A ​nagy per 16 csillagozás

mely ezer éve folyik s még sincs vége
Eötvös Károly: A nagy per Eötvös Károly: A nagy per Eötvös Károly: A nagy per

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​81. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a M-érték Kiadó Eötvös Károly A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor – aki egyébként szerkesztője is a könyvnek – segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában.
Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Elbeszélők Szépirodalmi

>!
M-érték, Budapest, 2010
558 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639889781
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
916 oldal
>!
Révai, Budapest, 1905
990 oldal

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

bratan P>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Egy ideális világban azt mondanám, hogy ennek a könyvnek ha nem is a kötelezők – de legalábbis az ajánlott olvasmányok között lenne a helye. Realitások talaján azonban úgy érzem, hogy Eötvös műve túl hosszú egy középiskolásnak. Még annak ellenére is, hogy az M-Érték Kiadó valamivel több, mint 200 oldalt kivett a főszövegből és a mellékletekben szereplő jegyzőkönyv másolatokat is kihagyta a műből.

A tiszaeszlári vérvád leírása ez, dokumentarista megközelítésű még akkor is, ha egy jó tollú, bár mai mértékkel mérve talán szószátyár szerzővel van dolgunk. A kitekintései, háttér információk közlései okán időnként első olvasásra is rajta lehet kapni, hogy ugyanazt kétszer is elmondja. (Nem a tényekre, sokszor az illusztrációkra, hasonlatokra stb. gondolok.)

Számomra az egyik legérdekesebb háttérinformáció az volt, hogy egyrészt beleláthattunk a 19. század végi Monarchia mindennapjaiba és jogi gyakorlatába. Szerintem ebből a szempontból egyrészt a kor iránt érdeklődők olvashatják el haszonnal – valamint a joghallgatók/jogi pályára készülők. spoiler Nagyon részletesen bemutatja azt, hogy miért kell bárki védelmét ellátni, sőt ez a néhány pillanatkép jól megmutatja azt, hogy az ügyész – bíró – ügyvéd hármas szerepkör, amit mára teljesen triviálisan gondolunk, milyen összefonódásokat tartalmazott ennek tisztázása és elválása előtt, és ebből fakadóan eljárási hibákhoz vezető gyakorlatot okozott. Ide kapcsolódóan – mintegy vesszőparipa-szerűen – azt is láthatjuk, hogy az adott joggyakorlat és a jogszabályok között komoly szakadék húzódhat. Privát, jelen helyzetünkre levont következtetésemet csak megerősítette: a jogszabályok átalakításával még messze nem alakítjuk át a társadalmat.

A fő téma szerint az alcím igazát is meg kell erősítenem: „s még nincs vége”. Lehet, hogy ilyen nyers vérváddal ma már nem illetik a zsidóságot (egy-két extrém esetet leszámítva), azonban a kultúrák közötti különbségből fakadó zsigeri gyűlöletre épített politikai kampányokat mai napig is szép számmal láthatunk. Így például a politikában nem is oly régen nagy kék plakátokon megjelenő zsidó vénembert is inkább ezzel, semmint a gerontofíliával magyaráznám annak ellenére sem, hogy általánosan bevett szokás pl. autó alkatrészeket női alkatrészekkel árusítani. S teszem hozzá a kiegyensúlyozottság okán, hogy a filoszemitizmus hiánya sem jelent automatikusan antiszemitizmust még akkor sem, ha bizonyos véleményformáló erők épp az ellenkezőjét próbálják elhitetni a társadalommal.

S ha már hitetés: még egy nagyon jelentős véleményformáló erő a 19. századi történetben a sajtó. Lényegében folyamatos ellenszélben dolgoztak a vérvád ellen védekezők. A sajtón keresztül ugyanúgy végrehajtottak a zsidókkal még csak nem is szimpatizáló, pusztán az igazságért kiálló embereken a karaktergyilkosságokat. Nekem mai napra lebontott tanulsága, hogy a sajtó már akkor is hatalmi ág volt, ma meg pláne az.

Összességében egy jól megírt, de talán picit túlírt, és talán archaikus szövegű műről van szó, ami a kor iránt érdeklődők számára lehet elsődlegesen izgalmas. Én mindenesetre örülök, hogy ezzel az élménnyel gazdagabb lettem.

