M. 30 csillagozás

Emma Becker: M. Emma Becker: M.

Korunk Lolitája: egy fiatal lány szenvedélyes és titkos kapcsolata egy családos, középkorú férfival. A húszéves és gondtalan Ellie Párizsban megismerkedik Monsieur-vel, akivel szenvedélyes légyottok sorába bonyolódnak, mindig ugyanabban a hotelszobában, minden kedden. Ellie az apró részletekre kiterjedően jegyzi le kettőjük túlfűtött kapcsolatának történetét, illetve beszámol a mindkét nemmel folytatott egyéb erotikus élményeiről. Szerelmes sms-ek, elsuttogott telefonüzenetek és erotikus E-mailek formájában kibontakozó, megdöbbentő és provokatív fejlődésregény, egy fiatal lány négy hónapig tartó utazása mennyből a pokolba, tragikus és kiszámíthatatlan következményekkel. Az erotikus, irodalmi értékű könyvek női olvasóinak kötelező!

Eredeti cím: Monsieur

>!
Athenaeum, Budapest, 2013
ISBN: 9789632932965 · Fordította: Tótfalusi Ágnes
>!
Athenaeum, Budapest, 2013
430 oldal · ISBN: 9789632932910 · Fordította: Tótfalusi Ágnes

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Ellie Becker · Lucy · Monsieur


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Sippancs P
Emma Becker: M.

Nem is tudom, nem is tudom…
Annyira vegyesek az érzéseim a történettel kapcsolatban, hogy muszáj lesz három részre bontanom az értékelésemet.

Az első rész kb. 200 oldalt ölelt fel, tehát magát az Első könyvet. Ez nagyon-nagyon tetszett. Annak ellenére, hogy a karakterekkel nem igazán tudtam azonosulni, imádtam, ahogy Ellie és Monsieur egymásra talált, imádtam a leveleket, a telefonbeszélgetéseket, az SMS-eket, az együtt töltött perceket. Annyira intenzív és magával ragadó volt ez a rész, hogy olvasás közben szinte sisteregtek a lapok a kezeim között.

Aztán eljutottam a Második, majd a Harmadik könyvhöz. Ez már kevésbé tetszett. Mert miután Monsieurt és a telefonját spoiler, a cselekmény is ellaposodott. Nem szólt másról az egész, mint siránkozásról, folytonos „utánpótlás keresésről” és feleslegesen behozott mellékszálakról, így legalább annyit nyüglődtem a maradék kb. 200 oldal elolvasásával, mint Ellie a világfájdalmával.

Az utolsó 30 oldallal, vagyis a történet végével viszont teljesen ki vagyok békülve. Nem lett ugyan egy boldogan-éltek-míg-meg-nem-haltak befejezés, és nyitva maradt egy-két kiskapu is, de pont ettől lett jó és hiteles ez a vég.

Mindent összevetve tőlem 3,5 csillagot érdemel ez a történet.

2 hozzászólás
>!
barbikaunatkozik
Emma Becker: M.

Ez a könyv egy élmény volt. Egy borzasztó.
Nem elég, hogy össze-vissza csapong a stílusok között, legalább olyan keszekusza volt az egész iromány is. Először próbált „szépirodalmi nyelvet” megütni, ami hirtelen átcsapott egy mindenféle obszcén jelzőkkel teletűzdelt pongyola megfogalmazásba.
Ilyenek voltak a karakterek is. Próbálta ugyan az üzenetek alapján először széplelkű egyéneknek feltüntetni a két főszereplőt, de aztán rendre olyan mondatokat adott az írónő a karakterek szájába, amit a felvezetés alapján nem kellett volna. Hova lett egyik pillanatról a másikra a kifinomultság, amiről annyit beszél Ellie? Vagy amit Monsieur tisztel a lányba?
Arról nem is beszéltem az összevisszaságnál, hogy a tényeket csak véletlenszerűen pottyantják az ölünkbe, és nem igazán lehet érteni emiatt „néhány” dolgot. A gondolatok közötti folyamatos ugrálás sem tett jót az egész könyvnek.
Az erotikus tartalom kiábrándítóan silányra sikeredett. Minden monoton, nincs kémia a szereplők között, egyformák a jelenetek. Egy másik könyvnek nem lenne hibája a folyamatos káromkodás ezen részek alatt, de itt igen. És itt megint csak a megtévesztő részletek azok, amik miatt ez az érzetem támadt.
Szóval nem tetszett a könyv.

