Némaság 195 csillagozás

Endó Súszaku: Némaság Endó Súszaku: Némaság Endó Súszaku: Némaság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Endo ​Suszaku Némaság című regénye – témaválasztásában és szemléletében egyaránt – sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében – a misszionálás folytatásán túl – egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba…
A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tartalomjegyzék

>!
Cartaphilus, Budapest, 2019
232 oldal · ISBN: 9789632664767
>!
Cartaphilus, Budapest, 2017
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632664750 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Cartaphilus, Budapest, 2013
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662190 · Fordította: Galamb Zoltán

1 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 24

Most olvassa 11

Várólistára tette 184

Kívánságlistára tette 112

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

giggs85>!
Endó Súszaku: Némaság

Endo Suszaku kultikus rangú, stílusában leginkább Graham Greenhez hasonlított katolikus, japán szerző volt, aki nem olyan rég, 1996-ban hunyt el.
Leghíresebb könyvéből, a Némaságból Martins Scorsese forgat filmet, nem kisebb színészekkel, mint Daniel Day-Lewis, vagy Benicio del Toro. Ha eddig még sokan nem is hallottak a japánról, a világhír garantálva.

A 17. század elején elterjedt és kedvelt vallás volt a katolikus Japánban. Aztán egy hirtelen politikai-gazdasági váltás után betiltották, és a követőit üldözni kezdték. A legtöbb külföldi, elsősorban portugál pap, örökre elhagyta az országot. Néhányan maradtak, köztük a leghíresebb, az egyik első missziót vezető, Ferreira. Vele rövid ideig, levelek útján kapcsolatban tud maradni az egyház, ám hirtelen ő is eltűnik. Az utolsó hír róla az, hogy feladta a hitét, és a japánok szolgálatába állt.

Itt kezdődik a történet. Az egykori tanítvány Rodrigues atya és néhány társa ezt képtelen elfogadni, ezért engedélyt kérnek, hogy Japánba utazzanak és kiderítsék az igazságot. Egyetlen segítségük, a száműzött japán, Kicsidzsiró lehet. Hosszas utazás végén megérkeznek, és néhány helyi keresztény segítségével téríteni kezdenek. Mindenütt a szelíd papok számára szinte felfoghatatlan kegyetlenséggel és szegénységgel találkoznak.
Rodrigues gyorsan felfogja, hogy a keresztény hit fennmaradása egyedül tőle függ, és néha riadtan, néha örömmel fogadja, hogy sorsa, és Jézus sorsa szinte egymás tükörképei. Az események aztán hirtelen rosszra fordulnak, ami miatt Rodrigues élete legkeményebb hitbéli próbáját kell kiállnia.

Endo e könyvben nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutassa a kereszténység, és általában a hit természetet, és azt, hogy ezek mit tudnak adni egyetlen embernek. És arra is választ keres, hogy mit kíván, mit várhat el Krisztus egy egyszerű földi halandótól. S teszi ezt úgy, hogy közérthető legyen a más vallásúak (elsősorban a buddhista japánok), és a nem hívők számára is. Bár az író mélyen hívő katolikus, egyetlen pillanatig sem didaktikus a regénye, és nem kívánja egyértelműen jónak beállítani a keresztényeket, sem a „pogányokat”vérszomjas vadállatoknak.

A könyv címe a Némaság, ami Isten szótlanságára utal. Ugyanis még egy hívő lélek számára is nehezen felfogható, hogy egy kegyelmes isten, hogy maradhat néma, akkor, amikor a híveit halomra ölik, és kegyetlenül kínozzák. Kérdés volt ez a 17. században, és kérdés volt ez Endo számára is nem sokkal a Hirosimai és Nagaszaki atomtámadás után. Kérdés ez ma is.
A kitűnő japán író válaszát mindenki megkaphatja, aki elolvassa ezt a könyvet.

