The ​Risk (Briar U 2.) 91% 78 csillagozás

Szerelmes lettem!♡ Eddigi legjobb rész, az biztos. (…és még csak a 2.-nál tartok…)
Egyszerűen szerelmes lettem a történetbe, Jake-be, még Brennába is :D Annyira üdítő volt a kapcsolatuk, főleg mivel nem húzták sokáig a szexi részeket, plusz a piszkálódásaikat is nagy csíptem. Tökéletes páros az övék, működött rendesen a kémia. Szeretem az ellenségeskedésből kialakuló szerelmet, plusz itt még a Rómeó+Júlia szál is meg volt, ami már tényleg egyenlő a tökéletességgel.
Brenna múltja meglepett, nem gondoltam volna, hogy lesz egy csontváz a szekrényében. Azért örültem, hogy nem teljesen ez volt fókuszban, meg az ebből kialakuló esetleges drámák. Szépen fel lett vezetve, aztán lerendezve, hogy tovább fókuszálhassunk Jake és Brenna kapcsolatára.
Jake egy nagyon aranyos srác. Az első részben kicsit macsósabbnak, pökhendibbnek jött le, de itt maga a megtestesült humorzsák, önbizalom és imádnivalóság. Bárcsak ki tudnám őt húzni a lapok közül *-*
A hab a tortán már csak Hollis volt. Még gondoltam is rá, reméltem, hogy ő is boldog lesz majd, erre bumm! Mintha Elle Kennedy olvasna a gondolataimban :D Imádom a hokis srácait, mindegyik annyira jófej.
Nem hiszem, hogy Mike ezt fogja tudni überelni, de tuti az ő könyve is szuper lesz.

2019 egyik legjobban várt könyve ezzel kipipálva. Elle Kennedyben soha nem csalódom. Ez van. Bevallom, Hollis-t vártam, végül nem őt kaptam, de már nem bánom. Habár az első 100 oldalig egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy a szereplők össze fognak jönni és nem csak azért, mert tiltott volt a kapcsolat közöttük. Brennát már az előző részben megkedveltem. Ő annak a Jensen edzőnek a lánya, akit az Off-Campus sorozatban már úgy-ahogy megismerhettünk. Brenna inkább vadóc, de nagyon cuki csaj.
Jake kicsit Garrett-re emlékeztetett. spoiler Csak Jake-ből pont az a vagányság és „kinkység” hiányzott, ami miatt ő olyan imádni való volt. Jake persze teljesen más karakter. Ő is nagyon szerethető és szórakoztató. Annyit nevettem rajtuk. Emlékeztetett arra a romantikus dinamikára, ami Hannah és Garrett között volt a The Deal-ben. Alig várom, hogy kiderüljön, ki lesz a The Play-ben a főszereplő. spoiler

Elle Kennedy függő vagyok, ez nem is kérdés. Őszintén szólva első olvasásnál nem vett meg kilóra a könyv, de ez az újraolvasás teljesen átértékelte bennem az élményt.
Brenna már fel-fel tűnögetett a Briar U első kötetében, viszont Jake teljesen új volt, ráadásul a Harvard csapatkapitánya, tehát maga a megtestesült ellenség. Így hát nem kis feladata volt az írónőnek, hiszen meg kellett velünk szerettetnie. Ez sikerült is neki, méghozzá teljes mértékben! Jake nagyon édes és odaadó, az elejétől látszódott rajta, hogy nem csupán testileg érdekli Brenna, hanem magát a lányt, a személyiségét is meg akarja ismerni. Ott volt neki, amikor szüksége volt rá és neki tényleg gátlások nélkül megnyílhatott.
Brenna az elején elég fura volt számomra spoiler, viszont utána elkezdtük egyre jobban megismerni, a jelenét, úgy mint a múltját és így lett egyre szimpatikusabb is.
A kapcsolatuk aranyos volt, de inkább a fokozatait volt érdekfeszítő nyomonkövetni, hogy hogyan fejlődnek ők maguk és az érzelmeik is benne. Szerintem a könyv lezárása ennek méltó befejezést adott.
Amit még kiemelnék, hogy Jensen edző és Brenna kapcsolata mekkora utat tett meg! Mindent megbeszéltek így pedig esélyt kaptak az újrakezdésre. Nagyon meghatott a jelenetük.
Az újraolvasás döbbentett rá, hogy nekem ezt is meg kell majd rendelnem, mert nagyon szerettem és szeretném a polcomon látni!