>!
LittleStar
Emma Becker: M.

Igazából az egész könyv szerintem egy kicsit vallomás, egy kicsit pszichológia, egy kicsit erotika, de tényleg minimálisan az utóbbi. Leginkább az egész regény konkrétan arról szól, hogy milyen szerelmesnek lenni, teljesen odaadóan, hogy milyen nehéz ez az érzés és számtalanszor mekkora boldogságot tud adni annak, aki szeret.
A barátokról, testvérekről, szülőkről is szól a történet, emberekről, akik vagy mellettünk állnak, vagy nem.
Sok mindent takar ez a könyvecske, egyszerűen nem lehet mindent felsorolni, amit kaptam tőle, néhol rideg, néhol kedves és magával ragadó, de egy biztos, ilyen szinten ritkán gondolkoztat el egy iromány. Nagyon tetszett!

8 hozzászólás
>!
Naniii
Emma Becker: M.

Halványan emlékeztem erre a könyvre. Felejthető alkotás az már biztos. Mikor először olvastam akkor is elégé elcsépelt volt. Jól indul az eleje figyelem felkeltő majd kifullad. Nem tud egyszerűen újat nyújtani.

Sose értettem, hogy a fenébe nem jön rá Ellie környezete az M-el folytatott viszonyra. A könyv stílusa és egyben Ellie szóhasználata nevetséges. Az írónőnek annyi tudomása lehet a szexről ezek alapján, mint egy középső csoportos óvodának. Azt értem, hogy egy lakás ajtó tárva nyitva van mert az ember nem zárja be, de hogy egy nő legyen tárva nyitva kicsit érdekes. Rengetegszer szerepel benne egy bizonyos f betűs szó, mintha az írónő másként már ki se tudná magát fejezni. Oké értem, hogy ezzel a főszereplőjéről akart kiállítani egy bizonyítványt de nem igaz, hogy néha nem lehetett volna fellapozni azt a szinonima szótárat. Csapongó, katyvasz. Az erotikus részek bizonyos szempontból értékelhetők, de lehet egy kamasz is jobbat írna.

>!
Klári_Filutás
Emma Becker: M.

Már a borító a hatalmába kerített. Nagyon tetszik ez a kifinomult, egyszerű borító, valami gyönyörűséges.
Erotikus regény, de ha árnyalat trilógiára és társaira számítasz akkor biztos hogy csalódni fogsz. Ez nem egy happy enddel végződő történet! A kapcsolatok túl nyomó része így végződik, ez a rideg valóság.
Nehéz szavakba önteni, mit érzek, gondolok erről a könyvről. Nagyon sokat harcoltam vele, az érzéseimmel, emlékeimmel mialatt olvastam. Az első szó, ami eszembe jut róla az az alázatos, művészi. Elég bizarr egy történet, elég közönséges szavakkal fűszerezve, mégis valahogy magával ragadott, lehet, hogy a fordítónak köszönhető ez, de nagyon kíváncsi lennék az eredeti nyelvezetre is.
Egy történet egy kapcsolatról, ahol egyik fél sem ígért semmit a másiknak csak a teljes kielégülést. Történet egy kapcsolat csúcspontjáról a mélybe való süllyedéséről.
Az elején kicsit zavaró volt, hogy szinte alig van benne párbeszéd, de igazából nem is hiányzott nagyon belőle. Azt szokták mondani, hogy fiatalság bolondság. Egy 20 éves lány ilyet él meg és így éli meg az minden de nem bolondság. Igen Ellie közönséges és már már kurvás, de mégis valahogy egy érett nőt vélek felfedezni benne. Monsieur pedig… ő marad a titokzatos nős férfi, aki (ha nem is valja be, de) beleszeretett ebbe a perverz kapcsolatba.

6 hozzászólás
>!
agnesho
Emma Becker: M.

