„A lányok sorban álltak, szétterpesztett lábbal.
Integettek a kocsiknak.
Az egyik kezükkel, mert a másikkal a szoknyájukat tartották,
könyökük a híd korlátján…
Négy fiatal pina.
Ki ne lenne rá kíváncsi?”
Mit csinálsz, amíg szüleid a társadalom hasznos tagjaiként dolgoznak,
keresik és költik a pénzt?
Tanulsz és játszol, gyűjtöd a tapasztalatot,
hogy majd te is a társadalom hasznos tagja lehess…
És persze kipróbálod azt is, amit nem szabad.
Amíg lehet.
A Közöd? kamasz hősei meg akarnak élni, meg akarnak tapasztalni mindent, amit tabuként kezel a civilizáció.
Az a gyűlölt civilizáció, amelytől magányosnak érzik magukat akkor is, amikor együtt vannak.
Megélni a gyönyör és a kín, a hatalom és az alávetettség mámorát!
Beleröhögni a halál képébe! Persze lehetőleg a másokéba.
Mert szabadok vagyunk.
„Csont nélkül szabadok.
Nem így születtünk, nem így neveltek minket: azért vagyunk szabadok, mert azok akarunk lenni.
Igaz vagy sem?”