BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója, a Batthyány-kormány (1848), majd az Andrássy-kormány (1867-1871) vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd, a kiváló fizikus apja.
Szépíróként három nagy regénye a legnevezetesebb: A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben.
Báró Eötvös József számára az aforizmák nagyon fontosak voltak, kifejezetten kedvelte őket: élete egyik első publikációja a Bel és Kül Világ (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó Gondolatok voltak.
Bényei Miklós szerint az aforizmának Eötvös az egyik legkiválóbb magyar művelője: „Formai szépségük és még inkább gondolati mélységük révén a magyar irodalomban Eötvös aforizmái képviselik a műfaj legmagasabb szintjét. Az aforizma nála megtartja klasszikus funkcióját és formáját: az emberismeret, az… (tovább)
Báró Eötvös József igéi 0 csillagozás
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- László András: Solum ipsum 99% ·
Összehasonlítás - Ancsel Éva: Ancsel Éva összes bekezdése 94% ·
Összehasonlítás - Márai Sándor: Bölcsességek januártól decemberig 96% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet 91% ·
Összehasonlítás - Ancsel Éva: Bekezdések az emberről ·
Összehasonlítás - Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona ·
Összehasonlítás - Szili József: Arany János: Toldi (trilógia) ·
Összehasonlítás - Szegedy-Maszák Mihály: „A regény, amint írja önmagát” ·
Összehasonlítás - Orosz István: Könyv a tükörben ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban 91% ·
Összehasonlítás