A ​szoba 762 csillagozás

Emma Donoghue: A szoba Emma Donoghue: A szoba

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja – a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás…
A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta – hét esztendeje – raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek.
A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad.

Emma Donoghue: Room

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Alexandra, Pécs, 2016
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633577271 · Fordította: Csonka Ágnes
>!
Alexandra, Pécs, 2015
392 oldal · ISBN: 9789633576939 · Fordította: Csonka Ágnes
>!
Alexandra, Pécs, 2011
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes

Enciklopédia 15


Kedvencelte 128

Most olvassa 24

Várólistára tette 476

Kívánságlistára tette 392

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Bea_Könyvutca P
Emma Donoghue: A szoba

Nem most olvastam először A Szobát. Pár éve, első megjelenése után, és azóta sem tudtam elfelejteni. Vannak könyvek, amelyeken gondolkodni kell pár év után, hogy miről is szóltak. A Szoba nem ilyen. Persze nem emlékeztem rá szóról szóra, de a fő történésekre, a hangulatára, a kiváltott érzésekre igen. Azóta már film is készült belőle, és mindenképpen szerettem volna elolvasni mégegyszer a film megnézése előtt.

Második olvasásra már tudtam mire számíthatok, mégis legalább annyira, ha nem jobban, megérintett, elbűvölt és megrázott ez a történet.

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/04/emma-donoghue-szoba.html

>!
mate55 
Emma Donoghue: A szoba

Az élet szép. Nem? Kényelmetlen volt olvasnom, mivel emlékeztetett azokra az érzelmekre, amelyeket annak idején Stephen King „félelmetes erőfeszítései” idéztek elő. Viszont a „A szoba” nem csak a terror, a fogság és az elszigeteltség meséje, hanem több lencsén keresztül olvasható – pszichológiai, szociológiai, politikai – dráma, amely a feltett kérdéseivel és válaszaival túlnő a brutális alapsztoriján. Nem csupán áldozat és túlélő története, hanem egy gyermek fejlődésének tanulmányozásaként is szolgál, bemutatva a szavak, a mesemondás erejét, és egyben egy különleges himnusz az anyaság dicséretére, a szülői szeretetre.

2 hozzászólás
>!
klara_matravolgyi
Emma Donoghue: A szoba

Egy szörnyű, talán a legszörnyűbb dolgot gyerekszemmel elmesélni számomra nem volt szerencsés. :( Volt benne valami különösen megrázó, de sokat tompított egy olyan cselekményen, amit egyszerűen nem lehet tompítani.

>!
robinson P
Emma Donoghue: A szoba

Sok milliós példányszámban eladott rémes tartalmú borzalom. Jó, hogy a gyerek, Jack mesél. Az valamit talán könnyít a rémségen. A Szoba -fogság új értelmet kapott.
A Kint pedig legalább annyira ijesztő tud lenni.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/03/a-szoba.html

22 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai
Emma Donoghue: A szoba

Évekig nem érdekelt. Totál el se akartam olvasni, gyakorlatilag soha. Aztán jött a saját kihívásom, ezért csak nekikezdtem.
Először angolul szereztem be, de aztán valahogy mégis magyarul álltam neki. Aztán örültem is ennek, mert nem tudtam, hogy a négyéves Jack meséli el. Most persze már nem akarom elolvasni angolul, mert nem biztos, hogy használna az angolomnak, ha véletlenül így jegyezném meg.
A könyv maga tetszett, nagyon jó volt, valahogy nem borított ki, mert Anya megtett mindent, hogy Jack teljes életet éljen. Jack meg cuki volt. Igazából ennél többet nagyon nem tudok mondani, mert annyira nem fogott meg, hogy ennél többet ki tudjak emelni. Jöhet a film!