❤❤❤❤❤
Néhány perce fejeztem be, de egyszerűen írnom kell róla! Nem állítom, hogy összeszedett vélemény lesz, valamint előre figyelmeztetek mindenkit, hogy éppen most kapcsolom be a fangirl üzemmódot! Szóval bocsi, előre is! :D
Szóval a tavalyi évem kedvenc, kedvenc, kedvenc könyve egyértelműen a A hajsza lett, ami régen tapasztalt rajongást váltott ki belőlem, így már alig vártam, hogy folytassam a sorozatot, alig vártam a magyar megjelenést! Hát, azt még mindig várhatnám, ha nem láttam volna meg az Amazonon párszáz off a második kötetet. Na, akkor döntöttem el, hogy semmi nem fogja tudni lekörözni azt, hogy eredetiben, szinte ingyen azonnal(!) elolvashatom a folytatást, amire már hosszú hónapok óta várok.
off
Amit elmondhatok az az, hogy az írónő minden egyes könyvével egyre csak jobban bizonyít, egyre többször éri el azt, hogy szerelmes legyek a regényeibe, úgy hogy azt gondoltam, ezt a féle rajongást már régen kinőttem. Hát nem! Vállalom, hogy Elle Kennedy képes elérni nálam, hogy egy történetet és annak szereplőit rajongásig szeressek olyan módon, hogy jelenleg szívem, fejem, elmém tele van velük, nem bírok másra gondolni csak erre a történetre, ha nem olvastam, akkor is csak azt mondtam mindenkinek, hogy: „ahh, mennyire jó könyvet olvasok” és csak áradoztam és áradoztam. Mert mást nem tudok tenni, na! Átkozott jó ez a könyv és mocsok jó ez a sorozat, annyira, hogy mikor azt hinném, senki nem tudja letaszítani Summert és Fitzt nálam, hát jön Brenna és Jake! Erre a párosra nem voltam felkészülve, egyszerűen leigáztak, ez a legpontosabb igazság.
Már az előző kötetben nagyon bírtam őket, és az alap felállás is olyan izgalmas, annyi jó kis jelenetet ígér, és sokkal több van ebben a történetben, mint előre gondoltam volna. Már az elején a történet közepébe vágunk, a szereplők nem győzik heccelni egymást, egyszerűen odáig vagyok a szópárbajokért, amiket folytatnak, annyiszor nevettem hangosan, hogy az valami elképesztő. Nem gondoltam volna, hogy Elle tud még viccesebb regényt írni, mint az eddigiek, de nálam eddig ez a top!
Habár a főszereplők folyamatosan ott vannak egymás jelenlétében az első fejezetekben, azért a szerelmi kapcsolatuk kicsit később indul csak be, na de utána! Annyira élveztem azt is, ahogyan közeledtek egymás felé, ahogyan megismerték, megkedvelték egymást, a sok-sok humoros beszólást és aztán azt, ahogyan szépen lassan megadták magukat. Ráadásul a kedvencem féle szerelem van itt: spoiler
Jake egy álomkategória. Annyira aranyos, vicces, normális és érzelmes. Ahh, elolvadtam tőle, ami már tényleg elég régen fordult elő velem, de egyszerűen ha lehetne, egy ilyen fiút szeretnék a saját életembe is, rendelés leadva, köszönöm. Jó, persze tudom, hogy elég lehetetlen, és egy fél-Jake-kel is megelégednék már, de attól még hatalmas kedvenc lett ez a karakter, minden megszólalása, minden tette. ❤
Brenna pedig legalább annyira a szívemhez nőtt, mint tavaly Summer. Már az előző kötetben nagyon megkedveltem, ez pedig itt csak hatványozódott. Azt én sem gondoltam volna, hogy ilyen mély rétegjei vannak még, meglepett, de sok mindent meg is magyarázott. Nagyon szépen és ügyesen összerakott karakter, örültem a fejlődésének is és az apjával való kapcsolat alakulásának is.
Ja, a másik kedvenc szálam pedig a Hollis szál volt. :D Hát, az mekkora volt, komolyan mondom, annyit nevettem rajta és úgy örültem neki is. Egy szerethető idióta ez a srác, hatalmas karakter. spoiler
Ráadásul nagyon szép befejezést is kapott a történet. Általában egyébként rosszul vagyok az óriási rózsaszín happyendektől, de itt egyetlen rossz szavam sem lehet. Minden karakter megérdemelte ezt, egyszerűen szép, kerek, csodás lezárás, hatalmas kedvenc lett ez a történet, pedig tényleg nem gondoltam volna, hogy lesz olyan könyv, ami felülmúlja A hajszát. Hát lett.❤

