Holdhercegnő 172 csillagozás

Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

„Egy röpke pillanatig Maria úgy gondolta, egy kis fehér lovat látott, lobogó sörénnyel és farokkal, büszkén magasra emelt fejjel, amely mintha megtorpant volna röptében, mikor meglátta őt.”
Maria Merryweather idegenként kerül Holdföldére, ám a Holdhercegnő és csodálatos fehér lova legendája hamar elvarázsolja. Elhatározza, hogy visszaállítja a völgy békéjét és boldogságát. Márpedig ha ő valamit elhatároz… – J. K. Rowling kedvenc könyve végre megjelenik magyarul is; a mozibemutatóval egy időben!

Eredeti megjelenés éve: 1946

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Pongrác, Budapest, 2009
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638857521 · Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Maria Merryweather


Kedvencelte 33

Most olvassa 11

Várólistára tette 174

Kívánságlistára tette 179

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Fairy>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

A könyv egy csodálatos világba repíti az olvasót.Nagyon szép történet.Én először a filmet láttam és az is nagyon tetszett,de nagyon ritka eset,hogy ennyire eltér a film a könyvtől.Mind a kettő a maga nemében gyönyörű.

11 hozzászólás
Lovely_Angel21>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Annyira szép és kellemes történet volt, telis-tele gyönyörű leírásokkal és mesebeli történetekkel. Elvarázsolt és csak faltam a sorokat! ❤
Másabb, mint a film: itt nem magán a történésen van a hangsúly, hanem holdfölde múltját meséli el. Egy igazi kis tündéri mese volt! ❤

bagie P>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Nagyon szerettem ezt a történetet. Ez a történet is segített most a 2021-es Adventben hangolódni: szeretet, bátorság, megbocsátás, boldogság… Maria Merryweather elhozta ezeket Holdföldére – remélem a Karácsony szelleme meg elhozza ezeket a Földre. :)

Zeraphic>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

El kellett felejtenem a filmet, mert ez két külön történet volt.
Mind a kettő tetszett a maga nemében.
Néha vágyom az ilyen tündérmesékre, ahol elmerülhetek egy csodálatos kitalált világban, bár sokszor azért reménykedem, hátha mégis létezik ☺

Maria szimpatikus volt, jó volt vele együtt átélni a kalandokat.
Szeretem az ilyen varázslatos atmoszférát, melyet az írónőnek sikerült megteremtenie.
Talán nem is annyira kisgyermekeknek való sztori volt, hanem picit felnőtteknek szóló inkább, legalábbis néha ez volt az érzésem.

Nekem a film is tetszett, de a kettőnek nem sok köze volt egymáshoz.
Ez sokszor rosszul szokott elsülni, de úgy vagyok vele, hogy két csodás történetet is kaptam.
2 in 1

Izzi>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Először is kezdeném azzal, hogy a filmet láttam előbb. Utána döbbentem rá, hogy ebből van könyv is.
Miután sikerült beszereznem, sokáig váratott magára az elolvasás, mert gyakran csalódom a könyvben a film után. Egy kicsit talán itt is ez a helyzet.
A két mű jócskán eltér egymástól. Nem spoilerezem el, hogy mikben, majd mindenki rájön magától. Viszont egy dolog ugyan az maradt…a legtöbb gondot minden esetben a sértett büszkeség és gőg okozta.
A könyv olvasása esetenként nagyon fárasztó volt a rengeteg hihetetlen részlet gazdag leírástól, ami bizony egy kissé fantázia gyilkos volt. Szeretem, ha egy-egy helyet, dolgot kicsit a saját elképzelésem szerint tudok megalkotni a fejemben és nem teljesen kész leírás alapján kell felépítenem.
Nekem kicsit furcsa volt a vallás és a misztikum ötvözése. Valahogy nem tudom elképzelni azt, hogy a kereszténység ennyire együtt tudna élni azzal, hogy van „varázslat” (tenger habjából kialakuló lovak, különleges állatok).
Maria szimpatikus karakter volt számomra, ahogyan a nevelőnője is, de komolyabb nyomot nem hagytak bennem.
Robinról olvastam volna még. Nagyon szimpatikus fiú volt és az egész karakter nagyon tetszett. Mondjuk a filmben is imádtam.
Sir Benjamin a film után teljesen ledöbbentett… egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyire másabb a könyvben.
Jamben megfogalmazásaitól a szemem néha keresztbeállt, de jópofának tartottam.