3 hozzászólás
>!
Drú
Emma Donoghue: A szoba

Ez a könyv nem attól lesz megható, szép vagy különleges, mert egy sikeres kiszabadulásról és az újrakezdésről ír, hanem mert mindezt egy 5 éves kisfiú szemszögéből teszi meg. Az írónő nem kis fába vágta a fejszéjét, hiszen rettentő nehéz úgy írni egy gyerek nézőpontjából, hogy közben ne legyen túl gyerekes maga a könyv, viszont hiteles is maradjon a fiú gondolatmenete. Gratulálok, Emma Donoghue, ezt tökéletesen megoldotta, sőt még a humort is sikerült belecsempésznie!
Emellett elénk tárja az összes olyan nehézséget, amivel ilyenkor szembekerülhet az ember, mert egy ilyen történet nem a szökéssel ér véget.
De az egyik legfontosabb rész számomra, az volt, amikor Anya interjút ad. A riporter tökéletesen ábrázolja, hogy a média mindig mit akar kihozni az ilyen történetekből, és hogy a társadalom hogyan viszonyul Jackhez. Mert igen, igazi kis hős, de senki sem feledkezik meg róla, hogy ki az apja, és milyen körülmények között fogant.
Jack pedig a maga kis egyszerűségével, naivitásával és eszével felfedezte a világot, és belopta mgát a szívembe. ♥

>!
Ms_thebetty P
Emma Donoghue: A szoba

JancsiJack, én kis félhősöm! Örökre a szívembe loptad magad!❤

Istenem! Imádtam. Minden egyes sorát.
Megindító, felkavaró, fájdalmas, gyönyörű, elbűvölő, vicces.

Az, hogy az írónő egy kisfiú szájába adta a történetet nagyon jó ötlet volt. Semmihez sem hasonlítható elbeszélést kapunk ezáltal. spoiler Látom magam előtt ezt az ötéves, copfos fiút, akinek a Szoba jelenti az egész világot és Anya a mindenkit, és másra sem vágyom jobban, minthogy szorosan megöleljem, és a fülébe súgjam, hogy milyen varázslatos kisgyerek spoiler

Ez egy csodás és szívet tépő történet. Olvassátok!

>!
Alexandra, Pécs, 2011
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes
1 hozzászólás
>!
bokrichard
Emma Donoghue: A szoba

Döbbenetes, szörnyű, elgondolkodtató. Az elején kezdődött anya és fia szokatlan párbeszédével, amiből csak a szeretet, és a háttérben lappangó gonosz érződött, de ahogy haladtam, egyre inkább hatalmába kerített az érzés, egyre nagyobb súllyal nyomta a mellkasomat, és amikor ők felszabadultak, még akkor sem volt vége. Sőt, akkor kezdődött. Nem kívánom hosszan elemezni, mert ez az életszagú történet elég ismerős lehet más emberekkel, más történetből. Nagyon furcsa, hogy Jack szemszögéből lett megírva, de valamiért nagyon jó, mert így talán emészthetőbb, a gyermeki naivitás szeméből. Sok fájdalom, melyben ott egy anya-fiú (patológiásan?) mély kapcsolata, és egy szobánál is nagyobb űr, aminek a végén ott a változás fénye. Nagyszerű, mindenkinek el kéne olvasni.

>!
tmezo P
Emma Donoghue: A szoba

Hát én nem tudom mit mondjak. Lehet rám fújni, de engem ez nem érintett meg.
Igen durva, meg sajnálom őket, azért amin keresztül mentek, de számomra a gyerekszemszög elrontotta az egészet. Így nem tudtam beleélni magam, nem éreztem át a sorsukat. Sajnálom, de rettentően bosszantott a gyerekbeszéd.
Miután megváltozik az életük, akkor sem éreztem jobbnak. Az Anya érzései alig jöttek át az egészből, pedig arra is kíváncsi lettem volna. A vége meg olyan gyors, és fura lett.
A kettő közti átmenet meg nagyon leült. Jack ismerkedett a világgal.

>!
Alexandra, Pécs, 2011
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes
4 hozzászólás
>!
ggizi P
Emma Donoghue: A szoba

Elég zavarosak az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt nagyon megrázó egy ötéves gyerek szemén át nézni egy ilyen helyzetet, miáltal az olvasó sokkal árnyaltabb formában szembesül az egésszel és csak sejthetjük, mi játszódhat le az anya fejében és hogyan éli meg ezt a borzalmat. És láthatjuk, hogy az anya milyen eszközökkel igyekszik védeni minden egyes pillanatban a gyereket, hogy a lehető legtöbbet kihozza ebből a kényszerűségből és egy viszonylag élhető világot teremtsen számára a négy fal között. spoiler

De sajnos pont ez a gyerekszemszög volt az, ami egy kicsit távol tartott az egésztől. Nagyon nehezen hangolódtam rá erre a nyelvezetre és eleinte kevésbé volt türelmem átlátni a sorok között. Aztán változott a helyzet, de így sem sikerült érzelmileg közelebb kerülnöm a történethez.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Szédültnapraforgó

– A szabadság azt jelenti, hogy mindent lehet?
– Nem, nem. Inkább azt… hogy senki sem mondja meg, hogy mit csinálj.

320. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
Szédültnapraforgó

Észrevettem, hogy a világban az emberek majdnem mindig idegeskednek, és nincs idejük. Még Nagymama is sokszor mondja ezt, pedig neki meg Pótpapának nincs is munkája, úgyhogy nem tudom, hogy az emberek, akiknek munkájuk van, hogyan csinálják a munkát meg az élést is egyszerre.

345. oldal

>!
Miamona

Azt hittem, az emberség vagy van, vagy nincs, nem tudtam, hogy valakiben lehet csak egy csepp emberség. Akkor a többi része miből van?

>!
Miamona

Észrevettem, hogy a világban az emberek majdnem mindig idegeskednek, és nincs idejük. Még Nagymama is sokszor mondja ezt, pedig neki meg Pótpapának nincs is munkája, úgyhogy nem tudom, hogy az emberek, akiknek munkájuk van, hogyan csinálják a munkát meg az élést is egyszerre. A Szobába nekem meg Anyának mindenre volt időnk. Szerintem az idő nagyon vékonyan szétkenődik az egész világon, mint a vaj a kenyéren, az utakon, meg a házakon, meg a játszótéreken, meg a boltokon, úgyhogy csak egy kis kenődés jut minden helyre az időből, aztán mindenkinek sietnie kell érte a következő darabhoz.
És mindenhol, ahol nézem a gyerekeket, olyan, mintha a felnőttek legtöbbször nem is szeretnék őket, még a szülőik se. Gyönyörűnek meg olyan édesnek hívják a gyerekeket, és újból megcsináltatnak velük egy dolgot, hogy le tudják fényképezni, de igazából nem akarnak velük játszani, inkább kávét isznak, és a más felnőttekkel beszélgetnek. Van, hogy egy kisgyerek sír, és az Anyája nem is hallja.

1 hozzászólás
>!
Szédültnapraforgó

A kis kártyákat tele számokkal, úgy hívják, hogy lottó, idióták veszik meg, akik azt remélik, hogy átvarázsolódnak tőle milliomosokká.

343. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lottó
1 hozzászólás
>!
agisajt

Isten áldja a könyveket.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
>!
Gerda

Amikor bemászik a kádba, a víz feljebb megy, én is bemegyek, és majdnem kiloccsan…
…Beverem a fejemet a csapba.
– Vigyázz!
Ezt miért mindig a megsérülés után mondják?

341. oldal

>!
Miamona

Jó lenne mindig a Tévét nézni, de szétrohad tőle az agyunk. Mielőtt lejöttem a Mennyországból, Anya egész nap bekapcsolva hagyta, és zombi lett belőle, ami olyan, mint egy szellem, csak úgy megy a lábával, hogy puffpuff. Úgyhogy most mindig kikapcsolja egy műsor után, és akkor a sejtek megint kinőnek napközben, és vacsora után megint megnézhetünk egy műsort, és alvás közben új agyat növeszthetünk.

Kapcsolódó szócikkek: televízió
>!
RosieCotton

Négyéves koromban azt hittem, hogy ami a Tévében van, az mind csak Tévé, aztán ötéves lettem, és Anya nem hazudta, hogy egy csomó belőle igazi dolgok képe, és a Kint teljesen igazi. Most itt vagyok Kintben, de kiderül, hogy egy csomó belőle nem is igazi

333. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Feeney: Időnként hazudok
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
John Green: Csillagainkban a hiba
Francesca H. Nielk: Megsebzett
Sherry Gammon: Elviselhetetlen
Alice Sebold: Komfortos mennyország
Robin O'Wrightly: Kettős kereszt