Provence napsütötte vidékén az apró falvak élete titkokkal teli. Ám Franny Marten mit sem tud erről a világról. Az ő kicsiny kaliforniai házát csupán szerelmi álmai töltik meg, csakhogy óriási csalódás éri. Fájdalmáról váratlan esemény tereli el a figyelmét: titokzatos levél érkezik a címére, amelyben egy meghívót talál a régi, neves Marten család provence-i összejövetelére. Noha Franny alig ismeri távoli rokonait, hirtelen elhatározással útra kel élete nagy kalandjára. Egy olyan világba érkezik, amelyikben mintha valamikor régen megállt volna az idő, egy olyan tájra, amelyet a közeli tenger azúr tündöklése ragyog be. És amikor a lány megtudja, valójában miért is terelte a sorsa Provence-be, azt is megérti, hogy a szerelemben gyakran nem minden az, aminek látszik…
Találkozzunk Provence-ban! 67 csillagozás
Eredeti cím: Invitation to Provence
Eredeti megjelenés éve: 2006
Enciklopédia 1
Kedvencelte 6
Most olvassa 3
Várólistára tette 34
Kívánságlistára tette 24
Kiemelt értékelések
nos… nekem ez nagyon összecsapottnak tűnt.
nem is egészen volt tiszta egy-egy dolog ezáltal, az egész olyan gyorsan ledaráltnak tűnt.
persze az elmaradhatatlan étkezések, borozások, tájleírások szokás szerint szuperek voltak, de kb ennyi fogott meg a történetben, pedig Provance-ban ennél sokkal több lehetőség van egy sztorihoz…
Kisebb olvasási válság-féleségbe keveredtem a hétvégén – aztán rájöttem, hogy az elmúlt hónapokban szinte kizárólag fantasy-t olvastam. Szóval úgy döntöttem, szükségem van valamire, ami kizökkent.
Számomra ez a könyv tökéletes volt erre a célra. Könnyed nyári limonádé, mérsékelt izgalmakkal, pofonegyszerű szerelmi szállal, rengeteg isteni kajával és egy pincényi borral. :) Mindez pedig nagyrészt a festői Provence-ban off, egy újraegyesülés előtt álló család körében.
A kedvenc karakterem egyértelműen Clare volt spoiler, de azért Rafaellát és Kék Pöttyöt is csíptem. :)
A végén volt némi zavar az erőben ezzel a krimi (?) szállal. spoiler Ettől függetlenül szerintem fogok még olvasni az írónőtől hasonló krízishelyzetben.
Könnyed kikapcsolódás ez a könyv.Nagyon jó tájleírásokkal,nem túl bonyolult szerelmi szállal. (Már-már túl egyszerű szerelmi szál:) Viszont nagyon durva a szeretőm feleségével nyaralni dolog:)
Szívesen elutaznék én is Provence-be.akár szüretelni is!
Már nagyon rég óta szerettem volna Adlert olvasni, de soha nem volt bent a könyvtárban egy könyve sem. Viszont múltkor egész véletlenül figyeltem fel rá, hogy egy kötet ott lapul a polcon. Gyorsan magamhoz is vettem, és a könyvtáros lányka is kinézte már magának. :) De én voltam a gyorsabb ám! Holnap viszem is vissza, hátha akkor már ő lesz a gyorsabb!
Most fejeztem még be, addig fel se keltem az ágyikóból. :) Nagyon szeretek ágyban olvasni, csak sajnos mostanában nagyon ritkán jut rá időm. Egyszerűen csak annyit tudok rá mondani, hogy felemelően nagyon jóóóóó! Mind a tájleírások, mind pedig az érzelmek, amik végigmennek a könyvön. Biztos fogok még olvasni tőle, ha nem kapják el előlem a könyvtárban a könyveit! :)
Kellemes kikapcsolódás volt, míg olvastam. A tájakat majd hiszem ha látom!!!!!! /Jó lenne egyszer eljutni oda is!/
Kikapcsolódásnak jó ez a könyv de azért egy picit többet vártam tőle. Nekem túl sok volt a táj leírása, persze tudom le kell írni hogy az ember elképzelhesse de akkor is… A szerelmi szál elég lagymatag volt. Ezektől függetlenül azért nagyon is olvasható kis könnyed olvasmány. Az előző könyvtől, amit az írónőtől olvastam jobban tetszett.
Imádom az összes könyvét, jó nem az összeset, de a jó 98%-át. Ez is egy nagyon jó történet volt. Kellő képpen összetett, részletgazdag, kedves, alattomos és izgalmas. Én egyébként is oda vagyok a Provance-ban vagy Toscana-ban játszódó történetekért. A borítóján említik Peter Mayle-t, mint meghatározó Provance témájú könyvek írója. Egyet kell értsek ezzel a megállapítással, a tájleírás ugyan „nőiesebb” szavakkal magfogalmazva, de valóban Mayle-hoz hasonlóan részletesek és élvezetesek voltak.
Népszerű idézetek
A szenvedély betegség. Sötét kór.
Féltékennyé teszi az embert.
Nincs benne sem fény, sem harmónia.
Georges Simenon
Henri romantikus vacsorákra vitte Rafaellát, finom borokat itatott vele és egy nyári égei-tengeri hajóútra is meghívta, persze a barátaival együtt, hogy gardedámok is legyenek, bár mint kiderült, sok hasznuk nem volt, hiszen Rafaella ezen az úton veszítette el a szüzességét egy hófehér partszakaszon. Szerelmeskedés közben a fülét nyaldosták a hullámok, a part éles kövei belevágtak meztelen hátsójába, és tücskök ciripeltek mindenütt. Nem csoda, ha Rafaellának később mindig a szeretkezést juttatta eszébe ez a hang.
85. oldal
A múltam nem az enyém immár;
Az idő fürgén tovaszállt,
Illékony álom csak,mi megmaradt,
Kép, mi lustán fönnakadt
Az emlékezet fogasán.
Valahol
hangosan ketyeg egy állóóra. Az ablak üvegtáblái között
felzümmög egy csapdába esett darázs. A levegőben lebegő magányt
csak kevéssé szelídíti a virágillat, azé a vadrózsáé, amelyről
valamikor a chateau-t elnevezték.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Belinda Alexandra: Vadlevendula 90% ·
Összehasonlítás - Peter Mayle: Hotel Pastis 78% ·
Összehasonlítás - Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban 77% ·
Összehasonlítás - Peter Mayle: Bor, mámor, Provence 82% ·
Összehasonlítás - Peter Mayle: Monaco, mon amour 76% ·
Összehasonlítás - Carol Drinkwater: Érzékek és Provence 76% ·
Összehasonlítás - Francie Jouanin: Provence ·
Összehasonlítás - Marcel Pagnol: Apám dicsősége 86% ·
Összehasonlítás - Peter Bausch – Lisse Merlin: Provence ·
Összehasonlítás - Dajkó Pál (szerk.): Dél-Franciaország ·
Összehasonlítás