Fedőneve ​Verity 80 csillagozás

Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

1943. október 11. Egy brit kémrepülőgép kényszerleszállást végez a náci megszállás alatt álló Franciaországban. A pilóta és utasa a legjobb barátnők. Egyikük megpróbálja túlélni. A másik már akkor elvesztette a játszmát, amikor még el sem kezdődött.

Gyönyörűen megírt, szívszorító regény egy felejthetetlen barátságról, amely a végtelen gonoszságnak is ellenáll.

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633992814 · Fordította: Todero Anna

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Julia Lindsay MacKenzie Wallace Beaufort-Stuart (Queenie) · Jamie Beaufort-Stuart · Margaret Brodatt (Maddie) · Paul


Kedvencelte 31

Most olvassa 10

Várólistára tette 156

Kívánságlistára tette 122

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Katara_Phoenix P
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Nagyon ritkán írok bármilyen idézetet értékelésbe, kedvenc idézetet pedig szinte soha, de ez a mostani egy kivételt képez: „CSÓKOLJ MEG, HARDY! Csókolj meg, GYORSAN!”

Annak ellenére,hogy a háborúkról szimplán nem szeretek/nem szoktam olvasni, tudtam,hogy ez a könyv nekem tetszeni fog. Ennek egy nagyon egyszerű oka volt: Pilóta főszereplő. Kicsinyes vagyok, tudom. :D
Az tényleg meglepetésként ért,hogy levélregény, de ez nálam csak + pont, nagyon szeretem ezt a fajta írást. *-*
A „nagy csattanók” nem leptek meg, mert előtte párszor belegondoltam, hogy „vajon mi lenne, ha…?” – és nem bekövetkezett?! De attól függetlenül,hogy már gondoltam rá, így is megkönnyeztem őket. Julie és Maddie, Verity és Kittyhawk egy csodálatos páros. Nem tudom ezt szebben megfogalmazni, de minden ember, és hangsúlyozom minden nő (engem is beleértve, természetesen) tanulhatna tőlük. Nem számított, hogy férfimunkát végeznek, nem számított,hogy hány megrovó tekintetet kapnak érte, nem számított,hogy ránézésre elkönyvelték őket „buta fruskáknak”, nem számított senki véleménye. Csinálták a dolgukat,és a lehető legtöbbet, legjobbat hozták ki egy adott helyzetből.
Egy igazi epilógust hiányoltam a végéről, vajon Maddie és Jamie hogyan éltek a háború után? Remélem „visszataláltak” egymáshoz.
Méltatlanul elhanyagoltnak, és úgymond népszerűtlennek érzem a könyvet.
Amióta befejeztem legalább három embernek személyesen + az összes figyelőmnek ajánlottam, mert ez ilyen. Mert ezt egyszerűen olvasni kell. Erre szükség van. Ez egy csoda.

Amiben abszolút biztossá váltam: A továbbiakban is fogok olvasni Elizabeth Weintől.

>!
Szimirza P
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Minden szempontból különleges ez a könyv. A történet, a szereplők, a barátság, ami a két nő között volt, nem csak különleges, de tiszteletreméltó is. Ami egy picit hátrány a könyvben, hogy míg az első fele nagyon leköti az olvasó figyelmét, a második fele egy kicsit laposabb.

2 hozzászólás
>!
ƨɔɴом
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Egy kulonleges tortenet egy kulonleges baratsagrol egy olyan korban, ahol minden kis feny ertekelheto volt a sotetsegben.
Tetszett a tortenet es az irasmodja, a ket lany karaktere pedig a szivemhez nott, mind a ketten erosek es kitartoak, ugyanakkor a szemszogeik mas es mas modon mutatjak be az akkori kort, es a haboru esemenyeit. Szamomra a konyv elso fele volt az igazi elmeny, mig a masodikba sokszor beleuntam, de ettol fuggetlenul nem kopott a fenye, nagyszeru tortenet.

>!
Larawyn
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Nyúlfarknyi skóciai tanulmányaim során kellett írnom egy dolgozatot A második világháború és a nők címmel. Akkor alig tudtam kiszenvedni a kötelező karakterszámot, azóta viszont képtelen vagyok szabadulni a témától, örülök minden új információnak, érdekességnek, történetnek, és ennek a könyvnek is. Ugyan komolyabb hangvételre számítottam (miért, ha egyszer láthatóan ifjúsági regény???), de az elmés skót riposztok hamar kiengeszteltek. Elképesztő ez a két lány!

7 hozzászólás
>!
Deszy P
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Érdekes stílusban megírt történet egy skót kémnő és egy brit pilótanő barátságáról a második világháborúban. Mindkét szereplő szerethető, bár Maddie hozzám közelebb állt, és kifejezetten érdekes, hogy nem időrendben követhetjük az eseményeket – ennek ellenére van lehetőségünk szurkolni, hiszen valahol a történet közepén kapcsolódunk be, innen visszatekintünk a múltba, és később térünk vissza a jelenbe, hogy tényleg megismerjük a főszereplők sorsát.

Nagyon tetszett, hogy két hősnő szemén keresztül láthatjuk a háborút, akiknek sokkal nehezebb dolguk volt egy férfiak vezette világban, mégis bizonyítják a rátermettségüket.

A szemükön keresztül tökéletesen átélhetjük, milyen lehetett a második világháborúban fiatal nőként szolgálni a seregben. A mindennapok nehézségei is előkerülnek, olyan apróságoktól kezdve, hogy nincs elég cigi és parfüm, az olyanokig, amikor családok szakadnak ketté, mert más-más oldalt támogatnak, és hogy akár hónapokon keresztül nem tudod, él-e egyáltalán az, akit szeretsz.
És a végén meglepő csavart is kapunk…

A teljes értékelést megtalálod a blogomon:
http://www.deszy-konyv.hu/2015/07/fedoneve-verity.html

>!
bartok_brigitta P
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

„Csókolj meg, Hardy! Csókolj meg gyorsan!”
Nem találok szavakat. Egy olyan könyv után, mint a Fedőneve Verity az embernek nagyon nehéz megfogalmaznia az érzéseit. Egy nagyon különleges könyvet olvastam, amelynek két olyan valóságosnak tetsző főszereplője van, hogy akár tényleg létezhettek is. Két talpraesett hősnő, akiknek egy férfiak által vezetett világban is bizonyítani tudták talpraesettségüket. Úgy érzem, mintha együtt mentem volna keresztül mindenen a történet szereplőivel; mintha én magam is a barátjuk lennék. Ez könyv egy valódi érzelmi hullámvasút volt, még sosem éreztem magam ennyire kifacsarva egyetlen regény után sem. Egyszerre volt bámulatos, és borzasztó, és szívmelengetően fájdalmas. Tényleg nem éreztem még ilyesmit.
A Elizabeth Wein nem finomkodik, ha a karakterei megkínzásáról van szó. Miközben Verity a gestapónál raboskodott, és kiállta a sok kegyetlenkedést, amit a vallatói találtak ki számára, próbáltam azzal nyugtatni magam, hogy ez az egész nem valós, nem történt meg. De közben tudom, hogy valakikkel igenis megtörtént, valakiket ugyanígy meggyötörtek, leromboltak és megaláztak – és van, akikkel a mai napig megteszik, egy másfajta háborúban…
Julie karakterét és történetmesélését sokkal érdekesebbnek találtam, mint Maddiét, mégis úgy vélem, hogy a kettő együtt alkot egy egészet. Ha Maddie elbeszélése nem került volna hozzá a történethez, valószínűleg Julie emlékiratai sem ütöttek volna akkorát. Mind a két lány meséje kellett ahhoz, hogy az ember elhiggye, hogy a kettejük barátsága valóban különleges, és egyedi.
Annyira vágytam a happy endet, de helyette csak egy keserédes befejezést kaptam. Érdekelt volna egy kicsi részlet abból, hogy mi történt Maddie-vel a háború után, de ez csak az én telhetetlenségem hibája.

>!
Babó_Buca
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Az ötlet és a kivitelezése tetszett, a stílusa már kevésbé. Bár gyorsan haladtam vele, mégis inkább szenvedésnek éreztem. Kényszerítettem magam arra, hogy olvassam. Nem ragadott magával a kémlány raboskodásának és az azt megelőző életének története. „Lenke” idegesített, de Maddie kárpótolt mindenért.
www.egy-lany-blogja.blogspot.com/2017/07/elferditett-ig…

>!
Démonika
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Hát ez egyszerűen, utálatos módon, borzasztó volt, és mégis szívmelengetően gyönyörű.
Ide nem kellett csöpögős szerelem.
vagy férfiak Ez úttal nem, csak rontott(ak) volna az összképen.

Meglehetősen gyűlölök dráma könyveket olvasni,
1, úgy érzem mintha együtt mentem volna keresztül mindenen a történet szereplőivel, és egy amolyan láthatatlan kötelék szövődik, köztük és köztem, és emiatt az „elválás” tőlük borzalmasan nehéz.
2, egytől, egyik mind érzelmi hullámvasutak, és ez egyszerűen nem való az én empatikus lelkemnek.
Egyszer az ilyen típusú könyvek fognak kinyírni!

És ezzel a két indokkal talán már ki is fejtettem, hogy mit is érzek a Fedőneve: Verity-vel kapcsolatban.

A fülszövegnek tényleg teljesen igaza van.
Ez egy, gyöngyűen megírt, mocsokba és fájdalomba csomagolt történet, barátságról, és a női kitartásról.
Az elején nagyon furcsának találtam az írónő írásmódját. Mivelhogy Verity harmadik személyben mesélte el a történetet, a barátnőjét helyezve előtérbe és magáról mindig harmadik személybe beszélt. Aztán ahogy haladt a történet, belerázódtam és csak ittam szerencsétlen lány szavait.
Imádtam és megvetettem egyszerre.
Hisz, a történetében olyan bátornak írta le magát, vakmerőnek, furfangosnak,ehhez képest amint elkapták ő lett a németek legszebben daloló madárkája… (spoiler)

Azt a lány, Queenie-t, a szókimondó, szórakoztató, mégis acél idegzetű, ezerarcú lányt-t én is szívesen látnám a baráti körömbe…

Az írónő végig úgy játszott az idegeimmel, és az érzelmeimmel, hogy végül csak elérje a kívánt hatást és ott hatódjak meg. bőgjem el magam Ahol ő akarta. rafinált fúria!

Akkor most melyikük veszítette el a harcot már az elején?
Maddie vagy Verity ?
Verity vagy Maddie?
Borzalmas volt, mert mind kettejüket úgy megszerettem, hogy egyiküket sem akartam volna elveszíteni. Akartam nekik azt a bizonyos Happy Endet, már amennyire, ez a háború idején lehetséges volt.

Maddie, is csodálatos karakter volt, a már mondhatni megszállott imádata, a repülők és a repülés iránt. Hogy ő is milyen rátermett volt és kitartó…

De így vagy úgy, ők ketten együtt alkottak csodás csapatot.

Azt mindenképp meg akarom még jegyezni, hogy Elizabeth Wein, megmutatta, hogy minden éremnek két oldala van.
Hogy a németek sem voltak, természetfeletti démonok, és igen, megeshet, hogy jó néhányuk pszichopata volt, de a legtöbben a körülmények áldozatai voltak, és ők maguk is csak emberek voltak, akik teljesítették a kapott parancsaikat. de ők is belefáradtak ebbe egy idő után mind testileg mind lelkileg

(spoiler)

Egyszerűen gyűlölöm ezt a könyvet! Gyűlölöm! És imádom, mert csodálatos volt.

