Ellen Datlow (szerk.) · Claire Eddy (szerk.) · Melissa Frain (szerk.) · Liz Gorinsky (szerk.) · George R. R. Martin (szerk.) · Ann VanderMeer (szerk.) · Patrick Nielsen Hayden (szerk.) · Noa Wheeler (szerk.)

Some ​of the Best From Tor.com – 2013 1 csillagozás

Ellen Datlow – Claire Eddy – Melissa Frain – Liz Gorinsky – George R. R. Martin – Patrick Nielsen Hayden – Ann VanderMeer – Noa Wheeler (szerk.): Some of the Best From Tor.com – 2013

A collection of some of the best original short fiction published on Tor.com in 2013. Includes stories by Dale Bailey, Leigh Bardugo, Cory Doctorow, Charles Stross, and Genevieve Valentine.

A művek szerzői: Dale Bailey, Leigh Bardugo, Jedediah Berry, Ben Burgis, John Chu, Tina Connolly, Paul Cornell, Cory Doctorow, Andy Duncan, Ellen Klages, Jeffrey Ford, Helen Marshall, Mari Ness, Thomas Olde Heuvelt, Veronica Schanoes, Priya Sharma, Charles Stross, Karin Tidbeck, Genevieve Valentine, Carrie Vaughn, Kai Ashante Wilson

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Some of the Best from Tor.com angol

>!
Tor Books, New York, 2013

Kiemelt értékelések

spinakker>!
Ellen Datlow – Claire Eddy – Melissa Frain – Liz Gorinsky – George R. R. Martin – Patrick Nielsen Hayden – Ann VanderMeer – Noa Wheeler (szerk.): Some of the Best From Tor.com – 2013

Na, majdnem nyolc hónap alatt sikerült befejeznem – igaz, közben volt egy több hónapos kihagyásom.
Még akkor töltöttem le, amikor ingyenes volt, de nyugi, tulajdonképpen most sincsen ára. Arra mindenképpen jó, hogy belekóstoljunk a kortárs fantasztikus irodalomba. Most ébredtem rá, hogy én még nem is, vagy alig olvastam ilyen történeteket, és habár számomra a fantasy nem kardos-boszorkányos műfaj, a sci-fi pedig nem lézerfegyveres-űrhajós, ezek a történetek így is meglepően sokszínűek. Még csak a felénél tartok, de van itt klasszikus népmese, mágiás-varázslós fantasy, mágikus-realista thaiföldi történet, minimalista sci-fi, költői próza, és még sorolhatnám. Lényegében nincs két hasonló műfajú történet.

Dale Bailey: A Rumor of Angels – 5/4,5
Úgy kezdődik, hogy egy farmon egy fiú egyedül az apjával a száraz telket próbálják megművelni, miközben az emberek folyamatosan elvándorolnak. Aztán szembe jön ez a mondat: „Rumors of angels trembled the air.” Azonban később a természetfeletti vonal nem jelenik meg, inkább a fiú (belső) utazásán van a hangsúly. A stílusa nagyon szép, és erős a realista, steinbecki hangulata. Kár, hogy a vége kissé csalódás.

Leigh Bardugo: The Too-Clever Fox – 5/4
Egy szép népmese sejthető, de kemény befejezéssel. Nem értem, mit keres egy ilyen gyűjteményben, bár, a gyűjtemény rendezőelvét sem értem még.

Beth Bernobich: Thief of War – 5/4,5
Csodálatos hangulata van, és nagyon érdekes a mágia, illetve, ahogyan azt tanulják: egyetemen. Mikor kérdezik a főhőst, hogy milyen szakon szeretne tanulni, ezt válaszolja: „Philosophy would lead eventually and naturally to magic.” Wow. Kell ennél jobb felütés? Persze az itt tanult mágia nem olyan, hogy a felsőbb évesek tűzgolyókat dobálnak (mint egy komolyabb Harry Potter regényben), hanem nagyon finom, alig érezhető a mágia. És a világ sem a sztereotipikus középkor, hanem szinte reneszánsz, bár, mint olyan sok minden, ez is csak sejtetve van. Sajnos a történet elég csapnivalóan egyszerű és néhol buta. Viszont egy hatalmas plusz pont: a mágia nyelve középfelnémet (és még egy plusz pont, hogy az író szívélyesen megválaszolta ezt a kérdésemet)

Jedediah Berry: A Window or a Small Box – 5/0
Fogalmam sincs, mi volt ez, abba is hagytam. Valami erőltetett, szürreális baromság.

