Álmok ​szárnyán 30 csillagozás

Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

George Sand. Egy kivételes asszony, aki a szeretetben, a szerelemben kereste a vágyva vágyott teljességet, amely talán sosem lehetett az övé. Szoros barátságot ápolt Gustave Flaubert-rel, Liszt Ferenccel, szeretői között tudhatta Alfred Musset-t és Frédéric Chopint is. Az első női bestsellerszerző, akinek megadatott, hogy a műveiből megéljen. Egy lánglelkű újító, egy határozott, eltökélt nő, aki sok tekintetben messze megelőzte korát. Elizabeth Berg regényében meseszépen és érzékenyen idézi meg az írónő életútját, amelyben örömteli pillanatok és tragédiák, szerelem, szenvedély, hit és hivatástudat kéz a kézben járnak.

Eredeti megjelenés éve: 2015

Róla szól: George Sand

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regényes történelem General Press

>!
General Press, Budapest, 2016
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636439156 · Fordította: Kiss Annamária
>!
General Press, Budapest, 2016
416 oldal · ISBN: 9789636439477 · Fordította: Kiss Annamária

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Kezdem azzal, hogy kedvelem az életrajzi könyveket, regényeket. Ennek fényében vágtam bele, az általam még nem olvasott, nem ismert George Sand életének megismerésébe. Minden kétséget kizáróan olyan homályos, vitatott az életének pár momentuma, mintha arról mit se tudnának. Az biztos, hogy vegyes családfával rendelkezik, ősei közt volt nemes és kurtizán is! Ezek után nem meglepő az a bohém életút, ami elénk tárul. A korabeli francia művész elit legnagyobb alakjaihoz fűzte valamilyen viszony, vagy csak barátság vagy több is annál. Pár név mutatóba, akikkel kapcsolatba került így vagy úgy: Honoré Balzac, Gustave Flaubert, Alfred de Musset, Frédéric Chopin, Liszt Ferenc, Marie Dorval, Eugéné Delacroix. Tehát az íróvilág krémje, zeneszerzők és festők is porondra léptek Sand életében.
Ennyi név, ennyi ismert művész miatt csapongó volt a könyv, pár jelenetet tudott bemutatni csupán egyes barátságokból, szerelmekből. Talán a legnagyobb hangsúlyt Sand Musset valamint Chopin viszonyára helyezte az írónő.
Eleinte zavaróan hatott a párhuzamos, de eltérő idősíkokon történő életrajz mesélés, aztán megszoktam. Nagy hangsúlyt fektetett az ifjúságara Elizabeth Berg, noha én jobban örültem volna a kiforrott művész énje bemutatásának.
Az írónő elmondása szerint bőséges, és terjedelmes Sand életrajzokból csak a lényeget mazsolázta ki, és volt pár fiktív részlet a regényében.
Érdekes volt, hogy írt egy-egy könyvéről, némileg spoileresen, zanzásítva a tartalmukat. Ezekről még szívesen olvastam volna bővebben is. Másfelől hagyott bennem hiányérzetet, hogy nincs a regény végén egy vázlatos életrajz vagy egy bibliográfia Sand könyveiről és a felhasznált forrásmunkákról.
Ezeket leszámítva jól szórakoztam a bohém, különc művészvilág olvastán. Érdekelne pl Chopin életrajza vagy akár Flaubertté, de Mussetté, hogy náluk milyen szempontból ábrázolnák a Sand-kapcsolatot.
4,5 csillagra pontozom, a fentiekre tekintettel. Érdekes, olvasmányos sztori ami utánajárásra készteti az olvasót vagy akár alaposabb Sand-életmű megismerésre.

