A ​lélek botanikája 71 csillagozás

Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Elizabeth ​Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak. A szegény angol családból származó botanikus, Henry Whittaker a kininkereskedelem révén komoly vagyonra tesz szert, és feleségével együtt kivándorol Amerikába. Itt születik meg lányuk, Alma Whittaker, aki nemcsak apja rengeteg pénzét, de eszét is örökli. Gondos botanikai kutatásai és tanulmányai révén Alma egyre mélyebben elmerül az evolúció rejtélyeiben, amikor is váratlanul betoppan az életébe Ambrose Pike, a tehetséges illusztrátor. Az orchidearajzok mestere egy egészen más irányba, a spiritualitás és a csodák világába vezeti a nőt. Alma a tiszta ész logikáját követő tudós, Ambrose művész. Ami kettőjüket összeköti, az a tudás iránti vágy: hogy a maguk módján megértsék a világ működését.

A lélek botanikája nagyívű regény – egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire… (tovább)

Eredeti mű: Elizabeth Gilbert: The Signature of All Things

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>!
Partvonal, Budapest, 2014
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283574 · Fordította: Balázs Laura, Dudás Éva

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Alma Whittaker


Kedvencelte 16

Most olvassa 10

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 108

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Larawyn
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Nagyon cseles ez a borító! A halvány rózsaszín árnyalat és a virágszirmok szépen elrejtik a titkot, amit csak az ismerhet meg, aki vállalja a fáradtságot és nekigyürkőzik a szorosan szedett soroknak, apró betűknek.
Szeretem az ilyen emberi motivációkat és a lélek mélységeit elemezgető történeteket. Liz Gilbert könnyed humoránál, és nyílt gondolkodásánál jobbat pedig el se tudok képzelni hozzá!

>!
theodora 
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

A könyv sok témát ölel fel – a 18-19. századi utazások és a természettudományos élet izgalmas témáin (evolúció, női tudósok, biológia) túl a vallás, a hit és az élet értelmének keresését is feldolgozza. Akánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretnek hasonló történelmi utazáson részt venni. A borító színe ne tévesszen meg, ez egyáltalán nem egy szirupos, romantikus történet ;)

>!
Maggie
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

A könyvet Páromtól kaptam, aki azt mondta, azért vette meg, mert beleolvasott, és valahol egy férfi és egy nő olyan szépen beszélt egymással benne, hogy ez megtetszett neki. Ezen felbuzdulván nekikezdtem – ami az ilyen fajta romantikától nem is állhatna távolabb. Szerinte Jane Austenes lesz a könyv – tévedett. Austen fiatal, csacska szereplőihez képest Alma teljesen más. Valahogy mégis magával ragadott a történet..egy hihetetlen történetnek lehetünk megfigyelői, amely az egész világon átível. Járunk Angliában, Hollandiában, Peruban, Amerikában, Tahitin.. gyönyörű vidékeken, érdekes emberek között. És lássuk be, még a morcos Henry-t is tudjuk szeretni, hát nem mindenki ilyen apára vágyna?

Nagyon tetszett, hogy végre egy olyan könyvet is olvashattam, ahol nem sikerül mindenkinek minden, ami egy kicsit valóságszagúbb… Ami leírja, hogy nem mindenki érte el minden célját a halála idejéig, de ettől még lehet boldog.. Illetve, hogy vannak dolgok, amik elérése mellett egyszerűen elmegyünk, pedig milyen sokat érnek!!!
Leginkább azoknak ajánlanám a könyvet, akik egy merengős, filozofálós történetre, nem pedig egy rózsaszín habra várnak ( megtévesztő a borító, ugye? ), illetve azoknak, akik szeretik a növényeket. :)

>!
KoŁibri
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Ő volt az 500. olvasmányom. Keresve se találtam volna méltóbbat erre a pozícióra.

