Megbetegítő ​hit? 2 csillagozás

Kiutak a válságból
Elke Endraß – Siegfried Kratzer: Megbetegítő hit?

Amikor ​egy rádióadásban elhangzottak olyan emberekkel készített interjúink, akik „belebetegedtek” hitükbe, meglepődtünk, hogy milyen sok hallgató reagált valamilyen módon, és éppen a fiatal korosztályokból. Téved, aki azt hiszi, hogya vallásos keresztyén nevelés manapság már nemigen hagy maradandó nyomot. Régóta ismeretes, hogy szektatagok életében előfordulnak vallási eredetű neurózisok, de az, hogy e neurózisok nem lebecsülendő szerepet játszanak a nagy népegyházakban is, azon problémák közé tartozik, amelyekről keresztyén körökben nem szívesen beszélnek. (…)
„Ha a hit megbetegít…” című adásunkban olyan keresztyénekkel beszélgettünk – protestánsokkal és katolikusokkal egyaránt –, akiket személyesen érintett ez a problémakör. Nemegyszer megrázó beszámolóik világossá tették, hogy a tékozló fiú példázatának irgalmas Istenéről alkotott képet nagyon nehéz feltárni számukra. Vallási sérüléseik többnyire olyan mélyen beléjük rögződtek, hogy tapasztalt lelkipásztor vagy terapeuta… (tovább)

>!
Kálvin, Budapest, 2006
158 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635580444 · Fordította: Gromon András

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

csucsorka IP>!
Elke Endraß – Siegfried Kratzer: Megbetegítő hit?

Mi ez, ha nem isteni közbeavatkozás, hogy a munkám közben – könyvtárba visszahozott könyv formájában – találkoztam először ezzel a könyvvel, majd kisvártatva ezzel, a Megbetegítő hittel is?

Ez a második egyébként sokkal inkább szólt azokról a kérdésekről, amikre én keresem a választ, sokkal inkább hangosította ki azokat az érzéseket, amikkel én küzdök. Ugyanis nem hitehagyott, hanem valláskárosult emberekkel foglalkozik.
Sokszor mondom, hogy nekem az lenne a legeslegegyszerűbb, ha képes lennék nem hinni Istenben, de sajnos nem tudom megkérdőjelezni a létét, csak a milyenségét. Hosszú évek óta küzdök azzal, amit C. S. Lewis olyan zseniálisan megfogalmaz A bánatról című könyvében:
„Nem mintha attól félnék, hogy megszűnök hinni Istenben. Az igazi veszély az, hogy elhiszem róla ezeket a szörnyűségeket. A rettegett végkövetkeztetés nem a »tehát nincs Isten«, hanem a »tehát ilyen az Isten.«

Ez a kötet próbált inkább erről a folyamatról írni, de még így is elég megtévesztő a cím, hiszen odabent csupa olyan történet és problémafelvetés sorakozik, amik a megbetegítő vallásról szólnak, és az kötet egész tanulsága az, hogy az emberi téveszmék mérgezőek, nem pedig maga Isten, és a feladat az, hogy az ember visszataláljon „az ítélkező Istentől az ölelő Atya karjaiba”.
Nagy kár, hogy ehhez szinte semmilyen segítséget nem nyújt.


Népszerű idézetek

csucsorka IP>!

Ha gyerekeket olyan emberek formálják, akik saját istenkapcsolatuk foglyai, akkor a gyerekek nem lesznek szabadok. Ha a felnőttek nem tudják, hogyan meneküljenek el Isten kritikus tekintete elől, akkor a félelmüket át fogják ruházni a gyerekeikre is. Úgy látszik, minél korlátozottabb valakinek a lelkiismerete, annál több tilalmat tartalmaz. Neurotikus szülők gyakran megkísérlik olyan emberekké nevelni gyerekeiket, akik sosem vétkeznek – és közben igen szűkre szabják a bűn fogalmának tartalmát.

113. oldal

csucsorka IP>!

C. G. Jung leírása szerint a neurózis „az az állapot, amikor az ösztönös szükségletek és a kultúra követelményei, az infantilis vonakodás és az alkalmazkodás szándéka, a kollektív és az individuális kötelességek közötti ellentét miatt az ember nincs egységben önmagával. A neurózis egy stoptábla egy hamis út elején, és intelem a személyes gyógyulási folyamat elindítására.”

23. oldal

csucsorka IP>!