4 hozzászólás
Mariann_Czenema P>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Nem tudom, hogy mennyire szokásos dolog monográfiát olvasni egy irodalmi hírességről, még mielőtt róla szóló történelmi regénybe kezdene egy könyvmoly, de nálam most úgy alakult, hogy megvettem száz forintért Dániel Anna George Sand monográfiáját, még 2014-ben, nem is sejtvén azt, hogy készül róla egy regény :)

Berg is azt állítja, amit én is éreztem mind a regénye, de mind Dániel Anna monográfiájának olvasása után, hogy George Sand egyszerűen olyan személyiség volt, aki ellentétesen hatott a környezetére. Vagy szerették őt, és akkor imádattal, rajongással telve csüngtek rajta, vagy megvetették, utálták, a végsőkig gyalázták, pocskondiázták a háta mögött, de középút nem volt!
Ilyesféle jellem például Madonna is, az énekesnő…
Sand egyedi volt, mert különc lenni, meglehetősen érdekes, hogy mennyire félős volt, de hajlandó volt magára húzni egy férfi külsejét ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a férfiak által irányított társadalomban, és ez teszi őt a feminizmus előfutárának, mert szerepet nem vállalt benne, ő nem hitt a leláncolós szüfrazsett mozgalmakban. Saját személyes tragédiája, hogy férjével nem illettek össze, de neki nőként nem volt joga majd egy évtizedig elválni a törvények miatt, vagy hogy a férje lett a pénzügyi gyámja, és kezébe kellett adnia a nohant-i birtok vezetését, még akkor is, ha Casimirnek nem volt hozzá se tehetsége, se figyelme, se kitartása, mutatja, hogy milyen nehézségeket kellett átélnie egy 1800-as években élt arisztokrata hölgynek.

Az Álmok szárnyán egy különleges szép kinézetű, kivételes felépítésű történelmi regény, szinte fejezetenként más – más idősíkra kalauzolja az olvasóját, párhuzamosan vezetve a régmúltat, Aurore gyermekkorát, a közelmúltat, a szeretők sorát és keretbe foglalja a történetet több 1870-es évekbeli, Sand halála előtti történetrész.
Elizabeth Berg őszintén azt írja, hogy ő egy kicsit beleszeretett Sand-ba írás közben, és ez érződik is a regényen, végtelenül érzelmes, néhol már az érzelgősség határáig. Számomra meglepő újdonság volt Marie Dorval színésznő alakja, bár az igaz, hogy Dániel Annától, a szocializmus kellős közepén hiába is vártam volna el egy női szerető alakját.
Meg kell hogy dicsérjem Elizabeth-et azért, amilyen szép, lírikus szeretkezési jelenetet álmodott meg hőseinek, tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz érzelmektől gazdag, de testiséget megfelelően kifejező femslasht írni, és itt szavam se lehet, gyönyörű szavakat talált ki a szerző. „A szájával, majd az ujjaival érintett, de úgy, hogy elakadt a lélegzetem, és kipattant a szemem.”
Viszont meglepő módon Berg meg kihagyta Alexandre Manceau vésnököt, aki Sand titkára és élettársa volt 1849-től haláláig, 1865-ig. A regényben Chopin halála után, 1849 rögvest egy 1866-os találkát írt le Elizabeth Berg Flaubert-tel, az írófejedelemmel.

Ezért az önkényes kihúzásért, meg maga az egész stílus túlburjánzásáért muszáj levonnom legalább egy fél csillagot, valamint azt is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy talán a nem gyakorlott olvasókra is kellett volna gondolni, és valamelyik idősíkot dőlt betűvel szedni.
Amúgy ez a két könyv engem is csak elindított az úton, a regény kicsit túl édes volt, a monográfia túl száraz, tehát fogok én még George Sandról, vagy pláne a tollából írt művet olvasni :)
(blogbejegyzés Sand életrajzzal kiegészítve:
http://czenema.blogspot.hu/2016/11/elizabeth-berg-almok… )

1 hozzászólás
nagy_anikó>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Ezt a könyvet olvasni olyan mint egy nagyon szép álmot végig álmodni. Nagyon szépen megírt élettörténet egy különleges vagy talán különc asszonyról, mely végig egy bizonyos nyugalmat áraszt a nyughatatlan élet ellenére is. „George Sand. Egy kivételes asszony …”.
Mivel nem tudtam kicsoda George Sand azt hittem rosszul látok. De nem. Szépen minden a helyére került, az is hogy miért is írt könyveket férfi néven és még nagyon sok minden. Egy gyönyörű korrajz és egy viszontagságos élet nem mindennapos bemutatása. Ha alkalmam nyílik biztosan fogok olvasni George Sandtól is nemcsak róla.