1 hozzászólás
>!
Jeffi SP
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

A könyv ugyanis nagyon kellemes és tanulságos olvasmány, az 1800 –as évekről, a botanikáról, az amerikai helyzetről, a hajózásról és ez így elég lett volna. Nem kellett volna már Darwint belekeverni a dologba. Így is úgy éreztem, hogy a rengeteg adat, vagy éppen ismeret felfedése, és megnevezése (mohák neve stb.), néha a történet rovására ment. Megakasztotta a dolgot, hogy annyi ismeretlen dolgot és megjegyzendő dolgot, dobot be. Valahogy túl zsúfolt lett a könyv ettől. Ennek ellenére jó könyv, csak nem teljesen éreztem azt, hogy valóban regény. Főleg mert a mesélő (narrátor), néha úgy a fejezet elején elejti azokat a dolgokat, amik a fejezet végén bebizonyosodik, de akkor már nem koppansz akkorát, hiszen már tudtad… mert leírta az elején. -.-”

Bővebben a blogomban: http://jeffi-olvas.blogspot.hu/2017/01/elizabeth-gilber…

>!
Farkas_Szonja
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Gondban vagyok az értékeléssel, jó volt ezt a könyvet olvasni, és mégsem. Voltak benne szórakoztató és kevésbé szórakoztató részek, némely szál azonban indokolatlanul hosszúra nyúlt. Tetszik a témaválasztás, a főhősnőnk egy intelligens, művelt tudós, aki, amilyen nagyszerűen boldogul a botanika világában, annyira bukdácsol a hétköznapi életben. Gilbert elnézően kezeli Alma furcsaságait, telve van szimpátiával az ő sajátosan furcsa, megnyerő karakterével szemben, és ezt át is tudja adni az olvasónak. Alma élete akkor érkezik fordulóponthoz, amikor rádöbben, hogy igazából egy szeszélyes, öregedő teremtés, aki aranykalitkában élte az életét, mindenféle kockázat nélkül. És akkor kockáztat. De ez nem jár semmiféle dicsőséggel, sem érzelmi, sem értelmi szinten, Alma alaptermészete sem változik meg, mégis tetszik az az elégedettség, amivel a regény végén visszatekint az életére, és belátja, hogy minden megaláztatás és kihagyott lehetőség (itt jön be a Darwin-szál) dacára, szép életet élt.

>!
Partvonal, Budapest, 2014
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283574 · Fordította: Balázs Laura, Dudás Éva
>!
Hiranneth
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Nem volt egy könnyű szülés, pedig nem mondhatom, hogy nem tetszett a történet. Mégis, valahogyan nagyon lassan haladtam vele. De azért megérte. Habár Alma legtöbb döntésével nem értettem egyett, csodáltam a kitartását, a világhoz való hozzáállását, a biológia és a mohák iránti szeretetét, és az oldhatatlan tudásvágyát. Csak azt sajnáltam, hogy magánéletében igazán szerencsésnek nem volt mondható.

>!
pieta4
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Imádtam ezt a tudós, harcos, botanikus légkört!
S az különösen tetszett, hogy egy ilyen nő, mint Alma, aki a tudománynak szenteli az életét, akinek a feje tele van számtalan felfedezéssel, elmélettel, kutatnivalóval, a lelke mélyén olyan dolgokra is vágyik, mint mi mindannyian…szülői figyelemre, testvéri szeretetre, barátságra, testi-lelki szerelemre, elismerésre.

>!
lauranne
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Atyavilág, gyermekem, miket össze nem hordasz! – idézet a műből

Igazi szenvedéstörténet volt. Mármint az enyém. Pedig az írónő korábbi regényei: az Ízek, imák, szerelmek (78%) és a Hűség (68%) kimondottan tetszett. (Szemben a közízléssel.) Ezt a több mint 500 oldalas regényt csak azért nem hagytam abba, mert nem vagyok az az abbahagyós típus. De sajnos nem érte meg a ráfordított időt: majdnem egy hónapon át olvastam. Megint egy „vizsgamunka” érzés: mindent bele! Csupa csűrés-csavarás. Egy előnye volt számomra, kedvet csinált Darwin Egy természettudós utazásaihoz. És tulajdonképpen ez sem lebecsülendő eredmény.