Bazil P>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Nagy per.
Nagy író. Nagy könyv. Nagy kedvenc.
Röviden ennyi.
De, hogy elejét vegyem a kedves molyok zsörtölődésének, hogy csak ennyire futotta, kicsit hosszabban:
Ha valami hagyományosra vágysz, valami régire, valamire, ami azért nincs annyira a köztudatban, és ha – teszem azt – kedvenced Mikszáth Kálmántól a Különös házasság, vagy Jókait sem dobod unottan a sutba, ne válogass tovább, megtaláltad a neked valót.*
Szóval többször is eszembe jutottak fenti szerzőktől némely könyvek, de míg ezek a művek nagyrészt a fantáziát veszik segítségül történeteik kerekítésében, addig itt csak a színtiszta való, a teljes és csorbítatlan eredeti történet került a papírra.
Azért is ilyen hátborzongató. Hisz minden, – MINDEZ – megtörtént 1882 Magyarországán.
Abban az évben, április elsején egy tizennégy éves cselédlányka, Solymosi Eszter elindult Tiszaeszlár egyik végéből a másikba, föstékért, el is jutott a boltoshoz, meg is vette a megvenni valókat, elindult visszafelé, találkozott ezzel-azzal, elbeszélgetett többekkel, aztán egyszer csak elnyelte a föld. Soha többé nem látták élve.
Édesanyja futott fűhöz-fához, kereste égen-földön, sehol sem találta. Míg beszédbe elegyedett egyik zsidó szomszéddal, aki – a szerencsétlenje – megemlítette, hogy volt már íly eset máshol is, már a zsidókat kezdték gyanúsítani, de aztán egyszer csak előkerült az eltűnt.
Ez volt a szikra, ami kipattant, és elharapódzott a tűz. Hirtelen fellobbant, és el se tudták oltani jó sokáig.
A falu zsidó lakói azon a napon különös szertartásokat végeztek, bizonyos metszők is érkeztek a faluba hárman is, ott volt egy koldus vándorzsidó is, meg ott volt az évezredes babona is: a keresztények azt suttogták, hogy a zsidók metszették el a lányka nyakát, mert kellett a szűzlány vére a húsvéti pászkába. Ők a tettesek! A zsidók! És készen is volt a vérvád!
Innentől kezdve mindenki megbolondult. Először a falu, aztán a járás, aztán a megye, aztán az egész ország. Meg Európa is, meg a világ is idővel, mivel világszerte izgatottan tárgyalta az ügyet a sajtó. Tombolt az antiszemitizmus, tombolt a zsidógyűlölet, tort ült a butaság, a megszédített, a tudatlan, babonás nép elégtételre vágyott!
Volt itt minden: spoiler
Ekkor lépett színre a könyv írója. Ügyvéd, politikus, korának elismert embere, aki később – szerencsénkre – íróvá is vált.
És itt jön a lényeg. Fenti történetet oly stílusban adja elő, hogy többször beleborzongtam ebbe a jóságba, oly nyugodt és megfontolt ütemben ismerjük meg az eseményeket, tiszta, világos beszédével, régies szófordulataival, az élőbeszéd kiszólásait, pongyolaságait követő, anekdotázó stílusával, logikai következtetéseivel elvarázsolt, nincs is rá szó, mennyire tetszett.
Megkapjuk a teljes történetet, kitekintésekkel a korra, a falusi nép életére, a zsidókra, a vallások közti különbségekre, a tutajosok mindennapjaira, egyáltalán: az 1880-as évek Magyarországára.
Nem akarom elhallgatni: vannak azért szerkesztésbeli hiányosságok, aránytalanságok is elő-előfordulnak, a könyv végi iratanyag ismertetés talán már kissé sok is, de én nem tudom ezt felróni az írónak, úgy jó az egész, ahogy van.
Nagy szerencse, hogy volt ez az ember, volt, aki vállalta a védelmet, volt, aki eloltotta a tüzet. És tudom, hogy a moly nem arra való, de politikai áthallások azért vannak, zsidógyűlölet, migránsgyűlölet ma is van, igazán jöhetne már ma is egy ilyen tűzoltó!
Szóval nagy könyv, új kedvencet avattam. Jó szívvel ajánlom klasszikus irodalmunk kedvelőinek.

* Ritka, ínyenceknek való kincs, jól meg is kérik az árát, már jó ideje kinéztem magamnak, csak eddig eltántorított a régi kiadás ára, aztán egyszer csak nagy örömmel vettem észre, hogy van ez a 68-as kiadás, jóval olcsóbban, de viszont igényes kivitelben, a Vasárnapi Ujságból származó, korabeli rajzokkal felturbózva, a végén jegyzetekkel ellátva, és egy elemzéssel a korról és az írójáról.
Szóval, akit lázba hoz a történet, szerezze be ezt a kiadást, és hajrá!

