Prozac ​Nation 6 csillagozás

Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation

Some catastrophic situations invite clarity, explode in split moments: You smash your hand through a windowpane and then there is blood and shattered glass stained with red all over the place; you fall out a window and break some bones and scrape some skin.

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Riverhead, New York, 2002
368 oldal · ISBN: 9781573229623
>!
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780704380080
>!
Riverhead, New York, 1995
368 oldal · ISBN: 9781573225120

Enciklopédia 5


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
NannyOgg SP
Elizabeth Wurtzel: Prozac Nation

A depresszió megítélésének két teljesen elcsúszott oldala van. Az egyik oldal a „Szedd már össze magad!”, „Mit hisztizel állandóan?!”, „Nekem is szar napom van, mégsem viselkedem így!” emberek csoportjából tevődik össze – ez az, amit jobban ismerünk. A depresszióval küzdő felet ilyenkor sajnálni illik, hogy szegény, hát depressziós, ez a vadállat meg elbagatellizálja itt a dolgot, cseszegeti, mert nem érzi át, hogy. Ami kevéssé ismert, és ezt nem szokás bemutatni könyvekben/filmekben, hogy a klinikai depresszióval élő emberek önző dögök, és amennyire a fent említett fiktív, érzeketlen kívülálló nem ismeri el, hogy talán mégsem egyszerű durcimurciról van szó ebben az esetben, adott depressziós hősünk is hajlamos a betegségét kifogásként használni (t.i. „Még jó, hogy önző vagyok és kibírhatatlan, beteg vagyok, ezt neked tolerálnod kell!” módon). Arról nagyon ritkán van szó, hogy el kell-e viselni egy kellemetlen embert pusztán azért, mert beteg és erről nem tehet, kell-e acélos lélekkel tűrni a dolgait, mert papírja van az állapotáról, és hol van a határ, amikor azt mondhatod, hogy csinálj amit akarsz, a depressziód nem jolly joker és nem használhatsz lábtörlőnek, ugyanis én is ember vagyok, érzésekkel? Ez amolyan tabu, nehogy ingoványos talajra tévedjünk az esélyegyenlőség és politikai korrektség virágoskertjében.

Elizabeth Wurtzel nem Sylvia Plath, akármit is állít a fülszöveg („Sylvia Plath with the ego of Madonna” a New York Times Book Review szerint, szerintem meg a Madonnához hasonlítás is teljesen félrement, de mindegy), de nem is akar az lenni. Az üvegbura szépirodalom, a Prozac Nation pedig non-fiction, egy kórtörténet, és annak kiváló, mert kihasználja azt a tényt, hogy ha magadat járatod le, senki nem szólhat be, hogy nem vagy politikailag korrekt. Így hát EW szabadon totál lemezteleníthette magát, és egyrészt megmutathatta, hogy milyen a depresszió belülről, másrészt meg merte mutatni, hogy kettőn áll a vásár: hogy a depressziós ember energivámpír, aki kétségbeesetten keres valami olyat, ami adott esetben ott van előtte, és elvárja ebben a lehetetlen küzdelemben a környezete feltétlen és teljes érzelmi támogatását. Végig idegesített a könyvben, ahogy csak emberi tehetetlenség és önzés idegesíteni tud – annak ellenére, hogy teljesen logikusnak és érthetőnek gondolom a viselkedését az állapota tekintetében –, aztán az utószóban szembetalálkoztam magammal, mint olvasóval:

„I wanted to be completely true to the experience of depression—to the thing itself, and not to the mitigations of translating it. I wanted to portray myself in the midst of this mental crisis precisely as I was: difficult, demanding, impossible, unsatisfiable, self-centered, self-involved, and above all, self-indulgent. As I found myself saying to not a few people who would tell me they found the book angering and annoying to read: Good. Very good: That means I did what I had set out to do. That means you felt a frustration and fury reading the book that might even be akin to the sense of futility experienced by most people who try to deal in real life with an actual depressive. Depression is a very narcissistic thing, it's a self-involvement that is so deep and intense that it means the sufferer cannot get out of her own head long enough to see what real good, what genuine loveliness, there is in the world around her.

Igen. Jól csinálta. Hiteles és őszinte belső perspektívát nyújt azoknak, akik a depresszióval sem így, sem úgy nem találkoztak, de ez itt nem a „26. celeb fúdeőszinte és nyílt bulvár-sikerkönyve a depresszióról, brühühü” sztori: itt az író nem a „szegény beteg, aki az érzéketlen társadalom előítéleteinek áldozata”, hanem egy hosszú küzdelmet folytató, kézzel-lábbal kapálózó, piszkosul mérges emberi lény, aki nem másvalaki(k), hanem a saját betegségének az áldozata, és van elég intelligens, hogy közben érzékeny kérdéseket tegyen fel. Pl. hogy meddig használhatod kifogásnak a betegségedet a környezeteddel szemben; hol végződik a személyiséged, és hol kezdődik az, amit a depresszió számlájára kell írnod; és vajon nem totál mindegy-e a végeredmény a környezeted szempontjából, hogy 11 éves korod óta azért vagy önző és kibírhatatlan, mert beteg vagy, vagy azért, mert ez egy természetes negatív jellemvonásod? Hogy a depresszió a szenvedő alanynak milyen nehéz, az szinte már lerágott csont – ezek az igazi kérdések, amiket nem mindenki akar vagy mer feltenni.

>!
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780704380080
4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
NannyOgg SP

Homesickness is just a state of mind for me. I'm always missing someone or someplace or something, I'm always trying to get back to some imaginary somewhere. My life has been one long longing.

71. oldal, Love Kills (Quartet Books, 1996)

>!
NannyOgg SP

He told me about fun things to do in London – museums, theater, museums, theater – those words might as well be the British national mantra.

243. oldal, The Accidental Blowjob (Quartet Books, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: brit
>!
sigmundsfreund

At most, there are two kinds of dysfunctional families: those who don't talk enough and those who talk too much.

>!
sigmundsfreund

The concept of Who asked you? does not exist in my family, because the concept of individuals doesn't exist.

>!
sigmundsfreund

I wanted to be more mature, more reasonable, I wanted to have a big, fat, forgiving heart that could contain all this rage and still find room for kind, beneficent love, but I didn't have it in me. I just didn't.

>!
sigmundsfreund

According to rabbinical teachings, every time God gets so angry that he finds Himself wanting to blow up the world and put an end on us all, there are thirty-three extremely righteous people roaming the planet who give Him reason to give us another chance.

>!
sigmundsfreund

In general, if your life is going to be one long emergency, it's a good idea to have good friends.

>!
NannyOgg SP

I wanted this book to dare to be completely self-indulgent, unhesitant, and forthright in its telling of what clinical depression feels like, I wanted so very badly to write a book that felt as bad as it feels to feel this bad, to feel depressed. I wanted to be completely true to the experience of depression — to the thing itself, and not to the mitigations of translating it. I wanted to portray myself in the midst of this mental crisis precisely as I was: difficult, demanding, impossible, unsatisfiable, self-centered, self-involved, and above all, self-indulgent. As I found myself saying to not a few people who would tell me they found the book angering and annoying to read, Good. Very good: That means I did what I had set out to do. That means you felt a frustration and fury reading the book that might even be akin to the sense of futility experienced by most people who try to deal in real life with an actual depressive. Depression is a very narcissistic thing, it's a self-involvement that is so deep and intense that it means the sufferer cannot get out of her own bead long enough to see what real good, what genuine loveliness, there is in the world around her.

316. oldal, Afterword (Quartet Books, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: depresszió
1 hozzászólás
>!
sigmundsfreund

You know you've completely descended into madness when the matter of shampoo has ascended to philosophical heights.

>!
sigmundsfreund

Insanity is knowing that what you're doing is completely idiotic, but still, somehow, you just can't stop it.


Hasonló könyvek címkék alapján

Rae Earl: My Fat, Mad Teenage Diary
Francesca Zappia: Made You Up
Cindy R. Wilson: Paper Girl
Beth Revis: A World Without You
Leah Scheier: Your Voice Is All I Hear
Stephen Chbosky: The Perks of Being a Wallflower
Hyeonseo Lee – David John: The Girl with Seven Names
Daniel Keyes: Flowers for Algernon
Raymond Chandler: The Big Sleep
Colleen Hoover: It Ends with Us