Az a magas etikai igény, amelyet a fundamentalisták önmagukkal és másokkal szemben támasztanak, éppenséggel nem könnyíti meg az életüket. A hétköznapi életben sok kudarcot vallanak, mivel nem tudnak megbirkózni a követelményekkel. Lépten-nyomon kísértés leselkedik rájuk, amelynek ellent kell állniuk. Ha minden bűn, akkor az élet gyötrelemmé válik. Ha minden sarkon Isten leselkedik rám, hogy bizonyítson valamilyen vétséget, és megbüntessen érte, akkor a félelem által űzött, hajszolt ember lesz belőlem. Ha azonban attól való félelmemben, hogy elveszítem az örök életet, elszalasztom a tulajdonképpeni földi életet, akkor magam és mások számára is pokollá teszem az életet.

98. oldal

csucsorka IP>!

A vallási élet tévútra futott formái is azt mutatják: az ember vágyik, hogy megbízható választ kapjon a lét értelmét és saját bizonytalanságait illetően. Sokan elkövetik azt a döntő hibát, hogy Istent azonosítják a vallással. A kérdés az, vajon el kell-e vetnünk Istent csak azért, mert hamis képet festettek nekünk róla.

103. oldal

csucsorka IP>!

Egyre inkább nehezemre esik, hogy mindig ugyanúgy beszéljek Istenről és istentapasztalataimról, mert gyerekkoromban és ifjúságomban teletömtek efféle megfogalmazásokkal. Ezért elővigyázatosabbá váltam a saját szavaimat illetően is.

122. oldal

csucsorka IP>!

A hit mindenekelőtt akkor betegíti meg az embert, ha a büntető Isten képe már az első életévekben befészkeli magát a tudatába. Az ítélkező kényúr módjára viselkedő Isten különösen azokra a gyerekekre hat erősen, akiknek az önbecsülését már amúgy is aláásta a túlságosan tekintélyelvű nevelés. Ilyenkor az sem segít, ha később még szó esik majd a „Jóistenről” is. A bosszúálló Isten képe erősebb, ezért hatékonyabb.

26. oldal

csucsorka IP>!

A felnőttek többnyire nehezen válnak meg átvett gondolatkészletüktől, és nehezen szembesülnek saját tapasztalataikkal. Ez gyakran csak vallásuk, vagy egyenesen Isten elvesztésének árán sikerül nekik.

101. oldal

csucsorka IP>!

Nincs értelme annak, hogy először belesulykoljuk a gyerekekbe a „tilalmakat”, ezzel süketté téve őket a későbbi bátortalanul felkínált evangélium, az „örömhír” számára. A hit továbbadása a gyermekeknek csak úgy lehetséges, ha félelem helyett szeretetet, rossz lelkiismeret helyett bizalmat prédikálunk nekik. Meg kell adnunk nekik a lehetőséget arra, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel – kényelmetlen kérdéseket is –, amelyeket nem lehet megválaszolni. Ha pedig valaki kételkedik, nem szabad elítélni, mert az értelmes hitet a kétely nem rendíti meg, ellenkezőleg, megszilárdítja.

113. oldal

csucsorka IP>!

A haragos Isten félelmet kelt. De ha megértjük is, hogy ez a félelem alaptalan, akkor sem tűnik el máról holnapra. Sőt, a félelmek sok esetben önállósulnak, és szokássá válnak.

125. oldal

csucsorka IP>!

A páciensnek nemcsak félelmeit, hanem saját haragját is fel kell dolgoznia. Sok vallásosan nevelt ember szenved mindmáig attól, hogy magáévá tette az agresszió tilalmát. Mert ahol a gyengédség, az alázat, a barátságosság, a jóság, az elnézés és a türelem jelent mindent, hol marad ott hely a bosszúság, a düh, a harag vagy a gyűlölet kifejezésére?
Ki merészelné ökölbe szorított kezét az ég felé emelni és úgy szidni Istent? Vagy ki mer kíméletlenül nyílt, dühös levelet írni Istennek? Sokan félnek attól, hogy villám sújtana le az égből, és Isten megbüntetné őket. Ám ebben az érzésben az is megmutatkozik, hogy itt egy démonikus istenkéről van szó, amellyel szemben méltán nézhet haragosan az ember, sőt, kell is ily módon szembenéznie.

128. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
Pál Ferenc: Tükör által világosan
Umberto Eco: Az ősfasizmus szaga
Gyökössy Endre: A növekedés boldogsága
Gyökössy Endre: MÉGIS öröm
John Eldredge – Stasi Eldredge: Elbűvölő
Gyökössy Endre: Élet és ige
Henry Cloud – John Townsend: Határaink
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja
Gyökössy Endre: A karácsony szíve: a szeretet