>!
zsófcsa
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

valahogy nem jutok dűlőre ezzel a könyvvel.
szerettem volna szeretni, az elején még fantáziát is láttam benne. és bár nem gondoltam magamról, hogy szeretem az ilyen borítókat, de elképesztően bájosnak találom azt is és a címét is. így ismét beleestem abba a csapdába, hogy ez alapján nagyon jó dologra számítottam.
végigolvastam, mert azért számítottam rá, hogy valami végre történni fog, de ez sajnos nem történt meg. sajnos az sem segített a dolgon, hogy borzasztóan sok helyesírási- és stilisztikai hiba van a könyvben.


Népszerű idézetek

>!
Hajnalcsillag

Azt hiszem, bárki, aki azt állítja, sosem érezte őrültnek magát, az hazudik.

242. oldal

>!
zsófcsa

Hiszek abban, hogy félig vakok vagyunk, és teli hibákkal. Úgy hiszem, nagyon keveset értünk, és a nagy részét annak is rosszul. Úgy hiszem, hogy az életet nem lehet túlélni – ez nyilvánvaló! –, de ha szerencsések vagyunk, egész sokáig el lehet viselni. Ha pedig nem csak szerencsések, de makacsok is vagyunk, az életet néha még élvezni is lehet.

520. oldal

>!
Aurora_Michaelis P

…a te szenvedéseddel azt teszel, amit akarsz – jegyezte meg gyengéden Hanneke. – Az csakis a tiéd. De elmondom, én mit teszek az enyémmel. Megfogom a nyaka szőrénél, a földre hajítom, és eltaposom a csizmám sarkával. Javaslom, tanuld meg követni a példám.

171. oldal, 11. fejezet

>!
Zsonyka

És amin nem lehet változtatni, azt sztoikus nyugalommal el kell viselni.

139. oldal

>!
Hajnalcsillag

Semmi sem olyan fontos, mint a méltóság, lányok. Az idő majd megmutatja, ki az, akiben ott lakozik, és ki az, akiből hiányzik.

93. oldal

>!
Aurora_Michaelis P

Sose halaszd a teendőidet másnapra, Alma, abban a reményben, hogy a következő nap majd több időd lesz rájuk – mivel másnap is ugyanannyi órával fogsz rendelkezni, mint aznap, és ha egyszer elmaradtál a teendőiddel, sosem fogod utolérni magad.

154. oldal, 11. fejezet

>!
Sisyll

– Mindannyian szenvedésre születünk – jegyezte meg George válaszképp. Szomorú sors erre a világra születni.
– Lehet, hogy így van – felelte Alma óvatosan, meglepődve a férfi heves szavain. Ám meg kell találnunk magunkban a türelmet és a beletörődést, mellyel elviselhetjük az előttünk álló nehéz feladatokat.

194. oldal

>!
Hajnalcsillag

A helyesírása több volt, mint önkényes, és a központozása boldogtalan sóhajtásokra szolgáltatott okot.

11. oldal

>!
Hajnalcsillag

A bánatnak van olyan mélysége, amely többé már nem is emlékeztet bánatra. A fájdalom olyan súlyossá válik, hogy a test már meg sem érzi. A bánat kiégeti magát és elhegesedik, megakadályozva ezzel az érzések belobbanását. Ez a fajta zsibbadtság egyfajta kegyelmi állapot.

314. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Haraszty Árpád – Fridvalszky Loránt – Gracza Péter: Mikroszkópos növényanatómia
Paul Hoffmann: Fotoszintézis
Szalai István: A növények élete I-II.
Rapaics Raymund: A növények társadalma
Koltay György (szerk.): A nyárfa
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Allen J. Coombes: Fák
Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok
Váczi Imréné – Nagy Árpád – Dede Géza – Illyés Csaba: Nagy szobanövény-lexikon
Jacob-Jäger-Ohmann: Botanikai kompendium