Főleg a regény első fele nagyon-nagyon tetszett, érdekes és különleges hangvételű volt olyan magába szippantós módon. Megismerkedünk Ellie-vel, aki egy húszéves gondtalan egyetemista lány, és nem mellesleg mélyen vonzódik az erotikus irodalomhoz (az egyetemen is az irodalom, főként az erotikus irodalom a szakterülete). Anyja egyszer véletlenül megemlíti, hogy a nagybátyja egykori kollégája is hatalmas rajongója az erotikus regényeknek, Ellie-nek pedig azonnal felcsillan a szeme, és rögtön elkezd kutatkodni a titokzatos férfi után, akihez már akkor erotikus fantáziálgatások kötik. Végül egy ártatlannak tűnő e-maillel elkezdődik a nagy mókuskerék az öt gyermeket nevelő Monsieur és közte. Már a találkozást megelőző üzenetek is tele vannak erotikus célzásokkal és szemérmetlen ígéretekkel, így az első találkozás már csak ennek a kicsúcsosodása – Ellie egy hotelszobában várja Monsieur-t, aki még azelőtt magáévá teszi a lányt, mielőtt az láthatná az arcát.

A regény abban is különleges, hogy sokszor nem is a történteket meséli el Ellie, hanem egy csomó elmélkedést, fantáziálást számol be nagyon részletesen és valósághűen.Lényegében az egész könyv nem más, mint egy filozofikus elmélkedés egy fiatal nő tollából néhány nagyon szókimondó és naturalisztikusan ábrázolt szexjelenettel kiegészítve.

Bővebben a regényről: http://bit.ly/emma-becker-m

>!
loveQhuay P
Emma Becker: M.

Nem erre számítottam.
Egy erotikus, vagy romantikus történettel számoltam a fülszöveg alapján, és ebből nem kaptam meg sem az erotikát, sem a romantikát.
Igen, volt benne baszás, és igen, szókimondó volt, de elég sok minden hiányzott belőle. Számomra nem könyv volt, hanem mintha egy legjobb barátnőm által elmesélt, túlságosan elnagyolt, és minden részletre kiterjedő (és nem a jó értelemben vett mindenre kiterjedő) mesét olvastam volna.
Ellie az elején nem, de ahogy haladtunk, egyre jobban kurva lett. Monsieur meg végig egy titokzatos valaki volt, akiről semmit nem tudtunk meg (mert Ellie se tudott róla semmit). Tetszett viszont az eleje, ahogy az egész indult, főleg a titkolózás a kapcsolatuk miatt, de aztán befulladt az egész. Semmi extra nem volt benne, semmi élvezés nem volt benne, csak a nagyvonalakban megírt baszás (merthogy mindig ezt írta) és a baszásra való várakozás. Amikor a többi szeretőjét emlegette, már kezdett az egész nem tetszeni, és aztán amikor már a Monsieur is kevesebbet, sőt semmit nem szerepelt, már csak szenvedtem vele. De nem, még mindig nem maradt abba a mese, mert még több száz oldalon keresztül azt ecsetelte, hogy utálja a Monsieur-t, vagy éppen szereti, épp meg akarja baszatni magát, pedig el sem élvez tőle, vagy otthagyja a fenébe az egészet. Az egész egy nyávogás volt.
spoiler
Nem mondom hogy nem tetszett, de azt se hogy igen. Az eleje jó volt, a közepe unalmas, a vége kiszámítható.

1 hozzászólás
>!
MissVictoria
Emma Becker: M.

Nem tudtam, hogyan álljak a könyvhöz. A „fordított Lolita” titulus nálam épp a fordítottját érte el, az egy kicsit (egészen kicsit) több egy erotikus regénynél. Azzal vigasztaltam magam, hogy ez biztos csak a kiadó fogása a nagyobb olvasottságért, és próbáltam előítéletektől mentesen nekikezdeni.
Először is ez nagyon nem fordított Lolita, sőt, még csak köze sincs hozzá. A főhős szeret saját gyerekességében hemperegni, sőt, a kokottos jelzővel sem spórol, de nem az.
A könyv három részre tagolódik, és a majdnem felét kitöltő első rész nekem tetszett. Egy egyetemista diáklány viszonyt kezd egy nálánál sokkal idősebb férfivel, és hát sok mindent kipróbálnak – rá van írva, hogy erotikus regény, nem meglepő, de hála az égnek nem szürke50 kategória. Addig egy határozott négyes volt a könyv.
De aztán valahogy nagyon elmászott egy olyan irányba, amit már szenvedés volt olvasni. Nem tudtam többé megérteni a főhőst, nem értettem a motivációját, és minden lépése egy jódolgában unatkozó egyetemista önsorsrontásának tűnt. Külön idegesített, hogy egyre gyakrabban emlegette, hogy írja a könyvet a történetükről – bookception..?
A legutolsó rész, ha lehet, még az eddigieknél is vontatottabbra sikerült, és utána véget ér, mintha elvágták volna. Kicsit az az érzetem, mintha kiesett volna az utolsó öt oldal, ami rendesen befejezi az egészet.