Egyszeri olvasmányként tudom ajánlani, de túl sok reményt nem fűznék hozzá senki részéről.

ribizli0414>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Amikor szembe jött velem ez a gyönyörű borító itt a molyon, már akkor tudtam, hogy ezt el kell olvasnom. Közben kiderült, hogy a borító a történetből készült film szereplőit ábrázolja, de egészen eddig a filmről sem volt tudomásom, így örültem neki, hogy előbb a könyvet olvashatom el. Rövid könyvnek tűnik, de viszonylag apró betű mérettel van nyomtatva és a nyelvezete igencsak kacifántos, ezért lassan tudtam vele haladni. A történet egy Maria nevű lányról szól, aki elkerül egy vidéki kastélyba nagybátyjához Holdföldére és itt ismerkedik meg egy varázslatos világgal, azoknak lakóival és fény derül egy régi titokra, egy generációk óta öröklődő problémára is, melyet Maria a sajátjának érez és feltett szándéka, hogy megtalálja a megoldást rá.
A könyv stílusa eleinte nagyon szokatlan és „régimódi” volt, jó pár oldal után tudtam csak megszokni. A történet hemzseg a szebbnél szebb leírórészektől, és úgy tudnám megfogalmazni, mintha egy vintage szűrős szemüvegen keresztül olvasnánk és néznénk mindent, ami a látképhez odaapplikál legalább három ládányi rózsaszínű muskátlit, bájosan csipogó madárkákat és a szellőben lágyan ringatózó csipkekendőt. Maria meg is említi, hogy „fuldoklott a gyönyörűségtől”, ami olykor érintheti az olvasót is. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor viszont a történet igazán bájos és kellemes élmény marad kedves szereplőkkel, aranyos állatokkal és spoiler. Nem is igazán a történet romantikus – az is van benne –, hanem maga a kor, a világ, a környezet, ahol játszódik. De az nagyon. :) Aranyos, jóleső kis könyv volt, vintage/romantikus lelkületűeknek kötelező.

AniTiger P>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Kiszámítható, aranyos kis tündérmese! Annyira Narniás utánérzés uralkodott el rajtam néha olvasás közben, hogy biztos vagyok benne, aki azt szerette, ezt is imádni fogja.

Filmen láttam a Csupó Gábor által rendezett Holdhercegnőt és sokáig nem is sejtettem, hogy létezik könyvben is. Igazából amiatt a film miatt imádtam meg Ioan Gruffudd színészt, de alapvetően egy jól összeválogatott cast-ja van a filmnek.

Az első fejezeteket egyre döbbentebben és döbbentebben olvastam: vörös és kevély Maria? Kövér, vidám Sir Benjamin? MI? Régen láttam utoljára, de nem ennyire!

Az ilyenek miatt hamar el szoktam távolodni egy könyvtől, ilyenkor elnyúlik vagy félbe marad az olvasásom. Most csak elnyúlt, mert időbe telt, míg megszerettem és élvezni tudtam a történetet, a szereplőket.

Olyan könyv, ahol bele lehet feledkezni a történetbe, magával ragadja az olvasót. Gyönyörűek és érzékletesek a leírások: élmény a ruházatokról, a tájról, a berendezésről olvasni. Mostanában nem találkoztam ilyen könyvvel, ahol ennyire kiemelték a részleteket és nem spóroltak a leírásokkal.

A könyvben az egyik kedvencem Jamben Marmalode és az ő cikornyás mondatai voltak:
„– Minekutána a reggeli alatt, a nyitva maradt konyhaajtó résén át volt szerencsém hallani, hogy a mai nap ünnepnek nyilváníttatott a tekintetben, hogy nem árnyékolja be a művelődés kényszere, bátorkodtam összekészíteni egy szerény piknikmenüt – jelentette be Marmalode. – E táskák tartalmával csillapíthatjátok éhetek, mely bizonnyal lábra kap, amennyiben vándorlástok elhúzódása folytán későbbre halasztódnék jóakaróitok által hőn áhított visszatértetek az ősi lak biztonságába. A táskákra erősített szíj lehetővé teszi azok nyakba akasztva történő szállítását, s derékmagasságban kissé alátámasztva, súlyuk nem okoz majd kényelmetlenséget. Kellemes napot kívánok, ifjú úrnőm; kellemes napot, Robin úrfi.”