2 hozzászólás
Airyn P>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – 1876. június 8.) ismert írói nevén George Sand, francia írónő, novellista történetéről olvashatunk a nemrég megjelent Álmok szárnyán című könyvben. Ismertebb művei közé tartozik az Indiana, a Lélia, A kis Fadette, a Consuelo, a Rudolstadt grófné vagy például a Mauprat is. „Legnagyobb érdeme, hogy az emberiség legmagasabb és legnemesebb érdekeit férfiasan, állhatatos szívvel képviselte.”

„George Sand. Egy kivételes írónő – egy asszony, aki a kapcsolataiban kereste a vágyva vágyott teljességet, amelyet talán sosem sikerült megtalálnia. Szoros barátságot ápolt Gustave Flaubert-rel, Liszt Ferenccel, szeretői között tudhatta Alfred de Musse-t és Fréderic Chopint is. Az első női bestsellerszerző, akinek megadatott, hogy megéljen a műveiből. Egy lánglelkű újító, egy határozott, eltökélt nő, aki sok tekintetben messze megelőzte a korát, és aki, ha kellett, nem félt férfiruhába bújni.
Elizabeth Berg meseszépen és érzékenyen idézi meg George Sand életútját, a kezdetektől egészen a haláláig: örömteli pillanatok és tragédiák követik egymást, szerelem, szenvedély, hit és hivatástudat pedig kéz a kézben járnak. Mindeközben nemcsak a vidéki Franciaország, de a tizenkilencedik századi Párizs forgatagába, az írók, költők, művészek, bohém lelkek mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk e kivételes kötet lapjain.”

Értékelés:
Az az igazság, hogy a sorozat többi részéből kifolyólag némileg romantikusabb hangvételű könyvre számítottam, és az igaz, hogy több szerető is megfordul a könyvben, mégis a mondanivalója, terjedelme és naplóformája miatt ez egyáltalán nem egy könnyed szerelmi olvasmány. Sokkal inkább tudom ajánlani a levélregények vagy naplóregények, történelmi kötetek kedvelőinek, akiket érdekel George Sand személyisége, életének alakulása. Igaz, hogy nem 100%-ig hű a valódi történésekhez, hiszen ahogy Elizabeth Berg megemlíti:

„A könyvemhez végzett előzetes kutatások során meglepődve tapasztaltam, hogy számtalan ellentétes információ kering George Sand életére vonatkozóan. Nem is egy életrajzának címlapján a fia, Maurice képe szerepel az írónő képmásaként. Számos biográfiáját olvastam, amelyek a születése és más események idejét illetően igencsak különböző véleményen voltak, továbbá abban is, hogy miként és miért, sőt azt illetően is, hogy egyáltalán mondott-e, tett-e és érzett-e ezt vagy azt, és hogy mikor és hol írta a műveit. Az egyik tudós munka szerint Nohant-ban született, miközben négyéves volt már, amikor először megérkezett oda. Keresztneveinek sorrendje és helyesírása is eltér a különböző forrásokban: Sand írásai és sírfeliratainak tanúsága szerint Amantine Lucile Aurore a neve…
…Még az önéletrajzában szereplő leírásokat is némi gyanakvással kell kezelnünk: egyik életrajzírója szerint egyetlen szó sem igaz abból, amit Sand a nagyanyja első házasságáról ír az Életem történetében. Az efféle ellentmondások az életrajz kutatóját kétségbeeséssel töltik el: én is szabadok válogathattam Sand életének izgalmas „tényei” közül, hogy elképzeljem az élettörténetét, alkalmanként módosítsak az események sorrendjén és a saját megérzéseim szerint értelmezzek egyes eseményeket és kijelentéseket…
…A regényemben szereplő események alapvetően forrásaimban olvasottakon alapulnak, bár van köztük olyan is, ami az én fantáziám szüleménye.”

