Észak ​és Dél 182 csillagozás

Elizabeth Gaskell: Észak és Dél Elizabeth Gaskell: Észak és Dél Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

A ​"Phillis" és az „Édesek és mostohák” után életművének meghatározó darabjával, a televíziós sorozatból is ismert „Észak és Dél” című regénnyel folytatódik az angol romantikus irodalom közkedvelt írónője -Elizabeth Gaskell- bemutatása.
Észak- és Dél-Anglia világa között aligha tátongott akkora szakadék, mint a 19. században. A délangol vidékek háborítatlan békéjében a puritán helstone-i lelkészlak ember és természet mesevilága volt. Itt cseperedett hölggyé Margaret Hale, a hajdan csillogó életről álmodott egykori szépség és a szerény, lelkiismeretes, ám gyámoltalan lelkész leányaként. Mások gondozására, s így közmegbecsülésre épülő életük egy csapásra semmivé lesz, amikor az apa megvallja megingását az egyházban. Lelkiismereti okokból föladja hivatalát, s ezzel véget vet a család délvidéki idilljének. Költözni kényszerülnek, s a lombzúgásos, madárfüttyös vidéki életből meg sem állnak a füstös-kormos, arctalan munkástömegekben hullámzó Miltonig.
Észak-Anglia az ipar és… (tovább)

Eredeti mű: Elizabeth Gaskell: North and South

Eredeti megjelenés éve: 1855

>!
Lazi, Szeged, 2013
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632672106 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa
>!
Lazi, Szeged, 2008
476 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639690950 · Fordította: Leyrer Ginda, Mártha Bence
>!
Artemisz, Sopron, 2007
524 oldal · ISBN: 9789630622981 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

John Thornton · Margaret Hale · Nicholas Higgins · Edith Lennox · Henry Lennox · Mrs. Hannah Thornton · Mrs. Shaw · Richard Hale

Helyszínek népszerűség szerint

Cromer · Helstone


Kedvencelte 44

Most olvassa 12

Várólistára tette 191

Kívánságlistára tette 117

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

„…elvettem a könyvet, és beleolvastam. De az isten szerelmére, másról sem fecsegett, csak tőkéről és munkáról, munkáról és tőkéről, amíg el nem aludtam rajta. Még azt sem tudtam eldönteni soha, melyik melyik; a könyv pedig úgy beszélt róluk, mint holmi jó és rossz tulajdonságokról. Pedig én csak azt szerettem volna tudni, milyen jogaik vannak az embereknek, legyenek gazdagok vagy szegények; hiszen mindnyájan emberek vagyunk.”

Tulajdonképpen nem tudom miért olvastam el.
De ha már nálam volt, a „belelapozokból” a végig olvasom lett.

Nem bántam meg, mégsem tudom hova tenni igazán a kötetet.
Az eleje ugyan kicsit untatott, nagyon sok leírás van benne, de egy idő után kiélesedett számomra a történet és már nem zavart igazán semmi sem.
És bár minden kezdet nehéz, erről a történetről elmondható, hogy egy igazi édes- szomorú lány regény, mely a szívedhez nő és nem ereszt.
Szól újrakezdéről, reményről és reménytelenségről, egy apró, de annál értékesebb szerelemről és legfőképpen elvekről és hagyományokról.

Sokszor megálltam, néhol csak pislogtam, bele se akartam igazán gondolni, hogy egy adott cselekedett milyen vissza vonhatatlan eseményeket és érzelmeket vált ki és a mi lett volna ha kezdetű mondat felsejlik az olvasó gondolatai között….

Értékesnek érzem alapvetően a művet, a csillagozástól függetlenül….kell hozzá egy bizonyos hangulat….egy érzés és akkor nagyon értékes olvasmányként könyvelném el.

Egyenlőre nem tudom újra olvasom e valaha….de nélküle is szegényebb lennék…..

>!
Youditta
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Jó, jó tényleg néhol kicsit unalmaskás, de mégis ez egy olyan regény, amiért én úgy szeretem a viktoriánus irodalmat. Benne volt minden eleme, próbálta az írónő fenntartani az izgalmat a végéig, hogy mi lesz Margaret és a két fiatalember sorsa. Persze, persze tudjuk már a közepén, hogy mi lesz a vége, teszünk pár kanyart, néhány nem annyira várt fordulat is előbukkan, de azért elaltatni nem tudott Elizabeth, hiába akart. Mondjuk nem is a nagy csattanókra számítok ilyenkor, hanem a kor hangulatára, és azt tökéletesen megkaptam.