Más a könyv és más a film, de nem csak a címük egyezik. Alapvetően a film túlromantizálja és eltúlozza a könyv részleteit, de nem mindet dolgozza fel. A film kiragadott részleteket nagyító alá vesz és elénk tárja, a könyv egy történelmi viszályokra építkező Holdföldét ismeretet meg az olvasóval egy tizenhárom éves, kevély kislány szemszögéből.

Mindenképpen sajgott a szívem a komor, hűvös, kissé Mr. Darcy-ra hajazó Sir Benjamin Merryweather után és rettenetesen hiányzott a cserfes, okos és kíváncsi Maria… Tipikus: nem szabad előbb a filmet megnézni.

3 hozzászólás
Zsófi_olvas>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Gyönyörű, megható mese, a szeretetről és a baátorságról.

ttiillyy P>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Aranyos mese volt. A film nagy kedvencem, néha azért vártam az onnan ismert jeleneteket. DE! A könyv hangulata is varázslatos, csak kicsit másképpen. Az biztos, hogy szeretném még elolvasni később is.

Anita1113>!
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

Amilyen nehezen indult a számomra ez a könyv, annyira szívet melengetően végződött. Valahogy nehezen sikerült elkapnom a fonalat, onnantól viszont egy igazi happy enddel végződő mesét kaptam szerelemmel, házassággal, viszállyal, és egy csöppnyi mágiával.

És hogy hogyan szakadhat meg egy párkapcsolat egy pár muskátli miatt? Miként törhető meg egy egész falut súlytó balsors egy gyöngysorral? És egyáltalán mi folyik Holdföldén? Ha ezekre kíváncsi vagy, kezdd el olvasni :)


Népszerű idézetek

tataijucc>!

Durva felosztással élve társadalmunk három csoportra oszlik: azokra, akiknek az irodalom, azokra, akiknek önmaguk ékesítése, és azokra, akiknek a táplálkozás nyújt vigaszt.

7. oldal

3 hozzászólás
Kaat>!

Aki az éjből nappalt csinál, arra reggel köszönt rá az este.

106. oldal

1 hozzászólás
marcella08>!

Az emberek csak abban hisznek, ami érdekli őket.

73. oldal

Mina>!

Együtt örökli a királyságot a bátor lélek és a tiszta szellem, víg és szerető szívvel.

Második fejezet

Mina>!

„Ha meg kell védenünk valakit, aki jobban fél, mint mi magunk, olyan bátrak leszünk, mint egy oroszlán… olyan bátrak… mint Wrolf…”

Tizedik fejezet

Agatha>!

– Amennyiben az ifjú úrnő és Wrolf, az eb kegyeskednének újbóli látogatást tenni szerény munkahelyemen – szólt Marmalode –, volna szerencsém megörvendeztetni őket egy előkelő kisasszony, illetve annak hű őrző-védője gyomorból eredő sóvárgását kielégíteni hivatott ételegyüttes prezentálásával.

157-158. oldal

Mina>!

Több kérdés mégsem hangzott el, ugyanis Wiggins jóvoltából a figyelem ekkor másra terelődött. A mohó eb nyelve túl lendületesen csapott az ételbe, aminek következtében egy darabka répa kiröppent a tányérból, és Wrolf orrán landolt. Ez a méltatlanság túl sok volt Wrolfnak. Felállt, lassú, kimért léptekkel az ajtóhoz sétált, orrával felemelte a kilincsnyelvet, és elhagyta a termet.

Első fejezet

Mina>!

Durva felosztással élve társadalmunk három csoportra oszlik: azokra, akiknek az irodalom, azokra, akiknek önmaguk ékesítése, és azokra, akiknek a táplálkozás nyújt vigaszt. Miss Heliotrope, Maria és Wiggins e kategóriák tipikus képviselői voltak.

Első fejezet

Életveszélyes_és_Tilos>!

– Én világ életemben gyűlöltem a rózsaszínt – vallotta be Maria –, de most… ezek olyan szépek itt… azt hiszem, megváltoztatom a véleményemet.
– Ne hidd, hanem tedd – felelte majdhogynem nyersen Sir Benjámin. – Ne pazarold a rózsaszín muskátlikra a gyűlöletedet. Minden szín a nap szülötte és jó. Tartogasd a gyűlöletet a sötét, gonosz dolgok számára.

Kapcsolódó szócikkek: Maria Merryweather

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Cressida Cowell: Így lopd el egy sárkány kardját
Marcus Sedgwick: Vízözön és vesztegzár
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Neil Patrick Harris: A különc varázsló
Andri Snær Magnason: Időláda
Tea Stilton: A sötétség hercegnője
Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt
Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek