A ​zsidók emancipációja 3 csillagozás

Eötvös József: A zsidók emancipációja

1840. március 31-én a fiatal Eötvös szólásra emelkedett a rendi országgyűlés főrendi tábláján. A méltóságos főrendek éppen a zsidók polgárosításáról vitatkoztak; az alsótábla ugyanis feliratban javasolta,hogy az országgyűlés reájuk is terjessze ki a nemeseket megillető polgári jogokat, azaz szüntesse meg a megkülönböztető „türelmi adó”-t. Eötvös minden retorikai képességét felhasználva állott ki a zsidók emancipációjának ügye mellett. Beszédét e szavakkal fejezte be: „nincs semmi ok, mely minket egy oly törvény alkotásától visszatartóztathatna, melyet századunk felvilágosodottabb szelleme kíván, melyet menzetiségünknek érdeke enged, melyet ezereknek áldása követni fog.” Beszédével egy időben jelent meg e tanulmánya a Budapesti Szemle lapjain, melyben az „értelem fényénél” vizsgálja meg a zsidók polgárosításának kérdését, s megcáfolva a legismertebb ellenérveket, ugyanarra az eredményre jut, mint beszédében.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolkodó magyarok Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1981
78 oldal · ISBN: 9632715497

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

MortuusEst>!
Eötvös József: A zsidók emancipációja

Milyen rokonszenves figura ez az Eötvös. A röpirat (talán megfelelő műfaji megjelölés az írásra) végig követhető és tárgyilagos. Mégis áthatja a mélyen megélt humanizmus. Nem erőszakos, nem didaktikus, mégis hatásosan érvel a magyar zsidó egyenjogúság mellett. (Milyen szívesen hallottam volna ezt a csiszolt retorikát élőben!) Ráadásul rendkívül egyszerű módszert választ: sorra veszi a sztereotípiákat, az „ellentábor” érveit, és módszeresen cáfolja őket. Kicsit nehéz megemészteni, hogy ezek „ellentábor-érvek” mennyire nehezen kiirthatók. Döbbenetes olvasni, hogy a XXI. században mennyire nem változott semmit ez a gyülölködő retorika. (Azóta pedig mennyi minden történt…)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból
Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetek
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart
Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Bánffy Miklós: Huszonöt év
Lázár Ervin: Magyar mondák