4 hozzászólás
>!
Nefi P
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Egy édes-bús angol lányregény az újrakezdésről, a reményről, a reménytelenségről, és az időközben szárba szökkenő szerelemről.
Az eleje kicsit vontatott, és van benne leírás bőven, de aztán kialakul a regény fő íve, mely főleg az elvekről, értékekről és azok felvállalásáról szól.
És bár gyakran vonnak párhuzamot közte és Austen között, de Austen ritkán ír a munkásokról, a munkanélküliségről, és a peremen élőkről. Gaskell felvállalja ezt a komoly témát, és ez sokkal realisztikusabbá, valóságosabbá teszi az egész történetet.
Kissé lassan folyó mű, de ez is a varázsa, így folyamatosan nyílik ki a világ mind Margaret, mind az olvasó számára.

2 hozzászólás
>!
Sapadtribizli P
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Sajnálom, de ez nem az én könyvem.
A történettel nincs baj, érdekes volt az ipari forradalom korszakából olvasni egy könyvet, bár úgy érzem, ennek az aspektusnak is csak a felszíne volt kicsit megkaparva. Szívesen olvastam volna többet a sztrájkról, a gyárosok-munkások kapcsolatáról, vagy éppen kapcsolatainak hiányáról, de e helyett olvashattam egy tökéletes nő és egy tökéletes férfi kibontakozó kapcsolatáról. Engem ritkán tud meggyőzni a tökéletesség (idegennek tartom), és most sem tudott… Bár tény, ami tény, a szereplők skálája, magatartás-stílusa elég sokszínű, bár néha úgy éreztem, hogy minden szereplő kapott egy-egy színt ebből a sokszínűségből. És még kicsit modorosnak is éreztem helyenként a párbeszédeket, és oldaltöltésnek a leírásokat.
A fejezetek előtti mottók érdekesek voltak, a történet nagyjából olvastatja magát, bár számomra túl sok volt az olyan kijelentés, hogy „nő vagy, ezért ne menj temetésre”, meg hasonlók…Hiába, nem az én könyvem, vagy csak rosszkor talált meg (lehet, fiatalabban sokkal jobban tetszett volna… Ez már soha nem fog kiderülni :) )

>!
lettielena
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Kérem szépen az úúúúúúgy volt… hogy igazából nem is akartam megnézni… de ott ragadtam a TV előtt és sikerült az utolsó részt elcsípnem… De azért nem bánom, mert bármennyiszer képes vagyok azt az utolsó pár percet megnézni izgulva és vigyorogva.
Utána pedig mit tehettem volna? Hát persze, hogy megnéztem egyszer, kétszer, sokszor az egész mini sorozatot. Nincs mit ezen magyarázni, szeretem.

Végre benn volt a könyvtárban és én büszkén, felemelt fejjel kihozhattam. Alig vártam, hogy nekiálljak, csak hát az időhiányom ismét közbeszólt, így elég csigatempóban haladtam. A napok végén már türelmetlen voltam, mert ismét a kezemben akartam tartani és olvasni Margaret kalandjait.

Szeretnék még az írónőtől olvasni, mert begyünnek az ilyen típusú könyvek.

>!
Boglarina 
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Ha csak pár hónappal ezelőtt olvasom el a könyvet, biztos más szempontból figyelem – érzelmek, női karakter, jellemfejlődés –, most viszont első számú nézőpontom nem tudott más lenni, mint a történelmi háttér, persze nagyon erősen jelen is van, ez bizony messze nem csak egy szerelmi regény!
Némi „büszkeség és balítélet-ség”-et felfedeztem a regényben, ez nem volt tudatos, és azért van kb 50 év különbség a két regény között, szóval nem koppintás, de társadalmi előítéletekről és büszkeségekről mesél a könyv, melyben végül Észak és Dél értékrendje elkezdett egymáshoz közeledni.
Jane Austen ugyan jobb lélektani mesélő, de Elizabeth Gaskell által sok újat sikerült megtudnom a 19. századi Anglia társadalmáról.

3 hozzászólás
>!
PatyiMoly
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Én még kérek csillagokat!
Még kérek…!