Ebből már nagyjából sejthetjük, milyen típusú könyvet fogunk a kezünkben. Voltaképpen két idősíkon fut a történet; az egyik gyerekkorától követi végig G. Sand életének alakulását, a másik pedig válása után kezdődik, közvetlenül írói karrierje befutása előtt. Érdekes olvasmány, ráadásul ihletadó lehet más írók számára a kötet olvasása, amely nemcsak szeretőkben bővelkedik, hanem megismertet minket egy nagyszerű író szenvedélyes természetével, sokak számára talán elítélt (férfias) viselkedésével. Végigkövetjük Sand írói pályafutását, ihlettel teli vagy éppen életunt éveit, hangulatváltozásait és harcát a női egyenjogúsággal kapcsolatban. Kétségtelen, hogy egy nagyon tartalmas szépirodalmi mű ez, amely minden komolyabb és kitartó érdeklődőnek kedvére válhat. Érdekes, hogy úgy gondolom, annyi évvel G. Sand halála után sem értünk el sokkal többet a női-férfi kapcsolatok megítélésével kapcsolatban, mindazonáltal nem annyira feminista mű ez, mintsem a sorozat egy kissé különc kis kötete, bepillantás az 1800-as évek színfalai mögé.

Külön értéke a könyvnek, hogy olyan hírességekkel is megismertet, mint Delacroix, Liszt Ferenc, Chopin, Gustave Flaubert és sokan mások. Nem is gondolnánk, egyikük mennyire magának való volt, mennyire nem szeretett a középpontban lenni, míg némelyek személyisége ettől szögegyenesen eltérő.

Elizabeth Berg úgy nyilatkozik a főhőséről:
„Úgy hiszem, hogy bárki, aki kicsit is elmélyül George Sand életének a tanulmányozásában, óhatatlanul beleszeret kissé. Velem mindenesetre ez történt. Remélem, hogy az elképzelt portré, amely igazából az én róla szóló álmom, egyrészt meghagyja a személyét övező rejtélyt, másrészt legalább részben igazságot szolgáltat neki. Ha az olvasók tovább tájékozódnak az „igazi” Sand-ról, akkor javaslom a számos életrajz valamelyikét vagy még inkább Sand valamelyik könyvét.”

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 4: Egész jó, tetszett
Karakterek: 9/10 – Eredeti, az igaziakról mindázott karakterek.
Borító: 9/10 – A kötet illik a sorozat többi részébe. Annyi kifogásom van, hogy én a borítóra az írónő festményét vagy fotóját raktam volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek igazi szerelmeseinek. Ez most nem annyira romantikus, mint inkább elgondolkodtató könyv.
+ pont: Amiért egy olyan nővel foglalkozik a kötet, akire sokan felnézhetnénk.
– pont: Néha hosszúra nyúlt egy-egy rész.

www.konyveskucko.reblog.hu

1 hozzászólás
baroness>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

George Sand. Korábban csak hallomásból ismertem, nem tudtam semmit sem róla, sem a műveiről. A regény olvasásával egyre jobban ébredt fel kíváncsiságom, tiszteletem, érdeklődésem iránta. Szenvedélyes, meghökkentő és a maga korában megbotránkoztató érzelem- és gondolatvilága, őszintesége lenyűgözött. A mai modern nő is bátor ha hozzá hasonlóan felvállalja önmagát, az 1820-30-40-es években ez a gyakran férfiruhában járó, szivarozó, társasági életet élő nő kivételes volt. A könyv utolsó kétharmadát Liszt, majd Chopin zenéjét hallgatva olvastam, az írónő életén keresztül az ő világukba is betekinthetünk. Egyértelmű, hogy ezek után George Sand műveit is meg akarom ismerni.

Milyen_könyvet_olvassak P>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

George Sand 1804. július 1-jén született Amandine Aurore Dupin néven. A XIX. századi Franciaország erős, és meghatározó női alakja volt, akinek még Magyarországon is akadtak követői. George Sand igazi művészlélek, aki egy rendkívül izgalmas személyiség, és jó társaság volt. Az emberek szerették, és elismerték a munkásságát.

Elizabeth Berg jól használta fel George Sand életrajzát, és izgalmasan tárta az olvasó elé nem mindennapi életútját. Mégis időnként úgy éreztem, untatott a könyv. Túl hosszúnak találtam a leírásokat, és néha olyan eseményeket taglalt hosszabban, amint két sorral le lehetett volna zárni…

Ettől függetlenül egyébként pozitív benyomásom született róla, és örülök, hogy az Ő életét is közelebbről megismerhettem. Remélem következőnek is egy ilyen izgalmas személy életét dolgozza majd fel, mert egyébként jól áll Elizabeth Bergnek ez a műfaj. :)

Bővebben itt olvashattok róla:
http://milyenkonyvetolvassak.blogspot.hu/2016/11/elizab…

szvandaaa>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Nem volt életem könyve. Túlsàgosan szentimentális, nem megfelelő dolgokra helyezi a hangsúlyt… Teljesen össze-vissza: hatalmasakat ugrik az időben, feleslegesen, mert a történeten ez nem alakít. Roppant szedett-vedettnek érzem ezt a regényt és a leszbikus kaland miatt hiányolom a 18as karikát.
Érdekes azonban, hogy ki mindekivel ápolt baráti viszonyt George Sand.

Genovéva_Évi>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Imádtam minden egyes sorát. A borítója álomszép. Olvastam már pár életrajzot, de egyik sem volt ennyire élethűen„ festve„ mint George Sand életrajza, Elizabeth Berg tollából. Sosem olvastam még George Sand – tól, de biztosan fogok. Megvan a polcomon a Consuelo, de a Kis Fadette- re is kíváncsi vagyok. Olyan volt az egész regény, mintha itt ült volna mellettem és elmesélte volna az életét, és az én ölemben hajtotta volna, végleg nyugovóra fejét, csodálatos élmény volt a könyv elolvasása. Abszolút kedvenc lett. Nagyon várom, hogy sort keríthessek első könyvének olvasására. Tetszett, hogy nagyon sok írót megismerhettem általa. Mikor belépett egy újabb személy az életébe, rögtön rákerestem, milyen jó hogy van google. Bár azt gondolom minden szavát, minden lapján történteket élethűen tárt elém a képzeletem, és ezért szeretek olvasni. Ez a„ történet„ különösen a lelkemig hatolt. Elizabeth Berg-től szeretnék még olvasni, bár biztos vagyok benne ehhez fogható könyvet, többet nem írt.

Nibela I>!
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán

Különös élet különös vágyakkal és olyan eszmékkel, amik a kor díszletei között nem lelt visszhangra.

Furcsának találtam, hogyha egy író felvesz egy nevet, akkor azt onnantól a magánéletére is átviszi, sőt annak megfelelően öltözik. Különc asszony, aki nem félte a környezete véleményét, ám a szerelemben hajlamos volt megfeledkezni az erejéről, és olyanokért ácsingózott, akik meg se érdemelték. Nem szorult rá a könyörgésre, mégis könyörgött.
Külön tetszett a karakterek bemutatása és a közöttük feszülő viszonyok feltárása, legyen szó anyjáról, nagyanyjáról, saját lányáról.
Érdekes betekintést nyújtott a korabeli írók publikációhoz vezető útjára, az érvényesülés akkori módjaira.

A semmitmondó cím semmit sem ad vissza az életéből, főleg, ahogy az eredeti cím (ami szó szerint álomszeretőt jelent, borzalom) sem.


Népszerű idézetek

Bélabá>!

Nem élet az, ha parlagon hagyjuk heverni a lényünk legfőbb, életadó erőit, a vágyunkat, hogy szeressenek és szeressünk. Ha így vesszük, már meg is haltam.

322. oldal

Bélabá>!

– Mondja meg nekem, drága barátném, milyen bánat teszi ilyen kétségbeesetté?
– Ez egyszerű. Az, hogy nem szeretnek.
– És a barátai, a gyermekei, a számtalan csodálója? Ugye, csak tudja, én is mennyire szeretem magát?!
– Hálás vagyok érte. De nekem úgy kell a szerelem, mint a friss levegő a tüdőmnek. Kell, hogy legyen valaki, aki testet, szívet és lelket kínál nekem, és elfogadja cserébe az enyémet.

354-355. oldal

2 hozzászólás
Bélabá>!

A padlótól a mennyezetig érő könyvespolcokat zsúfolásig rakodták olyan könyvekkel, amelyeket Flaubert el is olvasott – ez az ember falta a könyveket, akár hármat is elolvasott egy nap, és roppant zokon vette, ha valaki olvasás közben zavarta. Az olvasás majdnem olyan szent foglalkozás volt számára, mint az írás.

401-402. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gustave Flaubert · olvasás
Bélabá>!

Mindig azt mondod, hogy a szeretet és a boldogság nem eladó, meg hogy az a fő, mi van az ember szívében, nem az, hogy mit visel, és mi van a tányérján.

102. oldal

Milyen_könyvet_olvassak P>!

Egy gyermek elvesztésén soha nem teszi túl magát az ember. Az arca mosolyoghat, de a szíve belül vérzik, egyre vérzik.

70. oldal

Milyen_könyvet_olvassak P>!

A világunk azért ilyen, mert ilyenné tették a döntéshozó emberek. És azok, akik nem döntenek, csak vakon követik az előttük járókat, soha meg nem kérdőjelezik az indítékaikat és a cselekedeteik mozgatórugóit, soha nem gondolkoznak!

212. oldal

Milyen_könyvet_olvassak P>!

Milyen igaz, hogy mindenkinek szüksége van szeretetre – a leginkább talán azoknak, akik a legjobban tiltakoznak ellene.

405. oldal

szvandaaa>!

Így volt ez később is, egész életemben: amikor boldogtalanná tett az élet, a természet mindig megvigasztalt.

130. oldal

szvandaaa>!

„A gondolkodás és cselekvés szabadsága a legfontosabb jog. Aki képes ezzel harmóniába hozni mindennapos gondjait, annak e szabadság végtelenül édesebb, de ugyan hol található ilyen? Az egyik életmód lehetetlenné teszi a másikat.”
Anyám azt válaszolta erre, hogy önző vagyok. Elvadultam, és nem foglalkozom a gyerekekkel annyit, amennyit kellene, a sorsukra hagyom őket. Szépen vagyunk. Mert ha valóban igaz, hogy cserben hagyom a gyerekeket, egy biztos : egy igazi mestertől tanultam el a mikéntjét.

88. oldal

Csokiskeksz P>!

A férfiak rózsát esznek az ebédlőben.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Eve Curie: Madame Curie
Susanna Leonard: Madame Curie és a teremtő álmok
Juliet Grey: A fényűzés napjai
Michelle Moran: Madame Tussaud
C. W. Gortner: A Romanov cárné
Emmanuel Dongala: A Bridgetower-szonáta
Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője
Joyce Carol Oates: Szöszi
Robert K. Massie: Nagy Katalin
Laura Baldini: A tanítónő