Montaillou 8 csillagozás

Egészen egyedülálló helyzetről ad képet ez a mű: a késő középkorban, francia földön az isten háta mögött, egy apró hegyi faluban elharapózik az eretnekség, és a falu szinte teljes felnőtt lakosságát beidézik az inkvizíció elé. A kihallgatásokról készített jegyzőkönyvek nagy része pedig fennmarad és az akták összeolvasásából kirajzolódik a község mindennapi élete, kapcsolati hálója, életkörülményei. Ebből írt Ladurie egy nagyon száraz, szociológiai szempontú, tudományos elemzést különböző elvont fogalmak és kategóriák szerint rendezve az olvasottakat: pl. halál, házasság, férfi és női szerepek, társadalom alapsejtje, stb. – a kedvenc párbeszédeit és nyilatkozatait is idézve.
Szerintem nem létezik olyan diák, aki ezt A-tól Z-ig betűre végigolvasná, és most kivételesen hálás vagyok a könyvtári könyvvel örökölt aláhúzásoknak – még ha nem is mindig a lényeget emelik ki. Ladurie nagy fecsegő, és van is mit mesélnie erről a különleges leletről. Másrészt a kronologikus rendszerezés hiányában a nevek teljesen összemosódnak – nem volt kapaszkodóm, amihez kötni tudtam volna őket, aztán fel is adtam, át is futottam a példák nagy részét és a levont következtetésekre koncentráltam.
A szöveg mögött a szárazság és kategorikusság (és a felületes olvasás) ellenére érezni lehet a realitást, egy kis életszagot, a szociológia és pszichológia mögött az embert: az elemi vágyaival és félelmeivel. Ami szívmelengető érzés, kellemes a múltba nézni, és azt látni, hogy az akkori ember sem különbözött lényegében a maitól.
(És nincs is annyi bujálkodás a könyvben, mint amennyit a borító, meg a kivonatok ígérnek!)

A középkori népi vallásosság példaszerű bemutatása. Ráadásul igazi bestseller-téma: egy régi inkvizíciós tárgyalás felülvizsgálata. Akinek nem szakterülete a középkori albigensek, annak túl részletező, túl pepecselő.

Alapos monográfia, az eretnek falu néhány lakójának és családjának az életét igazán közelről megismerhettük (ami tetszett).

Arengeteg adat miatt viszont elkerülhetetlenül száraz lett a szöveg, és nehézséget okoz, hogy nincsenek rendszerezve a személyekre vonatkozó adatok bár egy táblázatban vagy listában (életkor, születési idő megközelítőleg, a családok tagjai, a rokoni kapcsolatok) – igaz, a szerző az utószóban kifejti, hogy a szerkesztő szigorúan egy megadott oldalszám betartására késztette, és így a függelék csak tanulmányként jelenhetett meg (ez lett volna a függelék?), ugyanakkor ebben a magayr kiadásban nem található meg ez. Zavart az is, hogy a jegyzőkönyvből bizonyos idézetek újra meg újra felbukkantak, különböző kontextusokban, és ez az értelmezés leegyszerűsítő vagy általánosító voltát erősítette bennem. Mindezektől eltekintve azonban valóban nagyon kimerítő munka.