Némaság 91 csillagozás

Endo Suszaku: Némaság Endo Suszaku: Némaság Endo Suszaku: Némaság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Endo ​Suszaku Némaság című regénye – témaválasztásában és szemléletében egyaránt – sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében – a misszionálás folytatásán túl – egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba…
A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan… (tovább)

Eredeti cím: 沈黙

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tartalomjegyzék

>!
Cartaphilus, Budapest, 2017
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632664750 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Cartaphilus, Budapest, 2013
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662190 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Szent István Társulat, Budapest, 1987
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633603242 · Fordította: Lukács László

Enciklopédia 5


Kedvencelte 10

Most olvassa 11

Várólistára tette 132

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
sophie P
Endo Suszaku: Némaság

Ha jogosítvány szükséges ahhoz, hogy valaki ebből a könyvből filmet készíthessen, akkor Martin Scorsese a Krisztus utolsó megkísértésével megszerezte azt. És én meg is fogom nézni, hogyan boldogult. Úgy alakult, hogy szép lassan olvastam (kevés most az idő), és ebédnél megbeszéltük – szinte jelenetről jelenetre –, mi a könyvhöz képest a film, mit mutat a rendező, mit látnak a nézők, legalábbis az a kettő, akit én ismerek. Mondhatom, meglehetősen jó vitaalap. Eléggé szöveghűnek látszik az adaptáció, persze a filmnyelv az más, muszáj a más ritmus, és egy kis kiszínezés is megbocsátható (talán a végét kivéve, de ezt majd még eldöntöm a moziban, mindenesetre ezúttal botránytól nem kell tartani).

Szóval rokon a téma, több szempontból is. Például Kazantzakisz azt mondja, hogy az ő könyve „nem életrajz, hanem minden vívódó ember hitvallása.”, és ez valamiféleképpen a Némaságra is igaz. Ha nem is hitvallás, de mondjuk dilemma-váz.

Különben én @maneki_neko véleményét (https://moly.hu/ertekelesek/1252355) osztom: négy főszereplő van, négy nézőpont (sőt öt: ne csak Kicsidzsirot vegyük észre, hanem az összes többi érintettet) , csak erről könnyű elfeledkezni, ha a mesélő egyébként európai (gondolkodású). Pedig pont ez az egészben az érdekes: hogy olyan csendes írás, annyira nem akar megmondó lenni, és annyi kérdést vet fel, hogy az már szinte unalmas, viszont mindenkit arra sarkall, hogy elgondolkozzék, legalább azon, hogy mit tenne, ha ott lenne. Az igazság tehát az, hogy mindenkinek megvan a maga igazsága, csak képzeld el!

>!
Szent István Társulat, Budapest, 1987
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633603242 · Fordította: Lukács László
>!
Kkatja P
Endo Suszaku: Némaság

Bár nem vagyok katolikus, nagyon tetszett, köszönöm @bedeguar, igen jó választás volt!
Szomorú és elgondolkodtató történet a hit erejéről és hatalmáról. Itt az igazi kihívás a vallásgyakorlók számára, hogy mikor a hiteden múlik a saját és mások élete, akkor mit teszel, éled tovább belül, de kívül megtagadod, hogy tovább hirdethesd és élhessenek a híveid vagy kitartasz, meghalsz és megölnek másokat a „hited miatt”.
Kemény döntések, helyzetek sorakoznak itt fel és végülis elhangzik az egyetlen reális megoldás is, mit számít a külsőség, ha életekről van szó? Meddig éri meg a mártírhalál és a büszkeség? Jogunk van a hit nevében elnézni, elviselni a kínzásokat, pláne másokét? Mi van igazán belül, menekülni szeretnének ezek az emberek a földi siralomvölgyből, ezért tartják a mártírhalált dicsőítendő választásnak?
https://moly.hu/idezetek/701572
Hol a szereteted, ha többször is elárulnak, megbánják, mégis milyen nehéz megbocsátani, még egy papnak is.
Többször párhuzamot von a saját élete és Jézus útja között a Japánban rekedt portugál pap, és vannak is hasonlóságot, a valódi kérdés tényleg az lehetne, hogy „Mit tenne ebben a helyzetben Jézus?” Ha így gondolunk a helyzetünkre, mindjárt világosabb és tisztább lesz, hogy minden szenvedés csak a sajátunk lehet, másokat ebbe nem szabadna belevonni, itt tartom elhibázottnak a hittérítők ilyesfajta útjait is, pl. egy japán paraszt nem tudom mennyire tudta magáévá tenni a katolikus hitelveket. Itt inkább valóban az lehetett a döntő, hogy valaki egyáltalán emberként tekintett rájuk és nem igavonó baromként, de ez nem tudom mennyire elég a vallásos hitélethez. Inkább voltak mártírok az áldozatok is, akik a halált is jobbnak találták a nyomorúságos élethez képest, amire kényszerítették őket.
De ezek csak az én gondolataim, más lehet, hogy mást olvas ki belőlük, de olvassátok, mert érdemes!
Papnövendékeknek, teológusoknak külön ajánlanám!

>!
Cartaphilus, Budapest, 2013
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662190 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
giggs85 P
Endo Suszaku: Némaság

Endo Suszaku kultikus rangú, stílusában leginkább Graham Greenhez hasonlított katolikus, japán szerző volt, aki nem olyan rég, 1996-ban hunyt el.
Leghíresebb könyvéből, a Némaságból Martins Scorsese forgat filmet, nem kisebb színészekkel, mint Daniel Day-Lewis, vagy Benicio del Toro. Ha eddig még sokan nem is hallottak a japánról, a világhír garantálva.

A 17. század elején elterjedt és kedvelt vallás volt a katolikus Japánban. Aztán egy hirtelen politikai-gazdasági váltás után betiltották, és a követőit üldözni kezdték. A legtöbb külföldi, elsősorban portugál pap, örökre elhagyta az országot. Néhányan maradtak, köztük a leghíresebb, az egyik első missziót vezető, Ferreira. Vele rövid ideig, levelek útján kapcsolatban tud maradni az egyház, ám hirtelen ő is eltűnik. Az utolsó hír róla az, hogy feladta a hitét, és a japánok szolgálatába állt.

Itt kezdődik a történet. Az egykori tanítvány Rodrigues atya és néhány társa ezt képtelen elfogadni, ezért engedélyt kérnek, hogy Japánba utazzanak és kiderítsék az igazságot. Egyetlen segítségük, a száműzött japán, Kicsidzsiró lehet. Hosszas utazás végén megérkeznek, és néhány helyi keresztény segítségével téríteni kezdenek. Mindenütt a szelíd papok számára szinte felfoghatatlan kegyetlenséggel és szegénységgel találkoznak.
Rodrigues gyorsan felfogja, hogy a keresztény hit fennmaradása egyedül tőle függ, és néha riadtan, néha örömmel fogadja, hogy sorsa, és Jézus sorsa szinte egymás tükörképei. Az események aztán hirtelen rosszra fordulnak, ami miatt Rodrigues élete legkeményebb hitbéli próbáját kell kiállnia.

Endo e könyvben nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutassa a kereszténység, és általában a hit természetet, és azt, hogy ezek mit tudnak adni egyetlen embernek. És arra is választ keres, hogy mit kíván, mit várhat el Krisztus egy egyszerű földi halandótól. S teszi ezt úgy, hogy közérthető legyen a más vallásúak (elsősorban a buddhista japánok), és a nem hívők számára is. Bár az író mélyen hívő katolikus, egyetlen pillanatig sem didaktikus a regénye, és nem kívánja egyértelműen jónak beállítani a keresztényeket, sem a „pogányokat”vérszomjas vadállatoknak.

A könyv címe a Némaság, ami Isten szótlanságára utal. Ugyanis még egy hívő lélek számára is nehezen felfogható, hogy egy kegyelmes isten, hogy maradhat néma, akkor, amikor a híveit halomra ölik, és kegyetlenül kínozzák. Kérdés volt ez a 17. században, és kérdés volt ez Endo számára is nem sokkal a Hirosimai és Nagaszaki atomtámadás után. Kérdés ez ma is.
A kitűnő japán író válaszát mindenki megkaphatja, aki elolvassa ezt a könyvet.

13 hozzászólás
>!
bagie P
Endo Suszaku: Némaság

Az olvasás befejezése óta eltelt egy hónapban nem sikerült megfogalmaznom a bennem támadt érzéseket, pedig sokszor eszembe jut a könyv.
Olyan témát taglal a történet – hit megtagadása – amely olykor feltámadva bennem, pillanatokra, napokra elgondolkodtatott az évek során is, a könyv elolvasása nélkül is. Egyházi iskolába jártam, apácák neveltek a legérzékenyebb éveimben, de bevallom sokkal megrendültebb hittel kerültem ki a (90-es évek közepe) a közegből, mint ahogyan -ugyan „csak” gyermeki hittel- bekerültem.
Azóta foglalkoztat a téma, hogy a körülmények hatással vannak-e, lehetnek-e a hitre, vagy az ember tud-e/akar-e olyan erős lenni, hogy a körülmények ellenére, és Isten némasága mellett is kitart, de nem csak magában, hanem a környezete előtt vállaltan is hite mellett.
Rodrigues tanítója – akiről azt a hírt kapja, hogy megtagadta hitét – nyomába ered, és küzd meg ő is a körülményekkel, az isteni némasággal.

>!
Ligeia P
Endo Suszaku: Némaság

Az első kb. 110 oldal nem tetszett túlzottan, és nem csak azért, mert kissé vontatott volt, hanem, mert olyan érzésem volt, mintha a kereszténységet az én torkomon is le akarnák erőltetni. Mindenki jó, aki keresztény, aki meg nem, az nyilván gyáva és gyarló, kivéve ha kiderül, hogy mégis keresztény, mert akkor talán mégsem velejéig romlott…
Az ötödik fejezettől viszont nagyon érdekes és szerintem már ezért is megéri elolvasni; és habár a téma borzalmas és sajnáltam Rodrigues-t és az összes keresztényt, mégis hajlamos voltam inkább Inoue* és Ferreira véleményével egyetérteni.

*Nem a tetteivel, csak a véleményével!

2 hozzászólás
>!
Ross P
Endo Suszaku: Némaság

A japán történelemkönyvek általában röviden összefoglalják a Sengoku Jidai, a Hadakozó Fejedelemségek korának végét, és a Tokugava-sógunátus, ez Edo-kor kezdetét.

1549-ben Kagosimánál partot ér Xavéri Ferenc, aki két jezsuitával és egy tolmáccsal elkezdi terjeszteni a kereszténységet.
1597-ben zátonyra fut egy spanyol hajó. A parton rekedt révkalauz részegen azzal dicsekszik, hogy a birodalom annak köszönheti nagyságát, hogy a hittérítők fellazítják a barbár kultúrákat, és mire megjönnek a konkvisztádorok, már van belső ellenállás. A katonai kormányzó, Tojotomi Hidejosi ezen érthető módon eléggé berág, és keresztre feszít 26 japán és európia misszionáriust. Ezután viszont lenyugszik, és a keresztényeknek egészen 1614-ig viszonylag jó dolga van.
Ekkor már Tokugava Iejaszu a sógun, aki kiadja a kiutasítási ediktumot, amivel kizárja a „kirisitan bandát” az országból.
A harmadik Tokugavával kezdődik a módszeres keresztényüldözés, az ország az 1800-as évekig bezáródik.

Na, a Némaság erről az apróbetűs részre nagyít rá.
Hogy hogyan is történt ez a „módszeres keresztényüldözés.”
Leginkább az ana-csurusival, vagyis a verem fölé akasztással.
„Az áldozatot mellmagasságig szorosan összekötözték (az egyik kezet szabadon hagyták, hogy azzal jelezhesse, ha elhatározta magát a hitmegtagadásra), aztán a testet fejjel lefelé felkötötték egy akasztófára a verem fölött, melyet rendszerint ürülékkel és más mocsokkal töltöttek tele, a verem pereme pedig térdmagasságban helyezkedett el. Vérvesztés céljából egy késsel enyhén bemetszették a homlokot. Az erősebb vértanúk közül sokat egy egész hetet kibírtak ebben a helyzetben, de a többség nem élt tovább egy vagy két napnál.”

A hit problémáját járja körül, egy hittérítő az egykori mesterét keresi, aki nyilvánosan tagadta meg a hitét, közben elárulják, mint egykor Jézust, kvázi szimbolikusan az ő útját járja végig a keresztig, miközben árulója bűntudattól gyötretve követi, és esedezik bocsánatáért. Hiszen ő jó keresztény lehetett volna, ha nem az üldöztetés alatt él, hanem békében, és csak annyi a dolga, hogy eljár a templomba, adakozik, imádkozik, akkor teljes megelégedettséggel hihette volna, hogy mennybe jut. Miért teremtette őt az Úr gyengének, miért pont őt teszi próbára? (Bennem felmerül a kérdés fordítottja is: az üldöztetést soha nem tapasztalt, békeidőben élő keresztények elméletileg abban a korban élnek, amikor lehetnének jók, ezzel szemben ott van az elutasítás a szenvedőkkel szemben, miközben ájtatosan hányják magukra a kereszteket, ők vajon hogy számolnak el magukkal?)
Japán nem egy kimondottan keresztény ország, a hívők száma valahol töredékszázalékokban mérhető. Épp ezért volt érdekes bepillantani ezen fátyol mögé.

>!
Georginanéven P
Endo Suszaku: Némaság

Tartottam ettől a könyvtől, amikor szembesültem a 'vallásos irodalom' kategóriával. Alapvetően viszolygok ettől a címkétől, ugyanis kifejezetten kényes. Kényes, mert eljárhatnak vele giccsbe hajlón, felszínesen, hogy azután fölmagasztalják, fölértékeljék, nem teljesen megalapozottan. Ilyen példának érzem A viskó című regényt, amire kíváncsi voltam, vártam, aztán negatív értelemben letaglózott.
DE azt kell mondanom: Suszaku tollából, valódi, hiteles vallásos irodalmat kaptam, s nem csak azért, mert megtörtént esetet dolgozott fel.
Csodálatos. Megértem miért került mellé az 1001 matrica is. Kihagyhatatlan. A szereplőkkel megesett dolgok sajnos nem éppen csodálatosak, egészében mégis lélekemelők. Annyira fájtak, hogy közben belül felfelé mozdítottak valamit bennem. Ez az a mérce, amit a jónál is jobbnak titulálok.

>!
mohapapa I
Endo Suszaku: Némaság

Mert a saját életemet feltehetem az elveim oltárára, de a másokéval vajon van jogom keményvonalasnak lenni?
Vagy tizenöt éve olvastam, de a választ a kérdésre a mai napig nem találtam meg.

>!
bedeguar P
Endo Suszaku: Némaság

Alternatív kálváriát fest le a Némaság – a keresztre feszítést megelőző és követő horrort és kétséget. Azon tűnődöm, hogy egy igazán érett személyiség kifejlődhet-e, ha nem él át valami hasonlót, és hogy megéri-e…

Milyen aktuális még mindig ez a könyv… Talán az emberiséggel egyidős, hogy a hatalom előírja, miben hihetünk, miben találhatunk vigaszt, eldöntik helyettünk, mi a egy országnak, egy népnek ( nemzetnek), mi a hasznos, a szép, az igaz. Az agitprop gépezet tervez, végrehajt.
Mi az, ami az emberséget életben tartja? Hit? Szeretet? Könyörület? Hitetlenként is meggyőződésem, hogy a vallásoknak nagy a szerepük abban hogy ezeket a tulajdonságokat mindenki ismeri, hogy ezek erényekké váltak.

A főszereplő elbukott, amikor a lehetetlent megkísérelte, és kezdettől fogva nincs lehetősége jó döntést hozni. Külsőség-e a hit megtagadása? Kinek a szenvedése céltalan? Mikor van értelme a szenvedésnek? Nehéz kérdések ezek, mert nincs jó válasz rájuk. Aki szembekerül velük, mind elbukik.

>!
anesz P
Endo Suszaku: Némaság

A 17. században játszódó könyv igaz történeten alapul, olyan eseményeken, amiről nem nagyon hallunk itt Nyugaton. A keresztyénüldözés sajnos ma is nagyon aktuális téma. Megrendítő volt olvasni, hogy miket képes az ember kitalálni csak azért, hogy fájdalmat okozzon embertársának. A kínzás témaköre mindig is fájdalmas. Persze a másik oldalról is szemlélhetjük: mennyire hagyjuk kitenni magunkat idegen hatásoknak? A saját identitásunk megőrzése csak a teljes elzárkózással megy, mint a sógunátus idején Japánban? Ez is nagyon aktuális téma.

Az egyik alapkérdése a könyvnek az árulás, a megtagadás. A főszereplő morfondírozásának egyik alaptémája Jézus és Júdás kapcsolata. Miért választotta ki, ha tudta, hogy el fogja árulni? Ha szerette, miért hagyta az öngyilkosságba menekülni?Júdást miért nem menti meg Jézus?

A főhősnek is van egy saját árulója, akivel végig kapcsolatban van, és az érzelmek teljes skáláját végigéli vele kapcsolatban. Megbocsátható-e az árulás?

A másik alaptémája a könyvnek az, hogy mi is a misszió célja? A misszionáriusok csak bajt hoznak a japánokra? Hiszen sokszor őket kínozzák azért, hogy megtörjék a portugálokat.

Érdekes kérdés mindig a bátorság és a vakmerőség határa, a vértanúság kérdése.

Teljes értékelés a blogban:
http://olvasasfolyam.blogspot.hu/2018/02/nemasag.html#more


Népszerű idézetek

>!
Lyanna P

A bűn – gondolta –, nem az, aminek általában vélik ; nem lopás és hazugság. A bűn: brutálisan átgázolni egy másik ember életén anélkül, hogy észrevennénk, miféle sebet okozunk neki.

122. oldal

>!
Kkatja P

Ha majd eljön a halálom órája, a világ vajon akkor is ugyanígy megy majd tovább, éppoly közömbösen, mint most? Miután legyilkolnak, a kabóca akkor is énekelni fog, és a legyek álmosítón tovább döngicsélnek? Én is ily hősies szeretnék lenni? És vajon valódi, titkos vértanúságra vágyom, avagy csupán dicső halálra? Azt akarom vajon, hogy becsüljenek, hogy imádkozzanak hozzám, hogy szentnek nevezzenek?

162. oldal

>!
Cheril

A jóért s a szépért könnyű feláldozni az életünk; meghalni a nyomorultakért és a romlottakért nehéz.

63. oldal, Harmadik fejezet (Cartaphilus, 2013)

>!
Kkatja P

A szép és a bájos bárkit lenyűgözhet. Na de hívhatjuk az efféle vonzalmat szeretetnek? Az igazi szeretet abban nyilvánul meg, amikor elfogadjuk az elnyűtt, lerongyolódott embert. Elméletben a pap jól tudta ezt; mégsem tudott megbocsátani Kicsidzsirónak. Arca előtt ismét megjelent Jézus könnyező ábrázata. Mikor e nyájas tekintet találkozott az övével, a papot elöntötte a szégyen.

158. oldal, Hatodik fejezet (Cartaphilus, 2013)

>!
Cheril

A parasztok bölcsessége abban rejlik, hogy képesek elhitetni másokkal, hogy bolondok.

>!
Cheril

Hitük azért terjedhetett úgy el e vidéken, mint a kiszikkadt földbe beleivódó víz, mivel számukra korábban ismeretlen emberi melegséget nyújtott nekik. Életükben először olyanokkal találkoztak, akik emberként tekintettek rájuk.

>!
maneki_neko

Elborította a részvét. De a szánalom nem cselekvés. Ez nem igazi szeretet. A szánalom, mint minden indulat, egyfajta ösztön csupán.

145. oldal

>!
Kkatja P

    A nap fehéren ragyogta be a fedetlen udvart. A könyörtelen sugarak alatt komoran sötétlett a fekete elszíneződés, mely egykor a félszemű férfi vére volt.
    Miképpen azelőtt, a kabócák most is szárazon és reszelősen énekeltek. Még a legenyhébb fuvallat sem kavarta fel a levegőt. Miképpen azelőtt, most is egy légy döngicsélt a pap arca előtt. A külvilág semmit sem változott. Egy férfi meghalt; de semmi sem változott.
     – Szóval idáig jutottunk… – A pap megrázkódott, ahogy megmarkolta a rácsot. – Szóval idáig jutottunk…
    Zavarodottságának okát mégsem a hirtelen bekövetkezett eseményekben kellett keresni. Kizárólag az udvarban uralkodó csendet nem értette, a kabóca hangját, a legyek zümmögését. Egy férfi meghalt. A külvilágban mégis minden úgy ment tovább, mintha mi sem változott volna. Lehetséges ennél őrültebb dolgot elképzelni? Ilyen lenne a mártírhalál? Miért hallgatsz? Az imént ez a félszemű férfiú meghalt – érted halt meg. Tudnod kellene. Akkor miért tart tovább ez a csend? Ez a déli csend. A legyek zümmögése – ez az őrület, ez a kegyetlenség. Te pedig elfordítod az arcod. Ezt… ezt nem lehet elviselni.

161-162. oldal

>!
maneki_neko

A szép és bájos mindenkit magához vonzhat. De szeretetnek mondhatjuk-e ezt a vonzódást? Az igazi szeretet akkor is elfogadja az emberiséget, ha azt rongyos cafatként szemétre vetik.

125. oldal

>!
Oswald

A tenger némasága mögött Isten némasága lakozik… a gyötrő érzés, hogy míg az emberek kínok között az Ég felé kiáltanak, Isten ölbe tett kézzel, némán figyel.

90. oldal (Cartaphilus, 2013)


Hasonló könyvek címkék alapján

Drago Jančar: Katarina, a páva és a jezsuita
Elif Shafak: A város tükrei
Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Alessandro Manzoni: A jegyesek
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Jessie Burton: A babaház úrnője
Marina Fiorato: A muránói üvegfúvó
Terry Deary: A tűz és a könnyek asszonya
Sjón: A cethal gyomrában