Ikarosz>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Tudom, hogy nagyon közhelyes, de ezt a könyvet középiskolai tananyaggá kellene tenni, szépen végigolvasni és végigbeszélni a nebulókkal, még ha egy teljes évi erkölcstan óraszámát felemészti, akkor is.
Ez az új, „áramvonalazott” kiadás jól olvasható, mégis nagyon hangulatos szöveg. Megmosolyogtam, amikor például nem egy esetben a nyomozást a biblia tíz csapás nyomán csak egyiptomi sötétségnek nevezi a szerző. Megdöbbentő és egyben igen eleven leírása a kollektív ostobaságnak és rosszindulatnak.
A legszomorúbb tanulság számomra az, hogy jó 150 év alatt a magyar nép nem fejlődött semmit. Az egész jogrendszerhez való viszonyulásunk, az ezzel kapcsolatos ismereteink, az előítéletek, a primitív törzsi vérszomj mind velünk él a mai napig.
A tiszaeszlári vérvád még nem is olyan régen parlamenti beszédtéma volt. A bulvársajtó próbált botrányt kelteni, mert elítélteket szabadon bocsátanak a büntetésük letöltésekor. Előre bejelentett ítélethez keresnek gyanúsítottat és bizonyítékot. A mai napig gyűlölet kíséri az fogvatartottak kártérítési igényeit.
Ez is mutatja, hogy nem sikerült túllépni a babonán, a hiedelmen, a hinni akaráson, azon az igyekezeten, ahogy egyszerű emberek okokat keresnek, csak hogy gyűlölhessenek.
És nem sikerült az országnak modern jogállammá, a lakóinak pedig modern polgárokká válniuk.
Olvassátok el!

andóc>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ez a könyv kicsit olyan, mint egy patchwork takaró, rengeteg színes darabból áll össze. A fő vonulat a per, illetve a történet, amit a fülszövegben is olvashatunk, de nekem igazán az tetszett, ahogy „hozzávarrja” a különböző, szép anyagokat, Így pl. megismerjük Tiszaeszlárt, a korabeli falut, a zsidó közösséget, a tutajkészítést, a tutajosok életvitelét és még sok mindent a XIX. század végi Magyarországról. A bírói, ügyvédi, ügyészi gyakorlatról is mesél, és arról is, hogy miért elviselhetetlen a tyúkokkal összezárva tölteni egy éjszakát. Az elején az író is küzd a bőséges anyaggal, sokszor előfordul, hogy belekezd egy témába, de lezárja azzal, hogy majd később még bővebben kifejti. Meg is teszi :)
Kifejezetten érdekes és helyenként krimiszerűen izgalmas.

Emerenz>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Izgalmasabb, mint egy krimi. A helybeliek (tutajosok, falubeliek, értelmiség) leírásában életre kel az akkori kor. Szeretem ezt a régies, ízes, mégis világos és választékos nyelvet. Bárcsak a mai újságírók, értelmiségiek fele ennyire szellemdúsan tudnának írni..

hablaty P>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Kicsit nehézkes a nyelvezete, ennek ellenére, kötelező olvasmánnyá tenném minden felsőoktatási intézményben. Nem csak a perről szól, hanem a tolerancia hiányáról, az antiszemitizmusról, a hatalommal való visszaélés különböző módozatairól, az emberi tartásról és annak hiányáról. Mindeközben pedig csodálatos korrajzot is fest az 1900-as évek elejére jellemző magyar falusi életről, politikai viszonyokról. A 2011-es év legmeghatározóbb olvasmánya volt számomra.

Biró_Krisztina>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ez tipikusan az a mű amiből a kevesebb több lett volna.Szóval ha az író nem engedi annyira"bő lére".Bár nagyon átfogó képet kaptam a XIX.századi társadalom rétegeinek egymáshoz való viszonyáról.Főként az"örökzöld"zsidó-keresztény emberek megítéléséről,egymáshoz való viszonyukról.De az akkori bíróságok,ügyvédek időhúzó taktikáit akár ma is írhatta volna Eötvös.Nekem kicsit gyomorforgató volt a boncolások és a vizihullák+boncolásuk leírása.Aki szereti az ilyen vizihullás,helyszínelős, boncolgatós krimiket azoknak ajánlom,hogy feltétlenül olvassák el!!!

2 hozzászólás
richabi>!
Eötvös Károly: A nagy per

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

A tiszaeszlári vérvádperről írott évfolyamdolgozatom forrásműve volt a főiskolán. A téma összes többi szakirodalmával együtt ez a könyv lebilincselt, a XIX. századi korai magyar politikai antiszemitizmus eötvösi ábrázolása pedig hozzásegített a későbbi holokauszt mélyebb megértéséhez.


Népszerű idézetek

Ninácska P>!

A haldoklók nem hazudnak.

247. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Mentségem teljes.

258. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Mert vallomása nem pusztán betanított vallomás volt.

305. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Majd úgy jársz, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele.

451. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Az élethez tartozik az alvás.

302. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Ha van haszna belőle: becsülje meg.

457. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Alibi?

223. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Hiszen a bűnöst meg kell büntetni.

543. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

Mindenre az elszánt ember nem volt készen.

255. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége

Ninácska P>!

S a holttestben is van élet.

46. oldal

Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik s még sincs vége


Hasonló könyvek címkék alapján

Sándor Iván: A tiszaeszlári per és 2015
Felicia Langer: Tanúskodom
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
Sólyom Ildikó: Megtörténhetett!?
Rózsa György – Rózsa Dávid: Legvégül a tópart
Sólyom József – Szabó László: A zuglói nyilasper
Sólyom Ildikó: Összetört-szétszakadt-elillant…
Huszár Tibor: Bibó estéje
Eörsi László: Mítoszok helyett, 1956
Eörsi László: „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények”