A ​legnagyobb lovag (William Marshal 1.) 87 csillagozás

Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

„Bámulatos ​aprólékossággal ábrázolja a történelmi eseményeket… a szereplők érdekesek, a cselekmény lebilincselő és rendkívül élvezetes.”
– Barbara Erskine

William Marshall, a kevés kilátással bíró, nincstelen lovag kilép az ismeretlenség homályából, amikor megmenti Aquitániai Eleonóra, II. Henrik király félelmetes feleségének az életét. A királynő hálából kinevezi a trónörökös tanítójává. De a királyi kegy nem csak hírnevet és jutalmat hoz, hanem konfliktusokba sodorja és irigyeket szül. William befolyása a szeszélyes és ingatag Henrik hercegre és ifjú feleségére kiváltja a kevésbé kegyben álló udvaroncok neheztelését, akik szövetkeznek ellene, hogy megbuktassák.

Elizabeth Chadwick a történelmi tények és a fantázia szülte regényesség lebilincselő elegyével kelti életre Anglia legnagyobb hőseinek egyikét. Jogos helyére állítja a középkor delelőjén, és rajta keresztül a nyolcszáz év alatt mit sem változó politikai zűrzavarokat, győzelmeket, botrányokat és… (tovább)

Eredeti mű: Elizabeth Chadwick: The Greatest Knight

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
586 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632452425 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
586 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632453965 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

William Marshal · Ancel Marshal


Kedvencelte 14

Most olvassa 4

Várólistára tette 118

Kívánságlistára tette 87

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
mazsof
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Nem tudom, én vagyok-e elfogult, de eddig még nem olvastam rossz történelmi regényt. Így volt ez A legnagyobb lovaggal is, bár nem is vártam mást, mivel ez már a második olvasás volt. Mivel sok év eltelte után kijött az új rész, szerettem volna újraolvasni. Az írónő jól szövi a valós és a fiktív szálakat, mindent jól összehangolt, nem maradnak fekete foltok a történetben. William Marshal fiatalkorát ismerjük meg, ezt a fő életutat követve pedig a 12. századi Anglia politikai hátterét és zűrzavarait. Olvasmányos, izgalmas, számomra letehetetlen történet, ajánlom minden történelem rajongónak. :)

2 hozzászólás
>!
Bleeding_Bride IMP
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Nyomasztó és vontatott. Mintha egy hatalmas lexikonba eresztettek volna túl bő lére egy eseménysort. Annak ellenére, hogy megszámlálhatatlan csatajelenetet, hatalmi harcot vázol fel, egyáltalán nem izgalmas, száraz iskolai tananyagnak hat. A romantikus szálak is íztelenek, a lezárás lóg a levegőben. Kétszer kezdtem el, alig értem a végére. Kár érte.

7 hozzászólás
>!
Silvana
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Nálam abszolút kedvenc lett. Nem tudtam letenni. Tele van izgalommal, hatalmi harccal, lovagi tornával egy csipetnyi szerelemmel. Kell ennél több?

1 hozzászólás
>!
Peetagey
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Csak én nem értem, hogy miért a második kötettel kezdték a fordítást? És hogy miért nincs első rész? Értem én, hogy az William apjáról szól, de azért na! Ha már megírták, nyilván nem a semmiért született meg a történet! Nem? (…) Még nagyon az elején egy pontot akartam neki adni, de ahogy haladtunk a vége felé, egyre jobban tetszett. Nem sokkal Isabelle felbukkanása előtt, mert azért lássuk be, az a lány nagyon sokat dobott az élvezhetőségen!
[Bővebben: http://ertekelesek-minden-mennyisegben.blogspot.hu/2017…]

>!
nagy_anikó
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

A középkori történelem soha nem volt a szívem csücske, talál azért, mert mindig csak a királyokról, uralkodóházakról tanultunk és nem a lovagokról. Most, hogy Henrik király legnagyobb lovagjáról olvashattam ( mint az utószóból kiderült valós személy és a történet is igaz alapokra van építve) azt mondom, hogy kezdem megszeretni ezt a korszakot. A könyv minden sorát élveztem. Volt benne minden és más szemszögből, mint a történelemkönyvben.
Marshall életén keresztül ismerhettem meg a királyok és családjuk életét, ellentéteit, viszálykodásaikat családon belül és kívül. A lovagi tornák varázsát és nehézségeit, az udvari etikettet, az intrikákat, az ármánykodást, a cselszövést. A kor házassági szokásait és lehetőségeit. A keresztesháborúkat és egyéb polgárháborúkat.
De legfőképpen Marshall természetét, vallásosságát, emberségét, szerelmeit, ragaszkodását, elveit, hűségét mindenek felett. Amikor felesége egy nagyon talpraesett lány lesz, és Marshall is megfogadta a királynő tanácsait (amelyekkel egy jó házasság reményében látta el őt) mondhatom boldogan olvastam a történet hátralevő részét.
Azért azt be kell vallanom, hogy egy-egy királyi utódot és pár nemes urat bizony néha nagyon meg tudtam volna fojtani.

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Megtörtént, valós történelmi eseményeket és személyeket feldolgozó történelmi regényt olvashattam, nagyon tetszett. Ez is egy olyan könyv volt, ami közben és utána arra késztetett, hogy kutakodjak az akkori történelmi események után, az angol királyi házak és uralkodók valóságában.
Magával ragadó, regényes stílusban íródott, teljesen beszippantott, szinte én is ott voltam a szereplőkkel, eme sötét középkori, vérzivataros időkben.
Kalandos, izgalmas idők voltak, harcok a hatalomért, vagyonért, összeesküvések, ármánykodások, de mellette elfértek az érzelmek és a szerelem is.
Nagyon jól szórakoztam, miközben olvastam.

>!
Gabye
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Lehet elég lenne annyit írnom, hogy munkanapon inkább fent maradtam éjfélig, de kiolvastam :-D De hogy kicsit korrektebb értékelés legyen – elfogultan imádom az angol történelmi regényeket, és ez bizony a 12- században játszódó izgalmas de mégis fact based kalandregény. A főszereplő szerethető de nem izomagyú szuperhős, megvannak a maga gyarlóságai és gyengeségei. A történet szépen felépített, izgalmakkal, fordulatokkal teli még akkor is, ha az ember tisztában van a törtenelmi háttérrel, mert annyira emberközelivé teszi az írónő, hogy velük élsz, és aggódsz vagy épp örülösz az újabb és újabb fejlemények kapcsán. Sodró lendületű, megfelelő arányban adagolja az udvari intrikákat, háborús helyzeteket és a szerelmi szálat ami egy könnyen, gyorsan emésztehtő kombót képez. Igazi kaikapcsolódás volt.

33 hozzászólás
>!
vikiniki2
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Egyszerűen imádtam a hibái ellenére is. A fő hibája, hogy én egy kicsit többet szeretem volna hallani a kor nőiről is, de ezt elnéztem végül az írónak, elvégre ha középkorról ír valaki, akkor nem meglepő, hogy a férfiakra helyezi a hangsúlyt. A leírások és az író történetszövése is zseniális volt, tényleg úgy éreztem magam, mintha én is ott lennék. Sajnos a vége után rögtön el szerettem volna kezdeni a második kötetet, de annak se híre, se hamva.

>!
molybaba
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Fantasztikus volt! *.*
Először kicsit féltem a könyvtől, mert nem tudtam, hogy mire számítsak. Egy fantasztikusan megírt történelmi regény, amiben a kor emberi érzelmei és gondolatmenete is bele van fűzve. Egyszerűen elképesztő volt. Nagyon élveztem a könyvet.
Érdekes volt olvasni a lovagok életéről és a kor intrikáiról. Ami a legjobban tetszett, az a lovagi hűség bemutatása.
Egyszerre a régi és az új generáció megjelenítése volt a leglenyűgözőbb. A régi értékek és a hűség fogalma szembeállítva a modern generációval végig főszerepet kapott a könyvben. Bemutatásra került a hűség akkori jelentése egy olyan korban, amikor már kezdte elveszteni a régi fényét értékként a társadalomban.
Ugyanakkor nagyon tömény és hosszú volt a történet. De máris beszereztem a folytatást :D
(Az nem értem, hogy melyik könyv az első rész. A moly.hu szerint ez a második rész. Mi az első? Vagy csak elírás? o.o)

>!
Belle_Maundrell
Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag

Egy újabb könyv, amit „véletlenül” vettem meg, úgy, hogy előtte nem is érdekelt és a fülszövegen kívül semmit sem tudtam róla. Így jár az ember, ha kicsi könyvesboltba megy elvonási tünetekkel. :P
Meg kell mondjam, nem bántam meg. Nem igazán vagyok oda a középkorért, nem is emlékszem, olvastam-e már ebben a korban játszódó regényt, de ez tetszett. Egy kicsit az Outlanderre emlékeztetett, nem tudom miért, talán az írónő stílusa miatt. Ami, meg kell hagyni, nagyon élvezetes. William egy szerethető főhős, az meg külön plusz, hogy valós személy volt. Tetszett, hogy a női karakterek nagy része sem volt a szokásos, „én vagyok a tökéletes jókislány/feleség, nem csinálok semmit, csak várom, hogy mások megoldják a problémáimat és befogom a számat” sablon, hanem igenis fontos szerepük volt és használták az eszüket. A királyi család meg… na, ők egyszerűen borzalmasak voltak. (Kivéve Eleonóra) Mindent megtettek a hatalomért, azt meg inkább nem véleményezem, ahogy egymással bántak. Nem is tudom, melyikük volt a legellenszenvesebb, talán valamelyik Henrik. Ami nem igazán tetszett, az az, hogy két fejezet között néha túl sok idő telt el. Értem, hogy nem lehetett mindent részletesen kifejteni, de nem szeretek éveket ugrani egy történetben. Bár lehet, hogy csak én vagyok így vele. A szerelmetes részről szívesen olvastam volna még, mondhattak volna egymásnak sook szépet. :)
Összességében tetszett, nagyon kellemes kikapcsolódás volt. Szívesen olvasnám a folytatást.


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell 

Azután végigmérte a pónit. – Ha nem veszed sértésnek, milord, nagy kutyákat tenyésztesz manapság.

555. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Harcolj az uradért, harcolj a becsületéért, de sose feledd, hogy magadért is harcolsz!

24. oldal

>!
bazsalikom P

Ha egy hazugságot elég gyakran és kellő meggyőződéssel ismételgetnek, döntőbb bizonyítéknak tűnik, mint maga az igazság, ahogy erről alkalmam volt meggyőződni.

539. oldal

>!
Luna_Iceshard

A bizalom méreggel teli kehely, gondolta, annak is, aki a bort tölti, és annak is, aki megissza.

302. oldal

>!
Luna_Iceshard

Utolsó gondolata az volt, hogy a „testvéri szeretet” olyan kard, amelyet rendszeresen olajozni, élezni kell és a legnagyobb tisztelettel és óvatossággal kell bánni vele, ha egyáltalán bármi hasznát akarja venni. És hogy kétélű.

47. oldal

3 hozzászólás
>!
bmgrapes I

Csak egy zöldfülű bolond hiszi azt, hogy az igazi csatában becsületességre számíthat.

88. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Semmi sem üli meg úgy a lelket, mint a szabadság elvesztése.

214. oldal

>!
Belle_Maundrell 

– (…) ha egyszer elül a por… – ismételte meg, alig láthatóan megrázva a fejét. – Néha visszanéz az ember, és látja, hogy a port az útra hulló törmelék okozta, és lehetetlen visszatérni ugyanazon az úton.
A férfi elgondolkodva nézte. – Ha másokat is magunkkal viszünk, vissza kell fordulnunk, és meg kell keresnünk a törmeléket megkerülő utat.
– És mi van, ha én nem is akarom?
William elmosolyodott. – Nem állítottam, hogy könnyű megkeresni a kerülő utat.

287. oldal

>!
Bleeding_Bride IMP

– Megpróbáltál megölni – jelentette ki. (…) William kihúzta magát. – Nem, uram. Nem próbáltalak megölni. Vagyok még annyira erős, hogy eltaláljam azt, akit célba veszek a lándzsával. Ha meg akartalak volna ölni, könnyedén ledöftelek volna, ahogy a lovaddal tettem.

410. oldal


A sorozat következő kötete

William Marshal sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Philippa Gregory: A királycsináló lánya
Charlotte Brontë: Shirley
Edward Bulwer-Lytton: Leila, avagy a félhold bukása
Katherine Webb: Ha eljő az éj
Ken Follett: A Titánok bukása
Manda Scott: A sas látomása
William Somerset Maugham: Catalina
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király
Douglas Scott: Szemtől szemben