Összességében? Egy kicsit okosabb, igényesebb erotikus könyv, ami próbál több lenni annál, ami. Nem akarok gonoszkodni, de szerintem a magyar közönség nem nagyon fog többet hallani az írónőtől, de ha mégis, állok elébe. Talán addigra kinövi a saját címkéiben való tetszelgést.

>!
eSzke
Emma Becker: M.

Hú, engem ez elkapott.
Még most is szipogok.

>!
Dian_Lilo
Emma Becker: M.

Váltakozott a túlfogalmazott, egymás mögé feleslegesen bepakolt túlszép az aljas, „gusztustalan”, durva szavakkal. Az előbbi miatt néhány oldalt, részt nehezen is nyeltem le. Mindent eltekintve viszont imádtam, mert nem egy csöpögős sz*rt kaptam, mint a legtöbb erotikus könyv. Frankón megmondta és igen, én ezt imádtam. Nem pironkodott a szavakkal. ❤
Tehát ezt nem ajánlom senkinek, aki egy kicsit is szégyenlős és nem bírja a nyers fogalmazást.


Népszerű idézetek

>!
Zakkant_Tudós

– Miért, mi az a perverzió? Az én szememben csak annyi, hogy valaki képes mindenütt felkutatni a gyönyört, ahol csak elrejtőzött.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: perverzió
>!
Zakkant_Tudós

– Minden férfi a szexualitás megszállottja – bölcselkedett Philippe – csak van, aki jobban titkolja a többinél.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szexualitás
>!
Zakkant_Tudós

– Egészen kiguvadt a szemed – tette hozzá Alice, és a kis szőke arcát majdnem az enyémhez tapasztotta – tágra nyílt fekete pupillájától maga Lovecraft is megrémült volna.

334. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Klári_Filutás

– Soha nem akartalak boldogtalanná tenni téged.
– Tudom. Senki nem akart boldogtalanná tenni senkit. Soha, senki nem akar boldogtalanná tenni senkit, mégis megtörténik.

418. oldal

>!
Bluebell

Mondd meg az igazat, édes kicsi szajhám.

366. oldal

>!
Klári_Filutás

Melyik az a pillanat, amikor a lányokból nő lesz, a fiúkból pedig férfi, csak úgy, külön értesítés nélkül, egy Pink Floyd-szám hallatán?
Amikor Jim Morrison hangjától megzavarodik tekintetük, és egy öngyújtó fényében váratlanul megpillantanak egy szőrös mellkast, miközben első cigijükre gyújtanak?

296. oldal

>!
Zakkant_Tudós

Elegem van a saját nyakatekert érzékiségemből, nem akarom a nagy ínyencet játszani. Nem akarok stratégiákhoz, tervekhez folyamodni, hogy izgatónak tűnjek – vissza akarok térni a teljes, elementáris, gyermeki, szégyentelen érzékiséghez. Szabadíts fel!

160. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ellie Becker
>!
Zakkant_Tudós

Mintha egy végtelenségig nyújtott rajzfilm szereplői lennénk, az elgyötört egér bágyadtan riszálja a fenekét a jóllakott, kövér macska orra előtt. És arra ítéltettek, hogy az örökkévalóságig folytassák, mert az élet tényleg nagyon furcsa lenne e nélkül a végeérhetetlen hajsza nélkül.

397. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egér · macska
>!
Bluebell

– A te kis tested imádnivaló.

115. oldal

>!
barbikaunatkozik

Sosem láttam értelmét az efféle mentegetőzésnek; miért is kérek elnézést? Mert létezem? Vagy mert hátam van?

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah Waters: Suhog a selyem, libben a bársony
Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve
Laure Charpentier: Gigola
Jodi Picoult: Gyere haza
Sarah Waters: A szobalány
Csalog Zsolt: Krisztina
Czifra Yvett: Itt járt a nyár