Ben Burgis: Contains Multitudes – 5/5
Fiatalos, könnyed, kissé minimalista stílus. És a sci-fi vonal is érdekes benne. Ha nem lenne az, még akkor is jó novella lenne, azzal viszont fantasztikus (hö-hö). Ilyen a jó sci-fi történet, vagyis, attól, hogy sci-fi, nem szar novellaként. A történet nagy vonalakban ez: egy véres, földönkívüliekkel vívott háború után megegyeztünk az idegenekkel, hogy békén hagynak, ha cserébe pár csecsemő gazdatestként szolgálna az ő utódaikért, akik persze csak a gazdatest halála után kelnének ki. Kb. ennyit is lehet tudni, mert inkább az ilyen „gazdatest” főszereplőnk mindennapi életét követjük, aki megppróbál együtt élni ezzel az állapotával, ami alapból nem könnyű, viszont szimbiontája telepatikusan kommunikál is vele. És utalások vannak ennél többre is, de azt nem lövöm le.

John Chu: The Water That Falls on You from Nowhere – 5/4
Az alapfeltevés az, hogy ha valaki hazudik, akkor valamiért a semmiből víz kezd esni rá. A dráma pedig abból fakad, hogy a meleg főhős barátjával meglátogatja nagyon hagyományos kínai szüleit, és nem tudja, hogy „coming outoljon-e”, és ha igen, hogyan. Amit ugye megnehezít az a tény, hogy meg kell válogatnia a szavait, mert minden gyanús viselkedés azonnal leleplezi. Ez így nagyon érdekes, csak sajnos az írónak nem sok fogalma van a hazugság miben létéről, azt elég egyszerűen fogja fel – így pl. azzal sem foglalkozik, hogy a szarkazmus nem hazugság, de nem is igazmondás.

Tina Connolly: Old Dead Futures – 5/4,5
Ez nem is tudom, mi, nagyon furcsa. Van egy, a külvilág számára teljesen autista és gyengeelméjű gyerek, akit gyakran meglátogatnak rejtélyes férfiak, akik egy szerkezetbe ültetik. Mivel E/1, ezért mi tudjuk, hogy milyen értelmes, csak hát kifejezni nem tudja magát – illetve, mentális állapota miatt elég nehezen értelmezhető stílusa van. Így csak nagyon lassan derül ki, hogy a szerkezettel, aminek a használatára kényszerítik, megváltoztathatja a jövőt.

Paul Cornell: The Elephant in the Room – 5/3
A Wild Cards nevű sorozathoz egy darab. Elég gagyi. Arról szól, hogy a csaj mások képességét át tudja venni, és azt tervezi, hogy a cirkuszban egy elefánttá váló nővel csináljanak egy számot. Szuperhős műfajban is gyenge, de sima történetnek is az.

Cory Doctorow: Lawful Interception – 5/2
A stílusa nagyon jó, hosszú, terjengős mondatokkal. Kár, hogy a történet egy nagyon naiv romantikus hekker-occupy mozgalomról szól, egy modern hippi utópiáról, borzasztóan erős ideologizálással és magasztolással. Szimpatikus az occupy mozgalom, ahogy minden önszerveződő civil mozgalom, csak ne nyomják ennyire az arcomba, és ne ennyire idealisztikusan.

Andy Duncan and Ellen Klages: Wakulla Springs – 5/2,5
Három idősíkban mozog, de én csak az elsőt olvastam, ami a 30-40-es évek szegregált Amerikában játszódik. Jó stílus, remek hangulat, lassan csordogáló, de a faji vonatkoztatások miatt érdekes történet. Kár, hogy én egy fantasztikus történetet vártam, aminek viszont a nyomát sem találtam, így frusztrációból félbehagytam.

Jeff Ford: A Terror – 5/2
Emily Dickinsont álmában ördögűzésre kérik. Aki ebből erőltetett, sznob történetre gondol, annak igaza van.

Helen Marshall: The Hanging Game – 5/3,5
Fura egy történet. Két fő fantasztikus elem van benne. Az egyik, hogy a gyerekek játsszák a „hanging game”-et, ami abból áll, hogy felakasztják egymást, és még pont, mielőtt a gyerek megfulladna, látomása lesz a jövőről. A másik meg az, hogy mindig, amikor meghal egy medve, a hely szelleme, Hangjaw valamilyen bosszút áll, főleg egy ember haláláét. De ez a történt is milyen már. Fenntartja az érdeklődést, mert nem lehet tudni, mire számítsunk, de nem is tudom, mire jó a történet.

