A ​társadalmi tények magyarázatához 1 csillagozás

Féléves szociológiai tanulmányaim során a devianciák témakörében találkoztam először Durkheim nevével, és már akkor várólistámra tettem a könyvtárban a nevéhez kapcsolódó elérhető könyveket. Random várólistás könyvként olvastam.

Lassan haladós, sokszor nagyon száraz, és a gondolatok ismételgetése történik. Nagyon vigyáznom kellett, nehogy a mai szemmel próbáljak viszonyulni ehhez a 19. században íródott szemelvényhez. A vallási, és erkölcsi részek nagyon olvasmányosak, azonban az utolsó fejezet – Az osztályozás néhány elemi formája – kiverte a biztosítékot nálam. Volt egy olyan érzésem, hogy valamilyen törzsi legendákról olvasok, melyben a közösségek totemállatainak részletes ismertetése alkotja a történet fő vázát. Rendkívül untam azt a részt, bár megjegyzem, hogy a végén értelmet nyert Durkheim gondolata, azonban a kevesebb, néha több.

Ami még így hirtelen eszembe jutott, hogy nagyon zavaró volt, hogy hasonszőrű szociológusok, gondolkodóktól idézett, illetve inkább sokszor csak utalt rájuk úgy, hogy szinte egyértelműnek kellett lennie az olvasónak arról, ki-mi-hogy-merre. Több példával szerintem jobban szemléltethette volna a „leadott anyagot”. Mindezek mellett azonban egyáltalán nem bántam meg, hogy kezembe vettem a kötetet, melyről úgy gondolom, hogy emésztgetős, gondolkodós, újra és újra a kezembe vevős lesz.