Szárnyak (A Fekete Város krónikái 3.) 112 csillagozás

Elizabeth Richards: Szárnyak

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ash, ​a kevertvérű sötétfajzat és menyasszonya, a félvér szívű Natalie elszakadnak egymástól. Mindkettejüknek szembe kell nézni saját démonaival, és megtalálni a kiutat és egymást.

Ash, az Ember az Egységért polgári kampány jelképe, hazamegy Fekete Városba, hogy rendezze sorait. Közös célpontjuk a Tizedik, az a koncentrációs tábor, ahova Tiszta Rózsa a vámpír sötétfajzatokat és a velük szimpatizálókat börtönözte be. Emberi és nem emberi szövetségeseikkel ott találkoznak újra. Ash-nek rejtőzködnie kell, de nem hajlandó lemondani Natalie-ról, sem arról, hogy megdöntse Tiszta Rózsa borzalmas uralmát, és lerombolja a falakat, amelyek mögé a népét zárták.

Eközben Natalie váratlanul ismét találkozik a szüleivel, akik kulcsfigurái az őrök Tiszta Rózsa elleni lázadásának. Velük, valamint egy barátjával, Elijah-val bujkál a lázadók föld alatti főhadiszállásán. Bár biztonságban és kényelemben él, Natalie másra sem vágyik, mint hogy megkeresse Ash-t, de az őt túlzottan óvó… (tovább)

Eredeti mű: Elizabeth Richards: Wings

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás

>!
Maxim, 2015
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632616513 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Ash Fisher · Natalie Buchanan · Elijah Theroux · Cékla · Acelot · Day · Marcel · Kieran · Lucinda · Sebastian · Siobhan Buchanan · Theora


Kedvencelte 19

Most olvassa 2

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 74


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Elizabeth Richards: Szárnyak

Izgalmas volt, érdekes és időnként szívszorító. (Az írónő mostanában a Trónok harcát nézi?) Rengeteg megkedvelt szereplőt veszítettünk el. Ezért jár a fél csillag levonás is.
A történetbe bekapcsolódik egy harmadik mesélő is Ash és Natalie mellé, Edmund. Ő a harminc évvel ezelőtti eseményeket meséli el.
spoiler
Sok mindenre választ kapunk, Ash és Nat külön-külön és együtt is felderítenek dolgokat, de a befejezéssel nem voltam maximálisan elégedett. Ettől függetlenül jó volt a könyv és az egész trilógia.

5 hozzászólás
>!
ƨɔɴом
Elizabeth Richards: Szárnyak

A világ összes 5 csillagát odaadnám.
Noha az első két rész is nagyon ott volt a szeren számomra, de ez a kötet überelte őket. Számtalanszor kellett az állam keresni, egyszerűen nem hittem el amit olvasok. Edmund szála volt az amit először nem tudtam hova tenni, gondoltam hogy szerves része lesz majd a történetnek, de hogy ennyire, ez meglepett. Az utolsó pár fejezetnél a körmeim csumáig rágtam, és a vége…ahwr valahogy nem is tudtam volna jobb befejezést elképzelni. Egyértelműen kedvenc lett.

>!
deen
Elizabeth Richards: Szárnyak

A sorozat záró kötetétől mindenki sokat vár, hiszen általában ez alapján határozzuk el egy sorozatról, hogy igazán jó volt-e vagy csak elment egynek. Azt hiszem a három kötet közül ez volt sajnos a leggyengébb. Az igaz, hogy a könyv egyharmada után magára talált az írónő és egy izgalmas, fordulatokkal megspékelt záróakkorddal teljesen lenyűgözött, mégis bennem maradt a tüske a cselekmény eleje miatt, ahol rögtön egy új szállal indított. Persze lehet tudni, hogy Edmund története kapcsolódik a jelenhez, ezért fontos, mégis megtörte a cselekményt és csapongónak éreztem a három szemszöges felépítést. Az írónő egyébként nem bánt kesztyűs kézzel a szereplőkkel, mindenkinek szembe kell néznie a halál lehetőségével és jó páran ki is hullanak a sorból, olyanok is, akiket agyon sajnáltam. Tiszta Rózsa ötletei, még ha szörnyűek is a maga nemében zseniálisak, igazi stratéga, és kellően őrült, ahhoz, hogy már semmi se érdekelje, csak a „fajegyesítés”. Így az ellenállásnak a titokzatos parancsnokkal az élen nem csak Tiszta Rózsával és az őrök új csapatával kell szembenéznie, hanem egy új biológiai fenyegetéssel is. A Szárnyak egy jó befejezés, igazságot szolgáltat, de nem old meg mindent egy csapásra. Megmarad a realitás talaján. Szerettem ezt a sorozatot, és szívesen olvasom majd újra.

>!
perpetua P
Elizabeth Richards: Szárnyak

Egyáltalán nem mondhatom, hogy a sorozat teljesen belopta magát a szívembe. Mindkét korábbi résznél elég vegyes érzéseim voltak. Rengeteg jó dolog is volt benne, de ugyanannyi eleme zavart is. Nem igazán akaródzott az olvasás, de mégis fúrta az oldalamat a kíváncsiság, hogy fog Ash és Natalie kalandja zárulni. Nem bántam meg, mert ez a rész tetszett a legjobban. :)
Bekerült egy új, múltbeli történetszál Edmund szemszögéből és nálam ez húzta fel az egész történetet. A fiú visszarepít minket 30 évvel ezelőttre, ahol már meg volt a fajok közötti ellenségeskedés, de még nagyjából békésen tudtak együtt élni. Ezek a fejezetek voltak a kedvenceim, sokkal többet is szívesen olvastam volna róla. És még ha tudtam is, hogy fontos lesz ez a jelenben, mégse gondoltam, hogy ennyire fontos lesz. :O
Ash és Natalie részei, most se vett le sajnos a lábamról, de itt is nagyon értékelem, hogy sok érdekes fordulatot tartogatott számunkra az Írónő a lezárásra. Számos meglepetést tartogattak a szereplők és nem ment minden zökkenőmentesen, így végig izgulhattunk, hogy miként sikerül kivitelezni lázadó terveiket.
Kedvencem azért most se lett, de az Edmund vonal miatt már megérte olvasni, azért teljesen odáig voltam. :)

>!
DarknessAngel P
Elizabeth Richards: Szárnyak

Még egy kedvenc sorozatomtól vehettem búcsút, méghozzá nem is akárhogy! Egyszerűen tökéletes befejezést kaptunk. Nem tudtam pontosan mire számíthatok a folytatásban, de ez… Nagyon meglepett.
Ez elején a titokzatos Edmund mesél 30 évvel ezelőttről. Nem nagyon tudtam elképzelni, hogy ez hogyan is kapcsolódik a történethez, de mivel egyre jobban tetszett, egyre jobban érdekelt, hogy mi lesz ezzel a szegény szimpatikus fiúval, már nem is zavart. Egyszerűen elmerültem benne.
Ash és Natalie megpróbál visszatalálni egymáshoz, ami szerencsére nem tart sokáig ;)
Sajnáltam azt a csomó áldozatot is, akiket az út során elvesztettünk, de egy harcban az ilyesmi sajnos elkerülhetetlen.
Az egész könyv nagyon tetszett, a borító is gyönyörű. Ash továbbra is szívem nagy kedvence ^^ Szerencsére a történetből Elijah sem hiányzott, ami külön öröm, és a körülményeknek áldozatul esett Edmund is nagyon megszerettette magát velem. Annyira sajnáltam szegényt.
Kaptunk viszont egy boldog véget, ami viszonylag kárpótolt a sok szomorúságért. Elizabeth Richardsnak pedig nagy gratula, hogy ezt mind összehozta :)

>!
schesztiஐ P
Elizabeth Richards: Szárnyak

Na így kell befejező részt írni!!! :))

Drága Elizabeth! Köszönöm, hogy nem rontottad el valami klisével, képtelen bugyutasággal, zagyválással, kényszer megoldással!!! Köszönöm, hogy tökéletes lett!! ♥

Tisztára mintha Ködöt toltam volna – potyog a könnyem és vigyorgok közben, és imádom, hogy sírhattam és nevethettem és meghatódtam és dühöngtem és nem bírtam letenni és rettegtem és elképedtem és hogy tuti nem fogok tudni aludni szemhunyásnyit sem, mert most ez a könyv fog még zakatolni bennem düb-düb… düb-düb… és legszívesebben újra átélném elölről az egészet, de nem teszem, mert eltölt az eufórikus öröm, hogy végre egy sorozat, amit az első kötettől az utolsóig imádhattam!

Most ennyi! :) Megyek vissza Ash-ről álmodozni. :DD

2 hozzászólás
>!
catilde
Elizabeth Richards: Szárnyak

Hát ennek a sorozatnak is vége.
Erre tényleg igaz, hogy végig pörgős volt.
Nagyon jó, hogy Edmundot is megismerhetjük közelebbről. Igaz az elején nem gondoltam, hogy is fog majd kapcsolódni a történethez.
Kedvenc karakterem drága Elijah. Imádtam.
Végén utolsó nagy drámát kicsit feleslegesnek éreztem, de ettől eltekintve szerettem végig az egész sorozatot.

2 hozzászólás
>!
Petrasek
Elizabeth Richards: Szárnyak

A három rész közül, ez volt legjobb. Félre értés ne essék, a karaktereket még mindig utálom, de egy bizonyos Edmund nevű fiúcska, és története nagyon meghatott spoiler
A történet önmagában, nem volt olyan rossz, mint az előző kötetek, de még mindig nem az igazi. Örülök, hogy vége lett a sztorinak, és nem lesz folytatás, mert ahhoz már nem lenne energiám.

>!
Tamlilla P
Elizabeth Richards: Szárnyak

A vége sokat lendített a megítélésében, de nem tudok rá több csillagot adni. Többet vártam.
Az Edmund szál jó volt, spoiler.
Nálam Ash vitte a prímet, valamint Elijah, és Evangeline is érdekes szereplő volt. Azt a szálat nagyon hiányoltam, többet ki lehetett volna hozni belőle.
Összességében ez egy jó sorozat, de lehetett volna jobb is.

>!
Pnikolett
Elizabeth Richards: Szárnyak

Sajnálom :( Azt kell mondjam, hogy teljesen elvesztettem az érdeklődésem a könyvet illetően.. Már az elejétől kezdve valahogy nem kaptam el úgy a fonalat,ahogyan kellett volna,vagy ahogy éppenséggel az előző kötetnél, így ez a rész nagyon nyögvenyelősen ment, nem nagyon akaródzott olvasni, mert valahogy nem érdekelt már a történet :S Ez nagyon rossz,szerintem még sosem fordult elő velem. Pedig bejött egy érdekes szál ami visszaröpített és megmutatta, miért is alakultak úgy a dolgok ahogy. Ash és Natalie kapcsolata is egyszerűen hidegen hagyott. Sajnos éreztem én előző részekben is, hogy nem nőttek a szívemhez a szereplők,de hogy ilyen közönnyel olvasok róluk ez még számomra is meglepő.
Nem akartam túlságosan lehúzni a könyvet, ezért lőttem be egy erős közepes szintre,mivel most úgy érzem teljességel az én hibám ez a közöny,lehet máskor jobban tetszene vagy tetszett volna ez a befejező rész is. Most ez valahogy mégsem hagyott bennem nagy nyomot.


Népszerű idézetek

>!
Sheila_7

– Könnyű gyűlölni. A szívünk igazi próbatétele a megbocsátás.

>!
Sheila_7

– Nem ítélhetsz meg egy egész fajt egyetlen ember tettei alapján.

>!
Sheila_7

A szerelem nem múlik el, ha a szív megszűnik dobogni.

>!
Sheila_7

Marcel meglepően szórakoztatóan ad elő egy mulatságos történetet Acelotról, akit a szüleik rendkívül kompromittáló helyzetben találtak az egyik szobalányukkal.
– Azt bizonygatta, hogy csak a padlót segített neki sikálni – kuncog Marcel. – Apa csak állt ott elszörnyedve! És mama mit is mondott?
Acelot női hangot mímel: – Ott hagytál egy piszokfoltot, drágám!

Kapcsolódó szócikkek: Acelot · Marcel
>!
shadowhunter1975 P

Úgy látszik, semmi sem tüzeli úgy a hitet, mint a félelem.

48. oldal, 4. Natalie (Maxim, 2015)

>!
Sheila_7

– Hm… nem kéne ezt valamihez rögzíteni? – mutatok a fémtárcsára Acelot kezében.
Szégyenlősen vigyorog rám. – De igeeen, bocs, talán véletlenül levertem. De ne izgasd magad, nem olyan fontos – teszi hozzá sietve, amikor látja a megrökönyödést az arcomon. – Szerintem a hőcserélő tartozéka, amely az ülések fűtését vezérli. – Megfordítja a kezében, aztán lehervad a mosolya. – Hacsak nem a hűtőrendszer alkatrésze. Akkor komoly gondba kerülhetünk.
– Mifélébe? – kérdezem gyanakvóan.
– Előfordulhat egy pici robbanás, amikor begyújtjuk a motort.
– Mennyire pici? – faggatom.
– Majdnem biztos, hogy az ülésfűtőhöz tartozik – tér ki a válaszadás alól.

57-58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Acelot · Ash Fisher
>!
Sheila_7

– Nem csak az ő hibája, hogy ilyen – folytatja Acelot. – Csak ez a vége, ha valaki kiváltságosként éli az életét. Azt képzeli, hogy az övé a világ.
– Te nem vagy ilyen – emlékeztetem.
– Idősebb vagyok, és… azt nem állítom, hogy bölcsebb is, de kevésbé szemétláda, mint régebben voltam, bár odahaza a volt barátnőim ezt talán nem írnák alá.

Kapcsolódó szócikkek: Acelot · Ash Fisher
>!
Sheila_7

(…) Acelot a kardfogával beleharap a csuklójába, és a vérét egy pohárba csorgatja. Több régebbi fognyom is van a karján, az értem tett felajánlása nyomai. Hálásan elveszem tőle a poharat – gyomrom hangosan korog az éhségtől –, és egy hajtásra kiiszom a tartalmát.
– Köszönöm – törlöm meg a számat.
Acelot rongyot teker a csuklójára. – Nia probleme – mondja anyanyelvén. – Nem szívesen ébrednék arra, hogy a nyakamat szívod. Ne érts félre, jóképű fickó vagy, de szeretem, ha előbb elvisznek vacsorázni – vigyorog rám, én meg nevetek.

Kapcsolódó szócikkek: Acelot · Ash Fisher
>!
Hisztis_Manó

-Most màr nem tudom, mit vegyek az èvfordulónkra – mondom. – A szívemnél többet mit adhatnék?

363. oldal

>!
Gothic01 

– Köszönöm, hogy levágtál- mondom végül.
A homlokát ráncolja, mintha azon tűnődne, hogy miért is tette.- Nem akartam, hogy rajtunk száradjon, ha egy sötétfajzat felfal- válaszolja hosszas gondolkozás után.
– Nem ettük volna meg- mondja a tőlem jobbra álló lány.

169-170. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Theora

Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Scarlet
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Kresley Cole: Poison Princess – Méreghercegnő
Cassandra Clare: A hercegnő
Kerstin Gier: Zafírkék
Richelle Mead: A halál csókja
Rachel Vincent: Shift – Változás
Julie Kagawa: The Iron Queen – Vaskirálynő
Jus Accardo: Tremble – Remegés
Rachel Hawkins: Demonglass – Démonüveg