Jane Austen irománya után anyum ajánlotta, hogy olvassam el az Észak és Dél klasszikust, mert szerinte, tetszene.
És ebben teljesen igaza volt.
Néha már alig tudtam letenni, csak olvastam és olvastam. Még a hajnali vonaton is a sorokat bújtam alvás helyett. Egyszerűen magával ragadtak a sorok, a szereplők – még ha van pár rendkívüli hisztikirálynő is –, a történések, a különböző nézetek találkozása.
Jaj, nekem! Elvesztem.
Mr. Thornton, nagyon örülök, hogy megismerhettem! Alig várom, hogy újra találkozzunk!

*kedvenc*

>!
kolika
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Valamikor láttam a tv-ben egy részletet a könyvből, s már akkor szerettem volna elolvasni. Most eljutottam az olvasáshoz is. Rögtön meg is zavarodtam, mert a végén én inkább valamilyen vonatos jelenetre emlékszem, de itt a szalonban zajlik a végső, sorsdöntő esemény. S hogy eltudjam dönteni, jól emlékszem-e, vagy ez más filmben volt, eldöntöttem, hogy nemsokára újra megnézem a sorozatot (ez is most derült ki, azt hittem, hogy csak a film végéről maradtam le).
Alapvetően tetszett a történet, de azért vannak fenntartásaim. A nőalakok ( s köztük Margaret is) közül senki nem nyerte el osztatlan csodálatomat. Amikor azt olvasom, hogy időnként milyen fárasztó napjuk volt, meg mennyi dolguk van pl. a teázáskor kitölteni, s ízesíteni a teát (a forró, más által behozott vízből), akkor valahogy nem tudom sajnálni őket.
Na, meg amikor azt olvasom, hogy Margaret családja szegényebbek lévén kénytelenek beérni egy olyan házzal, ahol csak 2 nappali és négy hálószoba van, s hogy csak két szolgálót tudnak fizetni, akkor még kevésbé tudom sajnálni őket. S akkor még ott van szöges ellentétként a munkáscsaládok élete, akik igazán tudják mi a munka és a nélkülözés.
S mégis a fentiek ellenére jó olvasni ilyen könyveket, mert vannak benne olyan apró, finom részletek, amelyek kellenek az ember lelkének.
S habár tv-s élmények miatt a vége nem okozott túl nagy meglepetést, mégis vártam, hogy mikor csiszolódik egymáshoz a két főszereplő.

>!
ppeva P
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Az egymást követő olvasmányok hatással vannak egymásra – talán ezért éreztem egy gyors tempójú, akciódús krimi (A tetovált lány) után nemcsak lassúnak, de helyenként unalmasnak is ezt a regényt.
Aki látta a belőle készült filmet, annak az adhat pluszokat (esetleg mínuszokat) a regényhez, én nem láttam, tehát csak az olvasmány alapján tudok ítélni.
Leginkább a sok ah!! és ohh! volt benne idegesítő. A futok még egy kört, nehogy… – szóval „ne tiszteljen” többé! :) A félreértések vígjátékából a fele is elég lett volna, egy idő után már nem további színeket és információkat kapunk a kor napi életéről, hanem csak húzódott a történet, mint a rétestészta, jöttek a felváltva a vagy fekete, vagy rózsaszínű jelenetek. És a végén, mikor kiderült, hogy a félreértések tényleg öt perc alatt tisztázhatók lettek volna, egy váratlan fordulattal az írónő pikk-pakk rittyent egy hepiendet.
Szomorú és szörnyű, hogy abban a korban emberek a fél életüket fölös agyalással töltötték, a „világ” véleményétől és barom illemszabályoktól függve, és ha magyarázkodni kellett volna valamiért, akkor inkább hülyén büszkén hagyták, hogy az életük menthetetlenül rommá hulljon. Jaj, csak ne kelljen elmondani, mit gondolok, pláne hogy mit érzek!
A társadalomrajzi része érdekes volt, a kornak megfelelő naiv gondolatok mellett megjelentek haladó és kritikus gondolatok is. Bár még jobbára gondosan becsomagolva, nehogy valamely olvasó nőnek (akinek olvasmányait előzőleg elmulasztotta volna gondosan cenzúrázni valamely férfi rokona!) ötletei támadjanak tőlük! Mondjuk arról, hogy egy nő AKÁR dönthetne is egy-két kérdésben, a saját életével kapcsolatosan.
Bizonyos lényegi részek (pl. a lelkész apa hivatáselhagyása, az anya betegsége stb.) teljesen ködösen maradtak. Az a kis részlet pedig megdöbbentett, hogy abban a korban a temetéseken a nők nem vettek részt, mert „nem tudtak uralkodni érzelmeiken”. Kivéve persze az alacsonyabb osztályba tartozókat… – tőlük nem vették annyira rossz néven, ha ki merték mutatni a gyászukat.
Összességében ha rövidebb lett volna, sokkal jobban tetszett volna.

