Nagyon jól szórakoztam ezen a könyvön, és sűrűn csapkodom a homlokomat amiatt, hogy ezer éve várólistás, és mégsem vettem hamarabb a kezembe. Előre szólok, hogy nem kell hihetetlen nagy újdonságokat várni (főiskolai románc egy dögös sportoló alfa főhőssel, ahol a főszereplők szívszorító múlttal rendelkeznek, és ahol a srác beleesik a korrepetitorjába), DE mégis működött. Egy rakás hasonló könyv van a piacon, az írónő valahogy pusztán a történet egyszerűségével le tudott venni a lábamról.
Garrett Graham a főiskola hoki sztárja és a csapat kapitánya. Ám amikor elbukik a filozófia zh-n (a csoport nagy részével egyetemben), veszélybe kerül az átlaga, ami a kispadra kerülését is eredményezheti a szezon végéig. Muszáj valahogy kijavítania az eredményét és összeszednie magát a javító zh-ra, így mikor véletlenül rájön, hogy a csendes lány a leghátsó padsorból kitűnőre vizsgázott, minden báját beveti, hogy a lány vállalja a korrepetálását. Viszont teljes sokként éri, hogy a lányt, Hannah-t, ez alkalommal nem nyűgözi le sem Garrett bugyi-ledobó sármja, sem a kisfiús mosolya, sem egyéb trükkjei, amelyek más lánynál minden egyes alkalommal működnek. Hannah zene szakon van, és nincs feleséges ideje amit Garrett-re pazarolhatna, hiszen a téli koncertre kell felkészülnie, ahol egy $5000-os díj a tét, ráadásul a srác igazán bosszantó tud lenni, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Hannah szabadidejét felemészti az, hogy ábrándozzon a suli focisztárja, Justin iránt, aki irányába plátói érzelmeket táplál, és aki mellesleg azt sem tudja, hogy ő létezik. :)
Végül Garrett addig ostromolja a lányt, amíg az be nem adja a derekát egy üzletért cserébe. Garrett felajánlja, hogy segít neki összejönni Justin-nal, ha cserébe felkészíti őt a pótzárthelyire. Az évődésekkel és humorral megtöltött korrepetálások során kialakul közöttük egy igazán egyedi és szoros barátság, de aztán egyetlen csók mindent megváltoztat.
Igazán jó kis kikapcsolódás volt! A szereplők és a mellékszereplők is igazán jók voltak (habár Hannah karakterét ismét valamivel gyengébbnek éreztem, mint a férfi szereplőket, de sajnos ez szinte már megszokott), az írónő kiváló stílussal ír, és pozitívumként említeném azt is, hogy habár érintett komoly témákat, én mégis a könnyedebb műfajba sorolnám. Tetszett, hogy nem akart több lenni, mint ami, és az írónőnek nem az volt a célja, hogy a lapokat depressziós sérült fiatalokkal töltse meg, mint mondjuk a Callie és Kayden esetében, annak ellenére, hogy kísértetiesen hasonló volt az alapszituáció. Úgy gondolom, hogy vannak olyan kötetek, amelyek igazán jó érzékkel nyúlnak hozzá a komoly témákhoz, és vannak olyanok, amelyek elmennek egy olyan irányba ahol a túldramatizált szituációk hiteltelenné teszik az egész történetet. Nagyon örültem, hogy Elle Kennedy ezzel a könyvvel nem akart beállni abba sorba, és megtalálva a tökéletes egyensúlyt egy egyszerű, könnyed irányba vitte el a történetet, amely nagyon jól működött.
Örültem, hogy a kötetben nem voltak felesleges túldramatizált helyzetek, és hogy végül nem volt szerelmi háromszög sem. Tetszett, hogy Garrett és Hannah kapcsolata lassan fejlődött és insta-szerelem helyett a barátságuk alakult át egy bizalomra épülő, forró, szenvedélyes kapcsolattá. A Breaking Bad-es részeken jót mosolyogtam, mert kb. mi is így daráltuk le ezt a sorozatot. :D
Összességében mindenképpen ajánlom, és alig várom már, hogy magyarul is megjelenjen.