Emily ​Dickinson versei 31 csillagozás

Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 43


Kiemelt értékelések

>!
blueisthenewpink SMP
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Nagyon tetszett, hogy némelyik verset két vagy akár három fordításban is olvashattam a kötetben (már csak az eredeti hiányzik mellőle). Volt, amit az egyik fordításban egészen világosan értettem, a másikban pedig teljesen homályos volt. És persze eltérően értelmezett fordulatokkal is találkoztam. (Milyen sokat számít a fordító! Amikor egy külföldi szerző csodás kifejezésein, mondatain olvadozunk, kié az érdem? spoiler) Voltak nagyon erős darabok, de a végére már igazán elegem volt a tücskökből, alkonyatból, közelgő vagy szeretteket sújtó halálból. (Amúgy is szerelmi bánatom van, mert megint el kellett hagynom a tengert. Hát kinek hiányzik ez?) Érdekes volt az utószó, rámutatott a bezárt élet és forma, valamint az ezek határait feszegető, velük szemben lázadó, de kitörni mégsem akaró költő között feszülő ellentétre. Az viszont csalódást okozott, hogy nem csak a fióknak és (levelező)barátoknak írta őket, ahogy eddig tudtam, hanem próbálta megjelentetni is. Így azért a publikálásról szóló verse (https://moly.hu/idezetek/829200) kevésbé tűnik hitelesnek (inkább sértettségből született?).

>!
klaratakacs P
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Az első versek után kíváncsi lettem az írójukra, így a kötet kétharmadát már az életrajz ismeretében olvastam el, így jobb volt.
Csodás képek a természetből, kétkedő, de erős hit és valmai mélyről jövő szomorúság ítatja át a verseket, volt, hogy abbahagytam a sokadik halál-sír-búcsúzás sor után.
Mégis szép olvasni, köszönhetően a fordítóknak! Külön köszenet a szerkesztőnek, hogy ugyanazt a verset kétszer is beletette más fordításban!

>!
Citadella
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Gyönyörű versek. Némelyik mennyire fájdalmas és némelyik mennyi érzelemmel telt! Ismerve az életét, még inkább megkapó, amit és ahogyan írt. A többféle fordítás pedig még érdekesebbé teszi egyik-másik versét. Hogy mennyi a fordító érdeme abban, hogy ilyenek a versek? No, az elgondolkodtató.

>!
gwyneira
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

gyönyörű. ennél többet nem is tudnék írni, nem is kell.

>!
blianhun
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Jó, hogy régen még voltak rímek a versekben.
Főleg a Károlyi Amy-fordítások tetszettek.

>!
page
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

.ezt a kedvesen kattant Emilyt pedig nagyon-nagyon szeretem és kész! :)
Tökéletes ellenpéldája a siker- és anyagiasság-központú szemléletnek, amely szerint az „öncélú művészet” értéktelen és megvetendő!

>!
SeteLunas
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Emily Dickinsonhoz szinte mindig vissza kell térni. Hirtelen kinyílnak azok a versek, amikre korábban nem figyeltél:

Legszebb a siker annak,

Ki sosem éri el.

Tudni, hogy mi a nektár,

Ahhoz koplalni kell.

Ki a bíborló seregből

A zászlónál terem,

Nem tudja úgy leírni,

Mi az, hogy győzelem,

Mint a halálra sebzett,

Ha meglopott fülét

Távoli szép triumfus

Kínja repeszti szét.

Gergely Ágnes

>!
Morena88
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

"Emily Dickinson: Legszebb a siker annak

Legszebb a siker annak,
Ki sosem éri el.
Tudni, hogy mi a nektár,
Ahhoz koplalni kell.

Ki a bíborló seregből
A zászlónál terem,
Nem tudja úgy leírni,
Mi az, hogy győzelem,

Mint a halálra sebzett,
Ha meglopott fülét
Távoli szép triumfus
Kínja repeszti szét.

Gergely Ágnes fordítása"

>!
Amrita IP
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Nagyon akartam szeretni ezt a könyvet, többször nekifutottam, de nem fogott meg. :(

>!
Naggy_Noemi
Emily Dickinson: Emily Dickinson versei

Ennek az eszméletlen nagy költőnek szerencsére újabb és újabb fordításai jelennek meg:

Szőcs Gézáé is jók. Idemásolnám G. István Lászlóét is, de azokat nem találom:

1

Ez itt Költő volt –

A Költő bámulatos

Jelentést szűröget le

Banális értelmekből –

Rózsaolajat roppant mennyiségben

A megszokott fajtákból

Melyek az ajtónál haldokolnak –

Álmélkodunk, hogyhogy nem mi magunk

Vontuk ki a szirmokból – már azelőtt

A Képek – Feltárója –

A Költő – Ő az –

Arra ítél, hogy mi viszont –

Mint szegények kárhozzunk el –

Örökségét – melyről csak sejtelme van –

Fosztogathatják – Őt kár nem éri –

Ő Maga – Magának – a Vagyon –

Ő Időn kívüli –

(Johnson 448/Franklin 446)

2

Négy fa – egy magányos Mezőn –

Terv nélkül

Vagy Rend nélkül –

Tétlenül áll – méltósággal – mint az uralkodók

A Nap – egy reggelen rájuk talál –

És a Szél is –

Nincs közelebbi szomszédjuk –

Mint az Isten –

A Mező – fogadja be őket –

Ők pedig – Őt – az Arra járó figyelmét –

Az Árnyékét – Mókusét, véletlen állatét –

Vagy a Fiúét –

Hogy tettük mit ad hozzá az Össztermészethez –

Milyen Tervet

Késleltetnek ők oly sokan – vagy hordoznak –

Az nem tudható –

(Johnson 742/Franklin 778)

3

Hát adj vissza a Halálnak engem –

Amelytől félni sosem féltem

Csak amért elvett volna tőlem –

És most hogy elvett mégis Téged,

Saját Síromban éldegélek

Felmérve hosszát és a szélét –

Csak a Pokol tudja a méretét –

Pedig ez volt a Mennybéliség –

(Johnson 1632/Franklin 1653)

4

Meghalván, hallom, légy zizeg.

A szobám nesztelen.

Mint széllökések közt a lég

Ha éppen megpihen.

Szárazra dörzsölt szemgolyók,

Haptákban szuszogás.

Szobádban már a Nagy Király

Mint titkos suhogás.

S míg én a végső harc előtt

Hagyatkoztam nagyon

Belőlem mi az átadó

S a maradó vagyon,

Kéken bezümmögött a légy

Közém s a fény közé

És rámsötétlett ablakom

S látva se láttam én.

(Johnson 465/Franklin 591)


Népszerű idézetek

>!
Spepa

Elválni tőled ódzkodom,
Bár nem ismertelek.
A szív olykor egy idegent
Őriz, kit elfeledt.

126. oldal

>!
Spepa

Ha elhangzott
A szó, halott:
Sokan hiszik.

Szerintem
Éppen akkor
Születik.

118. oldal

>!
gwyneira

Éreztem, tudat-szakadék
hasítja szét agyam,
szálanként összefércelem,
próbálom, hasztalan.

A tegnapihoz ölteném
az új gondolatot –
szétsiklanak, mint padlaton
pamutgombolyagok.

104. oldal (937)

>!
Spepa

Ki nem vágyott, nem ismeri
Őrült öröm hevét,
A mértékletesség kora
Torzítja a borét.

A vágy célja karhossznyira,
Vigyázz, hogy el ne érd,
Mert ha teljesül, széttöri
A lélek bűvkörét.

121-122. oldal

>!
Spepa

Túl-boldogság elpárolog,
Ha megy, nincs maradék.
A szorongásnak tolla nincs,
Hogy szálljon, túl nehéz.

133. oldal

>!
Aprile

Legszebb a siker annak,
Ki sosem éri el.
Tudni, hogy mi a nektár,
Ahhoz koplalni kell.

Ki a bíborló seregből
A zászlónál terem,
Nem tudja úgy leírni,
Mi az, hogy győzelem,

Mint a halálra sebzett,
Ha meglopott fülét
Távoli szép triumfus
Kínja repeszti szét.

10. oldal (67)

>!
blueisthenewpink SMP

1263

Nincs oly vitorlás, mint a könyv,
Mely messzi elragad;
Sehol olyan versenyfutás,
Mint a könyv-oldalak.

A koldus is átkelhet itt
És vámot sem fizet;
Mily felséges versenykocsi:
Hord emberszíveket.

(Weöres Sándor fordítása)

118-119. oldal

>!
MrClee I

Az esztendőknek görcsei
Kioldhatatlanok.
Nincs erő, mi lazítaná
A baj-gombolyagot.

Őrzi a fáradt léteket
A föld titkos fiókja
Oly gyengéden, nincs kételyük
A végső nyugovóba.

Ez már gyerek-szokás,
Ha ideje ágyba menni,
A zajos játékszert, magunk,
Nem tudjuk félre tenni.

52-53. oldal

>!
blueisthenewpink SMP

599

Van olyan szenvedés,
Mely mindent eltemet.
Aztán önmélyét elfedi,
Hídja a révület.
Emlékezetünk rajta
Járhat veszélytelen,
Mint holdkóros, ki ébren
Porrá zúzódna lenn.

(Tábor Eszter fordítása)

73. oldal

>!
Spepa

Meghalni érted – ennyit egy
Görög is megtehet.
Nehezebb élni, édes, én
Felajánlom neked.

A halál semmi, múlt idő,
Mindennapos halált
Kínál az élet, százszorost,
De megnyugvást nem ád.

106. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes versei / The Complete Poems
Walt Whitman: Fűszálak
Walt Whitman: Ének magamról
Walt Whitman: Walt Whitman versei / Fűszálak
Walt Whitman: Walt Whitman legszebb versei
Ferencz Győző (szerk.): Amerikai költők
Tim Burton: Rímbörtön
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe válogatott művei
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom
Szőllősi Péter (szerk.): Halálösvény