Mari Ness: In the Greenwood – 5/5
Nincsen megnevezve semmi, semmi direkt utalás nincsen, így csak nagyon lassan jövünk rá, hogy ez egy Robin Hood történet, csak éppen Marion szemszögéből. De a csavar szerencsére nem merül ki, egy teljesen más hangulatú, kissé realistább és sötétebb történetet kapunk, „erős női karakterrel”, egy nagyon érthető és emberközeli sheriffel, aki csak a törvényt akarja betartani. Meg egy baromi érdekes fantasztikummal: az erdő lassan magáévá teszi Robint, aki egyre kevésbé emberi, és így eltávolodik az emberektől. És a sejtetős stílus is nagyon tetszik.

Thomas Olde Heuvelt: The Ink Readers of Doi Saket – 5/5
Hosszú, csavaros, költői mondatok. Ezek viszont mégis egy élettel teli szöveget és világot tárnak fel, még ha néhol sötét is. Egy thai falucskáról szól, ahol évente azt csinálják, hogy a folyón leeresztett papírhajókat kiveszik, és elolvassák a fenti településekről küldött kívánságokat. Emellett pedig egy nagyon hóbortos, egyszerű, jószándékú, és szexuálisan túlfűtött, életvidám falucska életébe pillanthatunk bele, akik életéből rengeteg (sötétebb) humor is származik. Ennél a történetnél mondjuk fel sem tűnt az antológiával kapcsolatos összefüggése, mert önmagában is annyira szórakoztató volt. De, ha már fantasztikus írás, annak nagyon érdekes: a szereplők nem tudnak róla, az elbeszélő viszont igen, hogy a világot egy különleges káosz fizika irányítja, amelynek célja a kívánságok beteljesítése.

Veronica Schanoes: “Burning Girls” 5/4
Egy lengyel zsidó lányról szól, akit a nagyanyja megtanít mágiára. Ennek az alapja a kabbala, meg egyéb boszorkányságok, csak itt működik is. A novella nem emiatt érdekes (a varázslások általában annyi, hogy a lány készít egy védelmező bűbájt), hanem a történet, meg az obligát antiszemitizmus miatt. Mert hát mint mindig, az ő családjának is szembe kell ezzel néznie. A lány ez elől egyedül Ámerikában talál menekvést, de nem egy régi démon elől.

Priya Sharma: “Rag and Bone” 5/4
Egy dickensi Angliában játszódik, ahol a tőkés családok nem csak a gazdaság és a társadalom urai, hanem szinte mindennek. Lehet, hogy nem is evilági lények – emiatt van szükségük az emberek csontjára és vérére, amit az olyan Rag and Bone emberek gyűjtenek be a kisemmizett emberektől, mint a főszereplő, Tom. A történet azért fog meg, mert bemutatja, hogyan őrlődik az egyik család iránt elkötelezett, de számára is nyilvánvalóan etikátlan munkásként (a történet végén kiderül, nyomos oka van ilyenként dolgoznia), és a nyomorgó hétköznapi emberek iránti szimpátia között. És persze a bemutatott világ is érdekes, persze nem a dickensi Anglia miatt.

Charles Stross: “Equoid” 5/4,5
Váo. Ilyen egy tökös kortárs fantasztikus novella. Vicces, sötét, cinikus, ironikus, ötletes. Bob Howardnak, a Brit Titkosszolgálat egyik ügynökének sem varázskardja, sem plazmaágyúja nincs, mégis van egy képessége, amivel fel tudja venni a harcot a téren és időn túlról érkező csápos idegenekkel: vannak IT ismeretei.
Igen, ebben a világban a démonológiát nem csak több száz éves poros kötetekből lehet elsajátítani, hanem matematikai és számítógépes ismeretekkel – itt egy powerpoint prezentáció megtekintésével is zombivá lehet változtatni valakit.
Ebben a novellában ezek annyira nem jelennek meg, mert a történet nagy része arról szól, hogy Bob hogyan próbálja egyáltalán megtalálni az aktuális szörnyet – meg hogyan próbál megküzdeni a néha még a lovecrafti szörnyeknél is rosszabb HR-es bürokráciával.
Ezek az ötletek „szimplán” csak frissé és érdekessé tennék, viszont ami teljesen megnyert, az a humoros, ironikus, okos stílus. Mivel Bob E/1-ben mesél, így rengeteg lehetősége van csillogtatni ezt stílust saját osztályának vagy Lovecraft fikázására. Utóbbi egyébként azért érdekes, mert én ugyan teljesen egyet értek a lesújtó kritikájával (túlbonyolított, felfújt, terjengős próza), Stross számára az „old fraud” egyértelműen példakép, és rengeteg utalást tesz rá.
A szörny valóban félelmetes és horrorisztikus. Viszont van egy rész, ahol ezt Stross túlzásba vitte: ha a japán hentai-okat megszégyenítő jelenet nem lenne elég, ez egy éppen serdülő lánnyal történik meg. Ez nálam kiverte a biztosítékot, és kár, mert elrontja a novellát, és még csak nincs is rá szükség. Szóval előre figyelmeztetek mindenkit, hogy gyengébb idegzetűek és prűdebb emberek ne olvassák el, ha csak nem tudják az elméjüket formatálni.
Ezt leszámítva viszont ez az írás tetszett a legjobban az egész kötetből, megérte idáig eljutnom majd’ hét hónap alatt.
Pont az elolvasására másnap hallottam a hírt, hogy az Ad Astra kiadó elkezdi magyarul megjelentetni a sorozatot, első részét a 2015-ös Könyvfesztiválon lehet először beszerezni.
http://www.adastrakiado.hu/blog/charles_stross_laundry-…

Karin Tidbeck: “Sing” 5/5
A kihagyásos, sejtetéses stílusból lassan kiderül, hogy a történet egy olyan bolygón játszódik, amelynek a három holdja mindenféle fura dolgot művel, így pl. amikor a Maderakka nevű megjelenik, a madarak nem tudnak énekelni. Ez inkább mágikus-realista jegy, de sebaj, mert úgy sem ez a lényeg. Hanem az, hogy a társadalomból kitaszított nyomorék Ainóhoz (a stílusra jellemző, hogy sokáig abban sem voltam biztos, hogy milyen fizikai problémája van) hogyan próbál meg közel kerülni annak fizikai és társadalmi problémái ellenére egy közeli űrállomásról érkező kutató, és hogy Petr hogyan próbálja megfejteni a bolygó és annak lakóinak titkait. Nagyon megható és rejtélyes írás. Ez volt az egyetlen novella (nem csak a kötetben, talán úgy egyáltalán), amit utána gyorsan újra olvastam részleteiben, hogy megnézzem, mi volt az a rengeteg apró utalás.

Genevieve Valentine: “Terrain” 5/3
A vadnyugaton játszódik, ahol a terjeszkedő vasút egy szedett-vetett csoport hatlábú gőzgépeivel versenyez a táj meghódításáért. A fantasztikus elem itt annyi, hogy a gépek, a „kutyák” ügyesebben másznak. Így az írás inkább arról szól, hogy ez a hat ember hogyan tud kijönni egymással, és hogyan néznek szembe a vasút lobbival. Legalább is azt hiszem, mert a karakterek számomra elég jellegtelenek, a stílus pedig túlságosan kihagyásos és szikár. Egyébként sincs benne erős dráma, de így még kevésbé az.

Carrie Vaughn: “The Best We Can” 5/5
Nagyon realisztikusan mutatja be azt a kezdeti fázist, hogy mi történhet egy olyan esetben, amikor földönkívüli intelligencia nyomára bukkannak. Sőt, egyáltalán azt a tapogatózást, hogy meggyőződjenek arról, tényleg az-e. Nagyon tetszett. Nem hiszem, hogy túl sokan írták volna le ezt a helyzetet ilyen realisztikusan. Pl. ott van az, hogy még egy ilyen történelmi esemény után is ugyanúgy reggelit kell készíteni másnap, bemenni dolgozni, vagyis ettől még nem változik meg alapjaiban a hétköznapi élet.

Kai Ashante Wilson: “Super Bass” 5/2,5
Egy mediterrán/trópusi világban játszódik, ahol a házasság csak pontosan három ember között jöhet létre (mindegy, milyen nemi kombinációban), és az istenek bele tudnak lépni az emberek testébe, így csodákat téve. Meg van szó a szerelem hatalmáról vagy miről. Kicsit nehezen értettem a szövegét, de nem hiszem, hogy ha értettem volna is sokkal többet kaptam volna tőle.