off

Nem egyszer megégettem már magam a new adult műfajban, de időnként mégis beadom a derekam egy kis guilty pleasurenek. Mielőtt belevágtam a Riskbe, felkészítettem magam, hogy ne várjak sokat tőle, hátha ennek a kötetnek is DNF lesz a vége, csak úgy, mint a Chasenek. Ugyanis a Briar U első részét nem tudtam végigolvasni, mert hiába tetszett az elején a nerdy boy és blondie párosa, a közepétől sajnos elvesztett a sztori.

Így hát a Risk olvasása közben szinte már vártam azt a pillantot, mikor belefárdok a sok szemforgatásba, és inkább abbahagyom az olvasást. Aztán azon kaptam magam, hogy élvezem a sztorit. Értékeltem benne, hogy nem csak a két szereplő közti steamy banter tarja életben a történetet. A legtöbb NA regény hajlamos kizárólag a két karakterre fókuszálni és kizárni a külvilágot. A Risknél nem ezt éreztem. Örömmel olvastam a mellékszereplők drámáiról (gondolok itt Hollis-Rupi párosára, ami mondjuk totál poén, de jókat szórakoztam rajta) vagy Jake családjával töltött részeiről. Itt végre találkozhatunk egymással törődő barátokkal, csapattal és családtagokkal is. Persze előfordul néhány szexjelenet, de nincsenek túlrészletezve, szerintem pont annyi van belőlük, ami meaningfulnak mondható.

A karakterekben is kellemesen csalódtam, bár Brennával a történet elején nehéz volt azonosulni, szerintem kicsit túltolta az írónő ezt a 'érinthetetlen badass nő' stílust. Viszont idővel megismerhettük a lányt a piros rúzsos smoke show mögött. Sokkal szerethetőbbé vált, miután az író feltárta a bizonytalan vagy érzelmes oldalát. Az édesapjával alakuló kapcsolata pedig őszintén meghatott. Jake is pozitív élmény volt, miután kiderült, hogy a sztárhokis adonisz valójában egy teljesen normális, egyszerű srác. Sőt, nem egyszer meglepett az érett gondolokdásával. Van egy idézet, ami nagyon megfogott:
„I don't want to be the man who gets hurt by one woman and goes on to despise the entire sex. I don't want to be bitter and angry.”
Kalapomat emeltem Jake előtt, ezzel a pár sorral a szívembe lopta magát.

Brenna és Jake együtt pedig egy nagyon édes páros. Érződött köztük a kémia, de korántsem a testiségről szólt csak a dolog. Észrevétlenül megtalálták a közös hangot, szépen lassan megnyíltak egymásnak. Szinte hallottam a nevetésüket, a dialógusaikon nagyon jót szórakoztam. Tetszett, hogy itt más volt a felállás a megszokotthoz képest. Jake nagyon vonzódik Brennához, nyilván meg akarja kaparintani a lányt, miközben nem veszi észre, hogy mennyire jól passzolnak emberileg is. Más könyvben pont fordítva van. Nagy szerelmekről meg érzésekről beszélnek, közben meg az egész csak a szexről szól.
My heart skips a beat. „You just want to have sex with me.”
„Yes. Badly.”
At least he's honest.

Ajánlom ezt a kötetet mindenkinek, aki egy üdítő romantikus könyvre vágyik, igazi érzelmekkel és humorral megfűszerezve.

Nagyjából ugyan annyira tetszett Brenna és Jake sztorija, mint Summeré és Fitzé.
Szerettem a kis szó csatáikat, és összességében kettejük kapcsolatát, pedig a tiltott szerelem feldolgozások nem szoktak a kedvenceim lenni. Az az elem kicsit itt is zavart, de szerencsére egészen gyorsan kiderült.
Ami még kicsit zavart az Eric jelenléte, igazából mind a telefonhívásait, mint a megjelenését feleslegesnek éreztem, elég lett volna ha csak szóba kerül, mint Brenna múltja.
Sajnáltam, hogy az ismert szereplők ebben kevesebbet kerültek elő így, hogy a férfi főszereplő nem közülük került ki. Remélem Hunter könyvében kicsit több közös jelenet lesz.

Jobban tetszett az előző. Tetszett, hogy az írónő nem azt a sablonos szálat vitte be, hogy az edző lánya a csapata egyik tagjával találnak egymásra, hanem az ellenfelek egyikével.
Brennával már sokkalta jobban egy hullámhosszon jártam, habár nem igazán örültem, hogy az írónő spoiler. Jobban meglettem volna nélküle, mert olyannak hatott elsőre, mintha Brenna sajnáltatása lett volna a cél. Már pedig nekem igenis olyan karakternek tűnik, aki két lábbal áll a földön és nincs szüksége erre.
Jack kissé Garrettnek tetszelgett nekem. Hisz mindenük a hoki és egyikük se a komoly kapcsolatok híve. A különbség az, hogy Garrettnek nem sikerült megnyernie engem (hallom az éles koppanást ám!), addig Jacknek igen.
Örültem, hogy Bubble Butt-ból, mármint Brooksból többet kaptunk, imádtam az ő jeleneteit. Valamint Chad Jensenből is, hisz ő amolyan mellékszereplő volt elég hosszú ideig, aztán az írónő idevetette nekünk nagy terítéken az ő múltját Brennával. Az ő újra egymásra találásuk megérintett. Valamint a mellékszereplőket ismételten ki kell, hogy emeljem, hisz mindenki hozta a formáját, ami miatt megszerettem őket az első részben.
Összességében jobb volt, mint az első rész, de még mindig nem éreztem azt a „bumm"-ot, amit az Off-Campusnál éreztem.Viszont ott is a 3. részig kellett várnom, szóval Hunter ne okozz csalódást!

Imádom imádom imádom!
Brennát a Chase óta szeretem, nagyon kíváncsi voltam az ő könyvére. Nem fél megmondani a véleményét, bátor, céltudatos, belevaló csaj. Jake-ért is ugyanannyira odavagyok, mint a korábbi hokisokért. Vicces, – állításával ellentétben – önzetlen, édes, csak azt bánom, hogy nem valódi.
Idegesített ugyan a szakítás oka, de kezdem megszokni, azt hiszem. Szenvednek a szereplők, szenvedek én is, de legalább nem tart sokáig ez az állapot.
Elle Kennedy valamiért újra és újra meg tud lepni a karakterei hétköznapiságával, szerethetőségével, pedig már tudhatnám, mennyire rajongani fogok értük.
Kétségkívül felülmúlta a Chase-t, de Summernek és Fitzynek is megvan a maga a helye a szívemben.

JAKE CONNELLY MINDENKI! Jézusom! Szerelem volt első látásra, már az előző könyvben is kiszúrtam magamnak. Eddigi kedvenc részem, jobban tetszett még az Off-Campusos részeknél is. Ez olyan könyv volt, amit kicsit gyászolnom kellett, így a sorozatot picit pihentetem. Jake után nem tudom ki jöhetne, akit jobban megszeretnék.

Hasonlóan az előző részhez, ezt is olvastam már magyarul. Ennek ellenére szinte semmire sem emlékeztem a könyvből, úgyhogy olyan volt, mintha elsőre olvastam volna. Brenna már az első részben is szimpatikus volt, és már akkor is érdekelt milyen a kacsolata Jake-kel. Nagyon tetszett ez a könyv is, habár egy kicist több „lelkizésnek” jobban örültem volna. De ettől függetlenül is egy nagyon jó könyv volt és szórakoztató.