Take (Temptation 2.) 86% 44 csillagozás

Bár helyenként volt problémám az események túl sebes áramlásával off, és erotikus részek és problémamegoldások arányával, ez a rész mégis jelentős előrelépést ért el nálam.
Volt itt:
Bátorság.
Küzdelem.
Szerelem.

Ó, azt hiszem, megvesz ez a sorozat kilóra.♥

Az előző rész szinte csak a testiségről szólt, de ebben a részben nem kicsit lettek megdolgoztatva az érzelmeink! Imádom, h Logan mennyire az emberére talált Tate-ben! Nagyon szeretem, h nem félnek szembe szállni egymással és nem hagyják, h a másik bármit is megússzon!
Az előző rész végén már felültünk erre az érzelmi hullámvasútra és azt hiszem egy darabig nem is fogunk leszállni! A fiúk még csak most ismerkednek egymás jó és rossz tulajdonságaival. Logan most tudja meg, h milyen is egy igazi kapcsolat és hogy mennyit kell érte dolgozni. Tate pedig a legnagyobb félelmével kénytelen szembe szállni! Majdnem megszakadt érte a szívem, de igazából az első rész után nem lepődtem meg túlságosan! Örültem, h Loganre mindenben számíthatott volna!
Nagyon izgalmasan lett vége ennek a résznek, várom, h mi lesz a folytatásban :)

Az első rész után rutinosan 1.25x indítottam el a lejátszást, ami ismételten minősíthetetlen.
A hangsúlyozás irritáló, a dühös és susogós beleélős búgástól az egész ismételten csak kínos…

De lássuk a könyvet:
akkor jöjjön a 2/3-ad avagy az átvezetés.

A rész nem szól másról csakis a kapcsolat építésről. Amikor Te meg Én alakul, idomul és kialakul a mi. off
Gördülnek eléjük az akadályok és bár az elején Tate megpróbál magányos harcosként viselkedni, ez nem tart sokáig. Együtt erősebbek.
Fejlődnek és épülnek. Ez a két karakter képes elvinni a hátán a történetet amikor semmi nem történik.
Itt azért mondjuk történés is volt. Tate családja, a cabin, a válás.

Ohh srácok!

“You make me crazy and furious and out of my mind with need, but in the end, you make me so fucking happy. I can’t ever remember feeling this way. And no one is going to tell me it’s wrong. No one.”

Hajjaj eljött ennek is az ideje, most már teljesen belerázódtam a Chicago kalandba, és úgy érzem kezdjük megtalálni a közös hangot Ellával off és ez a kötet egy leheletnyivel jobban tetszett, mint az elöző. Ennek egyebekben roppant prózai oka van, a szex jelenetek mennyisége, itt már sokkal elviselhetőbb….

“You’re jealous,” Tate accused softly, but he didn’t stop there. “Not the puff-up-your-chest kind, but the stupid, illogical kind. Am I right?”
God. Just hearing the words made Logan wince. He hated that they were true. They made him vulnerable.

Tate és Logan kapcsolata fejlődik és halad, és elérkezünk a történetben arra a pontra, ahol világossá válik ez a könyv róluk, és csakis róluk_ szól. A történet gerince, a történet esszenciája a kapcsolatuk és annak állomásai. Az, hogy két ember hogyan lép egy kapcsolatban, hogyan döntenek bizonyos helyzetekben. Ez nem az a romantikus, ahol kerülgetik egymást, és majd a végén kimondják, hogy szeretlek, összejönnek, és mindenki boldog. Ez egy hosszú folyamat, aminek minden apró rezdülését bemutatja Ella, megmutatja nekünk, hogyan alakul ki egy kapcsolat, hogyan lesz a kedvellekből szeretlek, és hogyan válunk ténylegesen egy párrá. És ebben tökéletes ez a regény, és a teljes sorozat is.

This new silence that settled between them lately wasn’t uncomfortable, but it was heavy. Each of them knew this was moving faster than they had expected, but unless they called it off, there was nothing they could do but go with it.

Logan és Tate rengeteg minden átmegy, megjelenik Tate családja, Logan fogadott családja off és minden ami közbe szólhat egy közös élet elkezdésében. A történet még mindig erősen erotikus, és szerintem Ella indokolatlanul sok szex jelenettel tölti ki az üres helyeket, ami nem gond, de sokszor azokat is ezzel tölti meg, ahova ez nem illik, és ahol egyértelműen a párnak beszélnie kellene, hogy haladjon mind a történet, mind a kapcsolatuk. Viszont az írásmódja javult, sokat, és most már egyre inkább látom, hogy merre is tart Ella, mint már itt annyira nem kezdő, de karrierje elején járó író, aki egy hatalmas univerzummá alakította kedvenc történeteit, kedvenc karaktereit. És az irány amit innentől érzünk meghatározza majd az egész univerzum vázát is.

“He looks real enough to me. Maybe it’s time you let someone in. You deserve that.” Cole reached for the glass that looked as if it were about to end up on the floor. “You deserve to be happy.”

“Because around you, all I want to do is fall without thought.”
EZ. Ez az idézet azóta is fojtogatja a szívemet.

Logan, még jobban szerelmes lettem beléd. Tate, most már beléd is.
Tudom, hogy nem osztozkodtok, és nekem sem a kedvenc dolgom, de szerintem megpróbálhatnánk.
Gondolkodjatok rajta!

Becsapós lehet, hogy ez csak négyésfél csillag, míg az első öt, mert azt kell mondanom, hogy ez jobban tetszett, vagy nem is – ez mélyebben hatott rám érzelmileg, mint az előző.
Azt hittem, nem lehetek jobban szerelmes ebbe a férfiba. Tévedtem.
Azt hittem, hogy nem ránthat be még jobban ez a sorozat. Tévedtem.

Már rögtön az elején érezhető a különbség a két könyv között: az elsőben volt a hirtelen szikra, tűz, amikor a vágytól szinte gondolkodni sem tudtak. Ebben pedig az első oldalaktól kezdve ott dobogott az mély vágy, amit a csontjaiban érez az ember, melegséggel együtt. Mint egy szörnyen meleg, nehéz takaró, ami már – már szinte nyomaszt, de imádod, ahogy körülölel.
Minden van, ami eddig izgalom, az éhség csak egy még mélyebb szinten – ami szituáltabbnak tűnik, de igazából még ösztönösebb és ebből lesz majd a szerelem.
A férfiaim – mondtam, hogy nem szeretek osztozkodni – elkezdték megismerni egymást, ez pedig együtt jár bizony a cipelt poggyászokkal is – komplexusok, félelmek, védekezési mechanizmusok, amivel minden párnak meg kell küzdenie már a kapcsolat legelején.
Szóval eljutottunk a második lépcsőfokra. Szerettem ezen állni: adott volt több nagyon feszült szituáció, amihez társult egy még nagyobb akarás és próbálkozás.
Megjelentek az apró, olyan nagyon szeretett momentumaim – az apró intimitások.
Élvezet volt olvasni, ahogy egyre mélyebbre ástak önmagukban is, a másikban is, próbálkoztak, küzdöttek, alkalmazkodtak.
Gyógyultak, szabályokat alkottak, birtokoltak és szerettek.
Én is szerettem.

Ez a rész az elsőhöz képest jóval lassabban, látszólag eseménytelenebbül telt. Legalábbis első ránézésre. Ebben a részben a hangsúly a belső folyamatokra tevődött át, ahogy a szereplők magukban próbálták elhelyezni ezt a kialakuló kapcsolatot, majd annak a belső mechanizmusát mutatta be, hogy miképp váltak igazi párrá. Természetesen itt is megjelentek azok a külső tényezők, amik megpróbálták megakadályozni a kettejük közötti valódi kapcsolat fejlődését spoiler
Logan….. (´▽`ʃ♡ƪ) Hát Logant még mindig imádni kell spoiler
Szó se róla, Tate-et is nagyon szeretem, de nekem ő kissé túl teátrális spoiler
Ezt a részt is nagyon szerettem, és a stílus is egyre inkább tetszik. Viszont több szexjelentnél éreztem azt, hogy csak az oldalak megtöltése és a karakterszámok növelése céljából készültek. Ez kicsit levont számomra az értékéből. off

I had fun, that is all that matters :)))

Ella Franknak egyetlen hibája van, hogy nagy valószínűséggel imád szexjelentet írni. Úgyhogy ki is éli a szenvedélyét és 3 db/fejezet arányban szórja is őket, ez pedig engem egy idő után nagyon tud untatni, mert ritkán történik bennük új.
Pont emiatt, hosszan halogattam, hogy elkezdjem ezt a sorozatot, mert más sorozatainál a 2,5 könyvnyi tömény szex is bőven elég, nemhogy mindezt 6 köteten át.
Tévedtem, mert a sorozatai közül talán ez az egyik legjobb. (Talán, mert Brooke Blaine itt nem szerző?? *töprengő fej*) Érződik, hogy rendesen ki vannak találva a karakterei, vannak okaik (viszonylag jók) és béna alibi problémák helyett néha vannak rendesek is. Nekem ehhez hasonló, csak a Fallen Angel sorozat volt. Úgyhogy meg-megállva, felbukva levegőért a sok c*ck, thrust, pounding, throbbing, crease és f*ck, f*ck, f*ck etc. közül, néha mást olvasgatva, de azért haladok.

Mit árul el egy erotikus könyvről az, (és tudtam, milyen stílusú a regény) hogy a kedvenc jelenetem, mikor egy ágyban vannak a főszereplők, és csak alszanak? Jézus Mária! Mint a nyulak. De azért lényeges lépést tett a páros előre, végre kezdik megismerni egymást. A konfliktus feldobta a történetet, szimpatizálni tudtam mindkét oldallal. Ám még mindig bajosnak találom a kapcsolatuk tempóját. Alig múlt el egy hónap, és néha úgy tűnik, már évek óta együtt vannak. Legszívesebben dobnám az egészet, de valami arra késztet, hogy folytassam. spoiler A főszereplők azok. Nem tudom, miért, de megkedveltem őket, és érdekel a sorsuk.

Ez a rész valamivel jobban tetszett, mint az előző, végre volt egy kis cselekmény is, bár továbbra is a szereplők viszik a hátukon az egészet. Ebben a részben végre beszélgetnek (komolyabb témákról is) és egyre jobban megismerik, megértik egymást. A szex még mindig sok, de az arányok ebben a könyvben talán jobbak, mint az elsőben.

A könyv nagy konfliktusa, hogy hogyan is fogadja Tate „családja” a tényt, hogy a fiuk egy férfit szeret.
spoiler

Összességében továbbra is tetszik, fenntartja az érdeklődésem, de egyelőre nem látom, hogy van-e még négy könyvnyi tartalom ebben a sorozatban. Nos, a folytatásban kiderül. :)