Az a baj, hogy nagyon lassan tudtam csak vele haladni. Ugyan vannak írások, amikkel baromi lassan haladtam, illetve amiket egyenesen kihagytam, azért vannak itt nagyon jók is. Meg, arra nagyon jó, hogy bemutassa, a fantasztikus irodalomnak milyen hihetetlenül széles palettája van.


Népszerű idézetek

spinakker>!

When I get to the Hill, Natasha Sanders is standing there, puffing jerkily on what's left of her cigarette. I snort. She spares me a withering glance. „What?”
I shrug. “I think you’re smoking filter there. Not” —I hold up my hand—“that smoking filter isn’t a perfectly valid lifestyle choice. I don’t judge.”

Ben Burgis: "Contains Multitudes" (Tor Books, 2013)

spinakker>!

My Other doesn’t like smoking, but is suffused with too much post-mocha happiness to make a fuss. If I had any weed on my, we’d just compromise with that.

Ben Burgis: "Contains Multitudes" (Tor Books, 2013)

1 hozzászólás
spinakker>!

When he is in the greenwood, he tells her, he can feel its heartbeat. It throbs, he says, although not quite like the human heart. Slower, deeper, moving the leaves and bark of every tree, holding firm against the wind and the rain and the journeys of the sun and stars. He has felt that heartbeat engulf him, felt his own heart slowing, settling into the steady rhythm of the trees, as the birds laugh above him. He says it is not a place he can ever leave for long. He tries to pass it off as a joke, but she is not sure whether or not she believes him.

Mari Ness: “In the Greenwood” (Tor Books, 2013)

spinakker>!

The whites of his eyes reflected flashes from the fireworks as his smothered cries rose in bubbles to the surface, where they burst in silence: help, help, help!

Thomas Olde Heuvelt: “The Ink Readers of Doi Saket” (Tor Books, 2013)

4 hozzászólás
spinakker>!

Oh, the festival! All over Thailand people drank themselves into a stupor on cheap whiskey, sang their throats sore at moonlit karaoke parties, and made love, night after night, beneath fireworks and lantern lights.

Thomas Olde Heuvelt: “The Ink Readers of Doi Saket” (Tor Books, 2013)

spinakker>!

“SUCH GOOD FORTUNE!” the Puu Yaybaan declared when the new day dawned. “BOVORN S. FROM SAN PHAK WAN FILLED HIS KRATHONG WITH ONE HUNDRED BATH AND HIS WIFE’S GOLDEN RING, AND HIS WISH CAME TRUE! HIS BUFFALO IS SPRY AS A JUMPING MOUSE! DO AS HE DID, DONATE GENEROUSLY, AND YOUR WISHES SHALL BE HEARD! OH, AND PLEASE SPECIFY YOUR NAME CLEARLY ON YOUR WISH NOTE—BUDDHA IS NOT A MINDREADER, YOU KNOW.”

Thomas Olde Heuvelt: “The Ink Readers of Doi Saket” (Tor Books, 2013)

spinakker>!

I am certain that Mr. Lee would make an extremely able addition to the Office Equipment Procurement Team, I type, if he was not already—according to your own goddamn database, if you’d bothered to check it—a lieutenant in the Chinese Peoples Liberation Army Jiangshi Bridage.

Charles Stross: “Equoid" (Tor Books, 2013)

spinakker>!

The thing is, you discover the existence of extraterrestrial intelligence, and you still have to go home, wash up, get a good night’s sleep, and come up with something to eat for breakfast in the morning. Life goes on, life keeps going on, and it’s not that people forget or stop being interested. It’s that they realize they still have to change the oil in the car and take the dog for a walk. You feel like the whole world ought to be different, but it only shifts. Your worldview expands to take in this new information.

Carrie Vaughn: “The Best We Can”


Hasonló könyvek címkék alapján

Ekaterina Sedia (szerk.): Circus
Tade Thompson: The Murders of Molly Southbourne
Dilman Dila: A Killing in the Sun
Peter Newman: The Vagrant and the City
Mahvesh Murad – Jared Shurin (szerk.): The Djinn Falls in Love
Bill Campbell (szerk.): Sunspot Jungle 2.
Kathe Koja – Michael Kelly (szerk.): Year's Best Weird Fiction 2.
Jason Sizemore – Lesley Conner (szerk.): Do Not Go Quietly
Maledictions
David Steffen (szerk.): The Long List Anthology 5.