>!
csokitorta
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

A második világháborúról rengeteg film és könyv született, de valljuk be: mind ugyanabból a szemszögből mutatják be ezt a világméretű eseményt. Általában a koncentrációs táborokat ismerhetjük meg, vagy a romantikus szálakat láthatjuk kibontakozni. Bátran merem állítani, hogy a könyv írónője teljesen új nézőpontot alkalmazott: két elválaszthatatlan barátnő útjáról olvashattunk, és arról, hogyan keresztezik egymást útját a háború folyamán.
Bővebb értékelés: http://varazstinta.blogspot.hu/2016/05/haborut-is-atves…

>!
Niki_
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

Nagyon kellemes olvasmány a Fedőneve Verity, szerettem olvasni, viszont hiányérzetem is maradt. Vágytam a könnyeim megindulására, hogy elérzékenyülök, szitkozódok majd a rémtettektől, de ezt nem tudta elérni az írónő, pedig elég érzékeny olvasó vagyok. A könyv szerintem nagyon jól vissza tudja adni a világháború kémeinek életét és mivel számomra ez újdonság volt így könyv terén, így különleges volt az olvasása. De érzelmileg nem tudott megérinteni, pedig erre számítottam.
Bővebben: http://azajtom.blogspot.hu/2016/01/elizabeth-wein-fedon…


Népszerű idézetek

>!
Nikkincs

Ha az ember rátalál a legjobb barátjára, az olyan, mintha szerelembe esne.

83. oldal

>!
Katara_Phoenix P

– Van zseblámpád?
– A csomagomban. Várj! Milyen betű a válasz?
– L mint Love. Ti-tá-ti-ti, rövid, hosszú, rövid, rövid. Pontosan kell jelezned, különben nem világítják ki a leszállóhelyet…
– Pontos leszek, te kis buta – rótta meg Queenie szeretetteljesen. – Álmomban is tudok morzézni. Nem emlékszel? Távírász vagyok.

218. oldal

>!
Katara_Phoenix P

– A fenébe! A francba! A francos fenébe! (A „francos fenébe” a legrémisztőbb káromkodás, amit Maddie valaha kiejtett a száján.)

224. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Margaret Brodatt (Maddie)
>!
Katara_Phoenix P

A legjobb barátnője, aki lassan kiszabadította magát a csomagok alól a gép hátsó részében, borzongott a rettegéstől és a szeretettől. Tudta, hogy Maddie biztonságban lejuttatja a földre, ha addig él is.

215. oldal

>!
Katara_Phoenix P

Egyetlen oka van annak, hogy nem zuhantam le lángolva Angers fölött: az, hogy Julie ott ült hátul. Ha nem akartam volna megmenteni az életét, soha nem lett volna annyi lélekjelenlétem, hogy eloltsam a tüzet.

242. oldal

>!
Katara_Phoenix P

– Mégis hogy keveredtél ide, Maddie Brodatt?
– „Jobbra a második, aztán egyenest előre reggelig" – vágta rá Maddie, mert tényleg olyan volt ez a hely, mint Sohaország.

145. oldal

>!
Katara_Phoenix P

– Anya az összes hálószobában nyitva hagyja az ablakot, ha nem vagyunk itthon, mint Mrs. Darling, mert úgy gondolja, bármikor hazarepülhetünk.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jamie Beaufort-Stuart
>!
Katara_Phoenix P

– Nagyon elcsöndesedtél – jegyezte meg Maddie.
Ich habe eine Platten – jegyezte meg Queenie.
– Beszélj angolul, te féleszű!

89. oldal

>!
Katara_Phoenix P

– Mire odaérünk újra kinyit a kocsma, és nem maradhatunk el sokáig – én tizenegytől szolgálatban vagyok, és addig még szeretnék szundítani egyet. De most először is megérdemelsz egy whiskyt. A vendégem vagy.
– Biztos vagyok benne, hogy a náci kémek nem whiskyt isznak.
– Ez a kém azt iszik.

94. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kristin Hannah: Fülemüle
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Fábián Janka: A német lány
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
L. M. Montgomery: Anne új vizekre evez
Fynn: Halló, Mister God, itt Anna beszél!
Pierre Gamarra: Tavasz kapitány
Irene Adler: A katedrális árnyéka