12 hozzászólás
>!
Éva21
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

A könyvből készült filmet már többször láttam, mert az is olyan, mint a Büszkeség és balítélet, amit szinte minden évben egyszer meg kell nézni. Bevallom, hogy a könyv jobban tetszett, így többször olvasós lesz. Azért tetszett jobban, mert a könyvben a főszereplők érzéseiről jobban betekintést kapunk. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Nekem az érdeklődésemet végig fenntartotta, egyáltalán nem voltak unalmas részek benne. Kár, hogy nincsen folytatása, mert szívesen követtem volna még Miss Hale és Mr. Thornton közös életét.


Népszerű idézetek

>!
Sapadtribizli P

„Bízd rá magad a titkos kézre, mely
másfele vezet, mint amerre mennél.

És mindig állj készen a változásra:
Apály-dagály: nincs nagyobb törvény ennél.”
Ismeretlen arab szerző verse

XVI. fejezet, A halál árnyékában; a fejezet mottója

>!
mdmselle IP

Éppen ma reggel dugtam pár frissen szedett rózsát virágjával lefelé a vizes köcsögbe, mert, gondoltam magamban, talán vendég jön, és semmi sem esik olyan jól utazás után az embernek, mint a rózsával illatosított forrásvíz.

7 hozzászólás
>!
mdmselle IP

Mintha egy vékony aranyszál ragyogott volna föl balszerencséje sötétjében…

1 hozzászólás
>!
Sapadtribizli P

„E földi létben nincs mosoly,
mely ne egy könny testvére lenne”
Elliot

XXI. fejezet, A sötét éjszaka; a fejezet mottója

>!
Sapadtribizli P

– Nem tudom elviselni, ha ellentmondanak nekem. Attól olyan határozatlan leszek…

IV. fejezet, Kételyek és nehézségek

1 hozzászólás
>!
Nymeria994

A fiatalok olyankor kezdik érezni, milyen rejtelmes dolog is az idő múlása, amikor először ébrednek tudatára, hogy a megszokott dolgok is megváltoznak. Később már korántsem érezzük olyan rejtelmesnek a dolgot. Én már magától értetődőnek tekintem a változást minden dologban. Az én számomra már megszokott dolog a mulandóság, neked még új és lehangoló.

465. oldal, 46. fejezet - Egykor és most (Artemisz, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Margaret Hale · mulandóság · változás
>!
Christa23

Mondják, vas van a vérben, s én hiszem,
Jól is van úgy, ha csak néhány kis szem;
De az ővében, s ezt biztosra mondom,
Nem is vas, de acél kell hogy folyjon.

>!
ppeva P

…elvettem a könyvet, és beleolvastam. De az isten szerelmére, másról sem fecsegett, csak tőkéről és munkáról, munkáról és tőkéről, amíg el nem aludtam rajta. Még azt sem tudtam eldönteni soha, melyik melyik; a könyv pedig úgy beszélt róluk, mint holmi jó és rossz tulajdonságokról. Pedig én csak azt szerettem volna tudni, milyen jogaik vannak az embereknek, legyenek gazdagok vagy szegények; hiszen mindnyájan emberek vagyunk.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nicholas Higgins
>!
mazsa

Lelkére ránehezedett a szomorúság, ha felidézte az elmúlt időket; most nem számított szép volt-e igazából ez az idő, vagy sem, csak az, hogy elmúlt, és soha többé nem tér vissza.

II. fejezet - Rózsák és tövisek

>!
ppeva P

Ám azt is felismerte a gondolkodás hosszú órái alatt, hogy egy nap önállóan felel majd a saját életéért, és azért, hogyan élte le azt. Megpróbálta megoldani azt a nők számára legnehezebb problémát, hogy milyen mértékben kell magát alávetnie mások akaratának, és milyen mértékben választhatja meg szabadon, hogy mivel szeretne foglalkozni.

453. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Jane Austen: Meggyőző érvek
Jane Austen: Tartózkodó érzelem
Charlotte Brontë: Villette
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik
E. M. Forster: Szoba kilátással
George Eliot: Kései boldogság
Anne Brontë: Agnes Grey
Neil Gaiman: Csillagpor
Charles Dickens: Kis Dorrit