogyan fogunk utazni?
Eötvös Károly tolla segítségével, a tizenkilencedik század történelme és történetei szárnyán.
Nem erre számítottam, de ez az én hibám, nem vettem figyelembe, hogy ez a könyv 1900-ban jelent meg.
Hatalmas élményben volt részem. Rengeteg ismert személy, korabeli Balaton vidéki települések és maga a Balaton – télen, nyáron – rejtelmei, veszélyei.
A humor sem elhanyagolható – jó kis elmés beszólások – beszúrások. Ezeket nagyon szerettem.
Amiért számomra nem lett öt csillag, az a folyton elkalandozó gondolatok. Elkezd egy történetet pl. a szép asszonyét – közben érintünk mindent, amit csak lehet – politikát, gazdaságot …, mire az utolsó mondatokhoz érek, vissza kanyarodik a történet, de én közben itt-ott elvesztem.
Szívesen ajánlom olvasásra, aki szeret a régmúltban kalandozni ne hagyja ki. De ezt a könyvet csak szépen lassan szabad olvasni, hogy megmaradjanak a történetek, az emlékek.
Ez a könyv annyira jó, hogy mikor először elolvastam huszonéves koromban, nem értettem, miért nem volt része az Irodalom-oktatásnak.
Aztán annyit olvastam fel másoknak, hogy meg kellett vennem nekik ajándékba. De annyira jó könyv, hogy az antikváriumba senki sem bolond beadni. Boltban meg nem volt. Kiadtuk hát mi magunk, 2006-ban. Az első ezer példány egy hónap alatt elfogyott. Így lettünk hát könyvkiadók. Még hétszer kellett utánnyomni. Aztán nyomta más is (volt aki az általam írt hátoldali ajánlót másolta szóról-szóra), lett belőle hangoskönyv (Youtube-on keressétek), lett belőle DVD dokumentumsorozat, lett belőle Nemzet Könyvtára kiadás, és van e-könyv is. Olvassátok!
Azt mondta Eötvös 1900-ban a könyv aktualitásáról: „Azért írtam ezt a könyvet, hogy megmutassam a mai hitvány kornak, milyenek voltak a régi magyarok.”
Ma is aktuális. Olvassátok!
Számtalan rövid történet, visszaemlékezés, gyerekkori élmény elmesélése alkotja ezt a könyvet. Sok szó esik benne Kisfaludyról, és az ő Rózájáról, őket nagyon tiszteli az író. Érdekes volt megtudni hová utaztak régebben az emberek nyaralni, hogyan fürödtek, pihentek és szórakoztak a Balatonnál. De Eötvös Károly történelmi dolgokról is mesél, a Tihanyi apátság megalapításáról és a gőzhajózásról is.
Túlzás lenne azt állítanom, hogy könnyű olvasmány, de megéri végigolvasni.
Ízes, szép magyar nyelven íródott anekdota gyűjtemény, ami időutazásra repít minket, vissza a XIX. századba.
Együtt utazunk Eötvös Károllyal és útitársaival mind térben, mind időben. Gyönyörű tájleírásokkal gazdagodunk a Balaton körül barangolva, miközben édes-bús történek szövik át utazásunk minden pillanatát.
Egy szeletke történelem, kaland, utazás, mesegyűjtemény, regős ének. Magyar szívnek kedves, magyar léleknek balzsamos emlékezés ez.
Picit nehezebben olvasható, mint a „folytatása”. vagy csak nekem volt túl sok a Himfy szerelmei rész…ahhoz képest, hogy több mint 100 éves szöveg, olvasmányos. viszont a kiadás (Nemzeti könyvtár) használhatatlan. Eddig is tudtam. de most már biztos.Szóval elvakultaknak ajánlom, de azért csak óvatosan!
Nagyon jó anekdoták, sok érdekesség, új információ, viszont véleményem szerint túl sok egyszerre, egy könyvbe. A felénél közbe is iktattam egy másik könyvet, különben, a végére elfelejtettem volna az elejét.
Kedvenceim a Kisfaludy-sztorik, fel is keltették az érdeklődésemet a költő iránt.
Salamon Ferenc, Gyulai Pál úr, Szilágyi Sándor, Nagy Miklós, Szentirmay József, Eötvös Károly
Klassz, békés, okos, érdekes, nyugodt tempójú és kicsit vicces könyv, a Balaton rajongóinak, mint pl. én, nagyszerű.
Népszerű idézetek
Ekkor találták ki számára az országos fürdői kormánybiztosságot.
Dolga semmi. Hatásköre semmi. Pénze semmi. Törvény nem szól róla. Helyhez kötve nincs. Naplót, iktatókönyvet nem kell vezetnie. A kormány sohase kérdez tőle semmit, és sohase fogadja meg egy tanácsát is. Fizetése tisztes, s minden évben két fürdőt meg kell laknia. Hatvanöt év kell hozzá, míg végiglakja valamennyit.
Nos hát az ország kormányzói ennyit tettek eddig az ország fürdőiért. Maguk azonban szintén a belga, holland és német tengerpartokra szeretnek menni fürdőzni.
Mi a nevetés?
A léleknek dalra kerekedése, ropogós ugrándozása, vidám kurjongatása. Egészséges lélek fenn nem állhat nevetés nélkül. E nélkül nincs is élete. A csecsemőben akkor támad a lélek, mikor nevetni kezd, s az öregben és nyavalyásban akkor múlik el a lélek, amikor már nem tud többé nevetni.
242. oldal
Mentünk a Kereszthez.
Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.
János püspök építtette a Keresztet, s ő maga személyesen szentelte föl.
Vagy boldogtalan ember, vagy rossz ember az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljétek. Ha boldogtalan: legyetek részvéttel; ha rossz: fussatok tőle. De ország dolgát, nemzedékek jövendőjét, fiatalok szerencséjét rá ne bízzátok. … Az arc ugyan elszélesedik és tele lesz redővel, a száj megnyúlik s a szemek keskennyé válnak: de azért a nevető arcz mindig szép. A komoly képű leánynak anygalarczába bele lehet szeretni, de ha a nevetést meg nem szokja: kiszeret belőle csakhamar mindenki. Legelőször saját férje. Igazán nevetni: ez a legtökéletesebb szépítő szer. …
26. oldal II. kötet
Mi a nevetés?
A léleknek dalra kerekedése, ropogós ugrándozása, vidám kurjongatása. Egészséges lélek fenn nem állhat nevetés nélkül. E nélkül nincs is élete. A csecsemőben akkor támad a lélek, mikor nevetni kezd, s az öregben és nyavalyásban akkor múlik el a lélek, amikor már nem tud többé nevetni.
A téli Balatonnak sok tüneménye van. A sok közül kettőt választott ki Jókai. Az egyik az éjjeli vihar s ennek is csak a hangja. A másik a rianás.
Kérdeztem Jókait, látta-e már a rianást?
-Nem láttam én.
-Hallottad-e a hangját?
-Nem hallottam én.
-Hát hogy jutott eszedbe leirni az Arany emberben?
-Hurray beszélt róla egyszer-másszor.
Ilyen a költő. Jókainál a teremtő lélek. Nem azt írja le, amit lát, hall, érint, tapasztal, megfigyel.
…
Hall vagy lát valamit. Látása, hallása hangulatot szül lelkében. A hangulat és érzés egy pillanatig még néptelen és alaktalan, mint az egeknek kéksége. Majd élettel, alakokkal, mozgással lesz tele, mint a hogy az ég megtelik nappal, holddal, csillaggal, sugarakkal, fellegekkel. A teremtő lélek népesíti be az eget, az érzést és a hangulatot. Megfogamzik aztán eszméje, melynek szolgálatába állnak a tünemények. S a mint az eszmének szóban, hangban, szinben megtalálja igaz alakját s elénk állítja mint élőt, küzdőt, viharzót, győzőt vagy legyőzöttet: elő áll a költemény, a zene, a festmény.
210 - 211. o I. kötet
Mert az igazi magyar tánc akkor is, ha férfi járja, akkor is, ha nő járja, a legszebb tánc a kerek világon.
…
Hogy szoknyáját libegtesse, két csípőjénél fogva rázogassa, köténye csücskét emelgesse, s ezzel bájainak szentséges titkára ráutaljon: ez a magyar táncban lehetetlen. Ezt magyar nő meg nem teheti. Még azt se, hogy belekiáltson a tánczenébe.
Szegedy Róza magyar táncát mindenki bámulta. … Pápay Miklós öreg barátomtól hallottam, … hogy megtörtént Pápán, nyilvános vigalomban, hogy amikor Szegedy Róza a magyar táncot járta, az összes párok lassanként félreálltak, s az egész közönség rajongó lelkesüléssel nézte a költő nejének édes-bájos, aranyos magyar táncát.
– Hát kelmed biztosan tudja az utat Kajár felé?
– Bizony nem tudom én.
– Hát hogy mer elindulni?
– Mert tudja a Turcsi.
– Ki az a Turcsi?
– Hát a kutyám, ki volna más?
Úgy volt bizony. Akkor vették csak észre a kutyát.
Idomtalan, maszatos képű, kócos szőrű eb. Valami korcs. Az apja bizonyosan kuvasz volt, az anyja alighanem puli. Ami onnan bizonyos, hogy hol az egyik füle állt fel, hol a másik. Amihez rendesen csak az agár meg a puli ért. Hanem két fekete szemében csak úgy égett az okos elme. Holmi vásott kölykek akárhányszor mondták, hogy több az esze annak az ebnek, mint az öregbírónak. Az igaz, hogy az öregbíró a pinceszeren néha több bort szokott inni, mint ahogy illendő, s ilyenkor bolondokat beszélt, amit a Turcsi soha nem csinált. De azért mégis isten ellen való vétek így beszélni.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok 94% ·
Összehasonlítás - Bereményi Géza: Magyar Copperfield 90% ·
Összehasonlítás - Vas Gereben: A régi jó idők ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Konrád György: Elutazás és hazatérés 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Pilátus 95% ·
Összehasonlítás - Gion Nándor: Virágos katona 94% ·
Összehasonlítás - Zsoldos Péter: Távoli tűz 93% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában 93% ·
Összehasonlítás - Csalog Zsolt: Parasztregény 93% ·
Összehasonlítás