17 hozzászólás
Rituga P>!
Endó Súszaku: Némaság

Csodálatosan megírt könyv hitről, önfeláldozásról, állhatatosságról, szeretetről. Ami igazán különlegessé teszi, hogy egyetlen föltett kérdésre sem ad dogmatikus választ. Gyönyörűen bemutat minden nézőpontot és engedi, hogy mindenki saját lelkiismerete, világnézete, hite alapján próbáljon válaszokat adni. Saját magának.

sophie P>!
Endó Súszaku: Némaság

Ha jogosítvány szükséges ahhoz, hogy valaki ebből a könyvből filmet készíthessen, akkor Martin Scorsese a Krisztus utolsó megkísértésével megszerezte azt. És én meg is fogom nézni, hogyan boldogult. Úgy alakult, hogy szép lassan olvastam (kevés most az idő), és ebédnél megbeszéltük – szinte jelenetről jelenetre –, mi a könyvhöz képest a film, mit mutat a rendező, mit látnak a nézők, legalábbis az a kettő, akit én ismerek. Mondhatom, meglehetősen jó vitaalap. Eléggé szöveghűnek látszik az adaptáció, persze a filmnyelv az más, muszáj a más ritmus, és egy kis kiszínezés is megbocsátható (talán a végét kivéve, de ezt majd még eldöntöm a moziban, mindenesetre ezúttal botránytól nem kell tartani).

Szóval rokon a téma, több szempontból is. Például Kazantzakisz azt mondja, hogy az ő könyve „nem életrajz, hanem minden vívódó ember hitvallása.”, és ez valamiféleképpen a Némaságra is igaz. Ha nem is hitvallás, de mondjuk dilemma-váz.

Különben én @maneki_neko véleményét (https://moly.hu/ertekelesek/1252355) osztom: négy főszereplő van, négy nézőpont (sőt öt: ne csak Kicsidzsirot vegyük észre, hanem az összes többi érintettet) , csak erről könnyű elfeledkezni, ha a mesélő egyébként európai (gondolkodású). Pedig pont ez az egészben az érdekes: hogy olyan csendes írás, annyira nem akar megmondó lenni, és annyi kérdést vet fel, hogy az már szinte unalmas, viszont mindenkit arra sarkall, hogy elgondolkozzék, legalább azon, hogy mit tenne, ha ott lenne. Az igazság tehát az, hogy mindenkinek megvan a maga igazsága, csak képzeld el!

>!
Szent István Társulat, Budapest, 1987
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633603242 · Fordította: Lukács László
Kkatja>!
Endó Súszaku: Némaság

Bár nem vagyok katolikus, nagyon tetszett, köszönöm @bedeguar, igen jó választás volt!
Szomorú és elgondolkodtató történet a hit erejéről és hatalmáról. Itt az igazi kihívás a vallásgyakorlók számára, hogy mikor a hiteden múlik a saját és mások élete, akkor mit teszel, éled tovább belül, de kívül megtagadod, hogy tovább hirdethesd és élhessenek a híveid vagy kitartasz, meghalsz és megölnek másokat a „hited miatt”.
Kemény döntések, helyzetek sorakoznak itt fel és végülis elhangzik az egyetlen reális megoldás is, mit számít a külsőség, ha életekről van szó? Meddig éri meg a mártírhalál és a büszkeség? Jogunk van a hit nevében elnézni, elviselni a kínzásokat, pláne másokét? Mi van igazán belül, menekülni szeretnének ezek az emberek a földi siralomvölgyből, ezért tartják a mártírhalált dicsőítendő választásnak?
https://moly.hu/idezetek/701572
Hol a szereteted, ha többször is elárulnak, megbánják, mégis milyen nehéz megbocsátani, még egy papnak is.
Többször párhuzamot von a saját élete és Jézus útja között a Japánban rekedt portugál pap, és vannak is hasonlóságot, a valódi kérdés tényleg az lehetne, hogy „Mit tenne ebben a helyzetben Jézus?” Ha így gondolunk a helyzetünkre, mindjárt világosabb és tisztább lesz, hogy minden szenvedés csak a sajátunk lehet, másokat ebbe nem szabadna belevonni, itt tartom elhibázottnak a hittérítők ilyesfajta útjait is, pl. egy japán paraszt nem tudom mennyire tudta magáévá tenni a katolikus hitelveket. Itt inkább valóban az lehetett a döntő, hogy valaki egyáltalán emberként tekintett rájuk és nem igavonó baromként, de ez nem tudom mennyire elég a vallásos hitélethez. Inkább voltak mártírok az áldozatok is, akik a halált is jobbnak találták a nyomorúságos élethez képest, amire kényszerítették őket.
De ezek csak az én gondolataim, más lehet, hogy mást olvas ki belőlük, de olvassátok, mert érdemes!
Papnövendékeknek, teológusoknak külön ajánlanám!

>!
Cartaphilus, Budapest, 2013
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662190 · Fordította: Galamb Zoltán
Leliana>!
Endó Súszaku: Némaság

Ha nem tudtam volna, hogy japán szerző munkáját tartom a kezemben, talán akkor is megmondtam volna. Az a rájuk jellemző, mindent átitató finomság, szókimondás, bátor kérdésfeltevések nem keverhetőek össze semmivel. Talán pont ezen egyediségük miatt vagy nagyon megtalálják az embert, vagy, ha épp nem megfelelő időpontban olvassa, távoli marad a történet. Velem sajnos ez utóbbi esett meg.
Sok múlott a felépítésén, szerkezetén, az ilyen levélregények befogadása mindig nehezebb számomra, ahogy a főszereplő sem került közel hozzám, pedig nagyon emberi és nagyon őszinte volt a vívódásának, harcának, érzéseinek bemutatása.
Rémes dolgokról ír, és még ezeknél is súlyosabb kérdéseket feszeget, jó ideig nem is értettem, mire utal a címválasztás, de aztán, ahogy összeállt a fejemben a kép, szíven ütött.
A filmet – ezek után – biztosan megnézem egyszer!

sztinus>!
Endó Súszaku: Némaság

Különleges és szép.
Hozzám nagyon elért.
Annyira béke és nyugalom áradt belőle, a történtek ellenére, nem is értem.
Többet èn nem írhatok hozzà, mert porszem vagyok.

bagie P>!
Endó Súszaku: Némaság

Az olvasás befejezése óta eltelt egy hónapban nem sikerült megfogalmaznom a bennem támadt érzéseket, pedig sokszor eszembe jut a könyv.
Olyan témát taglal a történet – hit megtagadása – amely olykor feltámadva bennem, pillanatokra, napokra elgondolkodtatott az évek során is, a könyv elolvasása nélkül is. Egyházi iskolába jártam, apácák neveltek a legérzékenyebb éveimben, de bevallom sokkal megrendültebb hittel kerültem ki a (90-es évek közepe) a közegből, mint ahogyan -ugyan „csak” gyermeki hittel- bekerültem.
Azóta foglalkoztat a téma, hogy a körülmények hatással vannak-e, lehetnek-e a hitre, vagy az ember tud-e/akar-e olyan erős lenni, hogy a körülmények ellenére, és Isten némasága mellett is kitart, de nem csak magában, hanem a környezete előtt vállaltan is hite mellett.
Rodrigues tanítója – akiről azt a hírt kapja, hogy megtagadta hitét – nyomába ered, és küzd meg ő is a körülményekkel, az isteni némasággal.

Ruby_εïз IP>!
Endó Súszaku: Némaság

Ez a könyv nagyon nehéz témát feszeget, ami úgy gondolom, még ma is aktuális. Nem mondom, hogy nem ragadott magával száz százalékig, de úgy éreztem, valami hiányzik. Sok hasonló történetet láttam már, olyat, ahol a hit próbája kerül előtérbe. Mindenképpen meg fogom nézni a filmet is!
Unalmasnak tűnik, de nagyon sok olyan kérdést vet fel, amin nap, mint nap elgondolkodik az ember. Például, ha rosszul döntök valamiben –, jelen esetben a hitemet illetően –, akkor hány ember életére lesz ez hatással. Ebben a könyvben az a nagyszerű, hogy kicsinek, kevésnek tűnik, mégis megérinti a lelked.

cortinadampezzo P>!
Endó Súszaku: Némaság

Lehetséges-e elvetni a katolicizmus magvait olyan egzotikus helyeken, mint Japán? Erre a kérdésre keresték a választ a 16-17. század portugál hittérítői, akik néhány évtized alatt japánok százezreit keresztelték meg, templomokat építettek és néhány tartományban a legfőbb vallássá tették a kereszténységet. Ez a rövidke fénykor azonban politikai-gazdasági okokból tragikus véget ért, a kereszténységet államilag betiltották, híveit kivégezték vagy ellehetetlenítették, Japán pedig több mint kétszáz évre bezárkózott az európaiak elől.

A Némaság az izoláció első évében, 1639-ben veszi fel a fonalat, amikor Sebastião Rodrigues és Francisco Garrpe jezsuita szerzetesek Japánba hajóznak, hogy támaszt nyújtsanak a kevés megmaradt japán kereszténynek, és utánajárjanak annak a pletykának, hogy a nagyra becsült (és a valóságban is létezett) Cristóvão Ferreira atya valóban megtagadta-e nyilvánosan a hitét.

Főhőseink dicső álmokkal érkeznek a szigetországba, de szembejön velük a szomorú valóság: az üldöztetés még annál is véresebb, mint a Makaón hallott történetekben, a japán keresztények sanyarú sorsúak és folyamatos hatósági zaklatásoknak vannak kitéve, válogatott módszerekkel kínozzák és kivégzik őket, amennyiben nem hajlandók rátaposni a fumiére, azaz a Krisztus képmásával díszített táblára. Európai szemmel ez csupán szimbolikus aktusnak tűnik, de nem a szimbólumokhoz és főleg az arcképekhez különösen vonzódó japán parasztok számára. Isten mindeközben néma marad, és ez minden kínzásnál pusztítóbb: sem a japánokhoz, sem Rodrigueshez nem szól, így a tartományurak végül mindenkinek letörik az ellenállását és a kereszténység gyakorlatilag megszűnik létezni az országban.

Endó Súszaku regénye még úgy is nagy élmény volt, hogy nem vagyok hívő; ez leginkább annak köszönhető, hogy a különböző nézőpontokat mind hitelesen és a lélek legmélyebb bugyraiba hatolva mutatja be. Remekül ábrázolja Rodrigues vergődését hite és nemhite között, ahogyan próbál fogódzót találni hite táplálására és magyarázatot találni Isten némaságára, de éppúgy átélhető az ezen már korábban túlesett Ferreira válasza ugyanerre a dilemmára. A japán tartományúr Inoue érvei is nagyon ülnek, amikor azt taglalja, miért is képtelenség a japán mocsárban elvetni a kereszténység magvait. És ott van még Kicsidzsiró, aki a regény legfontosabb szereplőjeként a katolikus vallás egyik legcsúnyább ellentmondására mutat rá: ha csupán pár évtizeddel korábban élt volna, szilárd hite miatt bizonyosan a paradicsomba jut, így azonban örök kárhozatra van ítélve, amiért nem hősnek, hanem az életben maradást választó gyarlónak született.

A Némaság egyetlen hibájának pusztán azt tudom felróni, hogy kissé didaktikus: az áruló dögletes bűzt áraszt magából és mocskot hagy maga után, míg a szerzetesek lelke akkor is tiszta marad, amikor spoiler. Néhol túl szájbarágósra sikeredett az a kérdés is, hogy vajon vértanúhalált halni vagy tovább élni nagyobb bátorság-e. Ezen az apróságon túllendülve azonban megállapítható, hogy a Némaság kiváló és fontos regény, nemhívők számára is komoly erkölcsi mondanivalóval és többféle értelmezhetőséggel.

>!
Cartaphilus, Budapest, 2017
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632664750 · Fordította: Galamb Zoltán
2 hozzászólás
Ligeia>!
Endó Súszaku: Némaság

Az első kb. 110 oldal nem tetszett túlzottan, és nem csak azért, mert kissé vontatott volt, hanem, mert olyan érzésem volt, mintha a kereszténységet az én torkomon is le akarnák erőltetni. Mindenki jó, aki keresztény, aki meg nem, az nyilván gyáva és gyarló, kivéve ha kiderül, hogy mégis keresztény, mert akkor talán mégsem velejéig romlott…
Az ötödik fejezettől viszont nagyon érdekes és szerintem már ezért is megéri elolvasni; és habár a téma borzalmas és sajnáltam Rodrigues-t és az összes keresztényt, mégis hajlamos voltam inkább Inoue* és Ferreira véleményével egyetérteni.

*Nem a tetteivel, csak a véleményével!

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Rituga P>!

Furcsa lény az ember. Valahol a szíve mélyén mindig ott bújkál az érzés, hogy bármilyen veszély érje is, átvészeli majd.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: veszély
Lyanna>!

A bűn – gondolta –, nem az, aminek általában vélik; nem lopás és hazugság. A bűn: brutálisan átgázolni egy másik ember életén anélkül, hogy észrevennénk, miféle sebet okozunk neki.

122. oldal

1 hozzászólás
Rituga P>!

Jól tudtam persze, hogy a legnagyobb bűn Isten ellen a kétségbeesés. De Isten némasága olyasmi, amit nem tudok kifürkészni.

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Cheril>!

A jóért s a szépért könnyű feláldozni az életünk; meghalni a nyomorultakért és a romlottakért nehéz.

63. oldal, Harmadik fejezet (Cartaphilus, 2013)

Kkatja>!

Ha majd eljön a halálom órája, a világ vajon akkor is ugyanígy megy majd tovább, éppoly közömbösen, mint most? Miután legyilkolnak, a kabóca akkor is énekelni fog, és a legyek álmosítón tovább döngicsélnek? Én is ily hősies szeretnék lenni? És vajon valódi, titkos vértanúságra vágyom, avagy csupán dicső halálra? Azt akarom vajon, hogy becsüljenek, hogy imádkozzanak hozzám, hogy szentnek nevezzenek?

162. oldal

Rituga P>!

nem tudom elviselni a sötét tenger monoton zaját, amint a partokat mardossa. A tenger komor némasága mögött Isten némaságát… azt az érzést, hogy miközben az emberek szorongattatásukban fölkiáltanak, Isten, kitárt karokkal, néma marad.

67. oldal

Rituga P>!

Lényem legmélyéről egy másik hang szólal meg suttogva. Tegyük föl, hogy Isten nem létezik…
Rettenetes káprázat játszott velem. Ha nem létezik, milyen ostobává foszlik ez az egész.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Cheril>!

Hitük azért terjedhetett úgy el e vidéken, mint a kiszikkadt földbe beleivódó víz, mivel számukra korábban ismeretlen emberi melegséget nyújtott nekik. Életükben először olyanokkal találkoztak, akik emberként tekintettek rájuk.

Kkatja>!

A szép és a bájos bárkit lenyűgözhet. Na de hívhatjuk az efféle vonzalmat szeretetnek? Az igazi szeretet abban nyilvánul meg, amikor elfogadjuk az elnyűtt, lerongyolódott embert. Elméletben a pap jól tudta ezt; mégsem tudott megbocsátani Kicsidzsirónak. Arca előtt ismét megjelent Jézus könnyező ábrázata. Mikor e nyájas tekintet találkozott az övével, a papot elöntötte a szégyen.

158. oldal, Hatodik fejezet (Cartaphilus, 2013)

Cheril>!

A parasztok bölcsessége abban rejlik, hogy képesek elhitetni másokkal, hogy bolondok.


Hasonló könyvek címkék alapján

Moldova György: Negyven prédikátor
Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc
Umberto Eco: A rózsa neve
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Bodnár Dániel: Genesius, a színész
Maria Augusta Trapp: A Trapp család
Lewis Wallace: Ben Hur
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”
Alice Hoffman: Galambok őrizői
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács